Brexit: a skótokat megkérdezni nem kell félnetek

2017. január 24. kedd - 15:03 / PP/MTI
  •    

A brit legfelsőbb bíróság kedden kihirdetett döntése szerint a kormánynak a brit parlament előzetes jóváhagyását kell kérnie a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához. Azt is kimondták, hogy nem kell előzetesen konzultálni a skót, a walesi és az észak-írországi parlamentekkel.

brexit arra - tábla

Kép:Fotolia

Theresa May brit miniszterelnök korábbi álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása – amelyet a kormány az idei év első negyedének végéig irányzott elő – az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás. Az 50. cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan elindítja – a kilépési folyamatot. (A brit kormányfő múlt heti beszédében azonban már elébe ment a bírósági döntésnek.)

A brit legfelsőbb bíróság keddi végzésében azonban a kormányfő álláspontjával ellentétes véleményre jutott, megerősítve az első fokon eljáró londoni felsőbíróság novemberi döntését. A felsőbíróság az állampolgári kezdeményezésre indult eljárás végén szintén azt mondta ki, hogy a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.

Az ezt megerősítő, kedden kihirdetett jogerős legfelsőbb bírósági határozat indoklásában Lord Neuberger a bíróság elnöke kifejtette: az íratlan brit alkotmányosság általános szabályaként a brit kormánynak a kiváltságjog ősi intézménye alapján joga van saját hatáskörében dönteni nemzetközi szerződések felmondásáról. A kormány azonban nem érvényesítheti ezt a jogát, ha egy ilyen döntés a parlament által már elfogadott, az adott nemzetközi szerződéshez szervesen kötődő törvények módosulásával jár; ebben az esetben előzetes parlamenti jóváhagyás szükséges.

Mi is megérezzük a britek kilépését
Más világ lesz az Európai Unióban Nagy-Britannia kilépésével, szűkebb, hatékonyabb döntéshozatalra lesz szükség Brüsszelben. A gazdasági vezetők a maradás pártján voltak, a magyar cégek is megérzik majd a változást. Hosszabb távon kevesebb lehet a hazánknak jutó uniós forrás. Mivel Magyarország és Lengyelország részesül egy főre vetítve a legnagyobb arányban az uniós pénzekből, ez minket érinthet a legsúlyosabban – hangsúlyozta a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója lapunknak. Az áttételes hatások lehetnek súlyosabbak az általunk megkérdezett szakértők szerint.

Theresa May miniszterelnök szóvivője a legfelsőbb bíróság végzésére adott reagálásban hangsúlyozta, hogy a határozat nem befolyásolja a Brexit-folyamat elindításának menetrendjét. A szóvivő szerint a kormány változatlan célja az, hogy március végéig elindítja a kilépési folyamatot. „A brit nép arra szavazott, hogy lépjünk ki az EU-ból, és a brit kormány eleget fog tenni ennek a döntésnek. Március végéig aktiváljuk a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, ahogy terveztük. A mai döntés ezen semmit nem változtat” – szögezte le a szóvivő, hozzátéve: a kormány tiszteletben tartja a bírósági döntést, és hamarosan dönt a következő lépésekről.

A kormány menetrendjének tarthatósága szempontjából kulcsfontosságú a legfelsőbb bíróság keddi végzésének azon eleme, hogy a skót, a walesi és az észak-írországi tartományi parlamentekkel nem kell előzetesen konzultálni. Egybehangzó szakértői vélemények szerint ugyanis ha e konzultációt a legfelsőbb bíróság előírta volna, azt semmiképpen sem lehetett volna az idei első negyedév végére kitűzött határidőig lebonyolítani.

Bármilyen formát öltsön a kormány által a parlament elé terjesztendő döntési javaslat, annak elfogadása gyakorlatilag garantált, és nem várható, hogy a törvényhozás megakadályozza a kilépési folyamat elindítását. A kormányzó Konzervatív Párt frakciója, amelynek 15 fős abszolút többsége van az alsóházban, jelezte, hogy megszavazza a beterjesztendő javaslatot. Erre egyedül a párt egyik legtekintélyesebb veteránja, Ken Clarke volt belügy-, pénzügy- és igazságügyi miniszter nem vállalt kötelezettséget. Clarke-ról régóta közismert, hogy a tory frakció leginkább EU-párti tagja, és annak idején a brit EU-tagságról szóló népszavazás kiírását is ellenezte.

A brit EU-tagságról tavaly júniusban rendezett népszavazáson a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

Mennyibe kerül a magyar cégeknek a Brexit?
A 2016. június 23-ai, brit uniós tagságról szóló referendum óta számos gazdasági előrejelzés látott napvilágot, azonban ezek mellett mindenképpen figyelmet érdemelnek a felmerülő adózási kérdések is. A PwC Magyarország Brexit-szakértői csapata a kilépésből eredően már több potenciális adózási nehézséget, változást azonosított, például a járulékfizetéssel, az AEO-engedélyekkel (engedélyezett gazdálkodó) és az importáfa-fizetéssel kapcsolatban. A Brexitet körülvevő bizonytalanságból fakadó kérdések közül az egyik legfontosabb, mindenkit foglalkoztató alapkérdés, hogy az adóváltozások többletköltséget eredményeznek-e a cégeknek.

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor