Bíznak bennünk a németek, pedig nem teljesítünk jól

Annak ellenére, hogy a konjunkturális kilátások idén jelentősen elkomorultak, és a gazdaságpolitika gyakran okot ad a kritikára: Közép- és Kelet-Euópa német tőkebefektetőinek nagy többsége kitart a kiválasztott beruházási helyszín mellett - szól a térség országaiban működő német külkereskedelmi kamarák frissen készült felmérésének összegzése.

helyi német külkereskedelmi kamarák megállapítása szerint a beruházási feltételek összességében messzemenően megfelelnek a német beruházók várakozásainak, még akkor is, ha egyes kérdésekben voltak már elégedettebbek is.

A térség 15 országában - az Európai Unió új tagállamaiban, valamint a Nyugat-Balkán országaiban - működő német külkereskedelmi kamarák már negyedik ízben kérdeztek meg mintegy 1.000 vállalatvezetőt a konjunktúrára vonatkozó vélekedésükről, valamint a helyi beruházási környezetről. A felmérésnek már az is kiemelt jelentőséget kölcsönöz, hogy a régió az egyik legfontosabb gazdasági térség Németország számára. Közel 100 milliárd euróval már ma is mintegy 9 százalékot képvisel ez a térség Németország teljes közvetlen külföldi tőkebefektetéseiből - ez ötszöröse a Kínában eszközölt német beruházásoknak. A közép-kelet-európai régió a német külkereskedelemből pedig egyenesen 12 százalékkal részesül, ami több, mint az Amerikai egyesült Államok és Kína összesen.

Többség újból idejönne

Közép-Kelet-Európa német beruházói hűek beruházásuk kiválasztott helyszínéhez: négy vállalat közül több mint három ma is újból ugyanazt a helyszínt választaná. Ez az arány évek óta viszonylag stabil, és egyaránt megerősíti egyrészről az általános elégedettséget a gazdasági környezettel, valamint a közép-kelet-európai térségben végrehajtott német beruházások stratégiai jellegét.

Konjunkturális légkör borús

Az előző évekhez képest a konjunkturális helyzet megítélése és a folyó évhez kapcsolódó várakozások minden országban jelentősen romlottak. Ennek fő oka a világméretű gazdasági válság, amely súlyosan érinti a térség erősen export-orientált nemzetgazdaságait. Kiemelten sújtja a válság legtöbb esetben jóval nagyobb mértékben a kivitelre utalt feldolgozó-ipari vállalatokat.

A válaszadók több mint háromnegyede 2009-ben az általános gazdasági helyzet romlásával számol, 52 százalékban pedig saját vállalatuk üzleti helyzetét tekintve is negatív változásra számítanak. Az árbevétel csökkenésétől a vállalatok 55 százaléka tart, az eredmény csökkenésére 46 százalékuk számít. A gyenge gazdasági kilátások visszafogják a beruházási hajlandóságot is: a vállalatok fele tervezi a beruházások megkurtítását, és minden harmadik vállalat azzal számol, hogy a válság következtében a foglalkoztatottak számának csökkentésére kényszerül.

Figyelemre méltó a közepes méretű vállalatok stabilizáló szerepe: a konjunkturális környezetre vonatkozó szinte minden kérdésben az 50 főnél kevesebb számú munkavállalót foglalkoztató vállalatok érzékelhetően kevéssé tekintenek borúlátással a jövőbe, mint a 250 fő feletti vállalatok. Meggyőző a munkaerő-piaci feltételrendszer, a gazdaságpolitika már kevésbé Az egyes országokban kínálkozó beruházási környezet vonatkozásában a vállalatok többsége - a korábbi évekhez hasonlóan - túlnyomórészt elégedetten nyilatkozott a munkaerő-potenciálról és az üzleti környezetről, míg a gazdaságpolitika a legtöbb országban okot adott az érdemi kritikára.

Nem túl termelékeny régió

A munkaerő-piac vonatkozásában legfőképpen a teljesíteni akarás, a munka termelékenysége és a képzettség felel meg a várakozásoknak, sőt még a szakemberhiány is kisebb kritikát váltott ki idén. A munkaköltséget ugyan már nem értékelik olyannyira kedvezően, mint a megelőző években, de az összességében még mindig messzemenően megfelel a várakozásoknak.

Az üzleti környezeten belül számos országban igenis elégedettek a helyi beszállítók rendelkezésre állásával és minőségi színvonalával is. A képet mindazonáltal árnyalja a fizetési fegyelem, amelyre a legtöbb országban erőteljesen panaszkodnak.

A gazdaságpolitikai feltételrendszerről a vállalatvezetők az elmúlt évek során kritikába hajló véleményt alkottak, és a helyzet 2009-ben sem javult. A legégetőbb kérdések közé tartozik számos országban a korrupció, valamint a pályázatok átláthatóságának hiánya, de a gazdaságpolitika (hiányzó) kiszámíthatósága és a bürokrácia alatt is szenvednek a vállalatok. Az adózás tekintetében is inkább elégedetlen a régió német vállalatainak többsége - ezen belül is rendszerint elégedetlenebbek az adórendszerrel és az adóigazgatással, mint magával az adóteherrel.

Csehország, Szlovákia, Szlovénia

A régió leginkább vonzó gazdasági környezetének versenyében a felmérés 2006-os kezdete óta viszonylag stabil a rangsor, és 2009-ben sem következett be lényeges változás. A dobogón változatlanul első helyen szerepel Csehország, a 2. és 3. helyet Szlovákia és Szlovénia foglalja el - az utóbbi kettő csupán helyet cserélt. Magyarország - Romániával egy szinten - a hetedik helyen áll. Összességében viszont kissé romlott az egyes országok vonzerejének értékelése, és ez kiemelten igaz a 15 ország középmezőnyére.

A jelentést letöltheti innen.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo