Bizakodhatnak a kereskedők

2013. június 26. szerda - 12:08 / piacesprofit.hu
  •    

A fogyasztói várakozások az ország gazdasági helyzetének rövid távú optimista megítélése okán ugyan erőteljesen javultak, de a vásárlási hajlandóság egyelőre még stagnál. A munkanélküliségre és inflációra vonatkozó várakozások számottevően nem változtak, a család reáljövedelmének prognózisát és a hitelfelvételi kedvet illetően némiképp nőtt a borúlátás mértéke.

A három index egymáshoz viszonyított alakulása, 2010. március – 2013. március – Forrás: Fogyasztói Bizalom Index, GfK Hungária

A GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) mutatója 6 pontos növekedés eredményeképpen 2013 júniusában 160,8 pont. A Fogyasztói Várakozások Index (FVI) alakulásában jelentős emelkedés figyelhető meg 2013 második negyedévében, értéke 11 pontos növekedéssel elérte a 195,9 pontot. A növekedés oka, hogy javult az ország gazdasági helyzetének megítélése különösen rövid távon, vagyis az elkövetkező 12 hónapra vonatkozóan: az ország gazdasági helyzetét rövid távon optimistán megítélők aránya az előző negyedévben mért 24 százalék után júniusban 28 százalékra emelkedett. Mindazonáltal a márciusi 20 százalékkal szemben az év 6. hónapjában már 27 százalék nyilatkozott arról, hogy az ország gazdasági helyzete ma jobb, mint egy évvel ezelőtt; továbbá emelkedett az előző negyedévhez képest a derűlátók aránya, hiszen közel minden második magyar lakos (47 százalék) javulást vár hosszú távon. (Áprilisban a kiskereskedelmi adatok is javulást mutattak.)

A pozitív várakozások ellenére a Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) értéke nem változott számottevően 2013 júniusában, 1 pontos emelkedéssel jelenleg 121,8 ponton áll.

„Az adatok ismeretében kijelenthetjük, hogy a fogyasztói bizalom immár trendszerűen javul, hiszen az elmúlt három negyedévben egyre magasabb értékeket ért el a komplex fogyasztóibizalom-index. E pozitív fordulat láttán már csak az a kérdés, hogy a bizalom mikor érezteti hatását a kereskedelemben is. Úgy vélem, hogy a folyamat megalapozhat némi kereskedői optimizmust az utolsó negyedéves, év végi ünnepi forgalmat illetően” – értékelte az adatokat Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2013 júniusában hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben: tíz lakosból négy (39 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére, míg korábban 45 százalékuk vélekedett így.

Az inflációs várakozásokat illetően sem történt számottevő változás: a lakosság túlnyomó része (73 százalék) továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 7 százalékos növekedést várnak az elkövetkező 12 hónapban. Az infláció csökkenésében bízók egy része inkább bizonytalanná vált, és arányuk csökkent, miközben azok hányada, akik a várakozásokat firtató kérdésre „nem tudja/nem válaszol” választ adtak, ugyanennyivel nőtt.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások újra kedvezőtlenül alakultak: az előző negyedévben mért 51 százalékkal szemben most a megkérdezettek 55 százaléka számít az inflációnál kisebb mértékű növekedésre, azaz családjának reáljövedelme csökkenését prognosztizálja.

Az elkövetkező 12 hónapban az árváltozásokkal kapcsolatos várakozások alakulása, 2011. június – 2013. június – Forrás: Fogyasztói Bizalom Index, GfK Hungária

A hitelfelvételi kedv lényegében nem változott: míg márciusban a lakosság 25 százaléka vélte úgy, hogy most nem alkalmas az idő kölcsön felvételére, addig júniusban 30 százalék vélekedett hasonlóképpen. Mérséklődött – 69 százalékról 64 százalékra – azoknak a válaszadóknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy soha nem vennének fel hitelt. A hitelfelvételi kedv ilyen alakulásának háttérében az áll, hogy tíz lakosból négyen (23 százalék az előző negyedévben mért 33 százalékkal szemben) a hitelkamatok növekedésére, míg további 33 százalék azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban.

A megtakarításokkal kapcsolatos bizonytalanság a 2012. decemberi szinten áll: idén júniusban a válaszadók 41 százaléka bizonytalan ama kérdés eldöntésében, hogy felhasználja-e a megtakarításait egy korábban tervezett vásárlásra, míg 19 százalék szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.

Kissé csökkent azok aránya, akik egy lakásvásárláshoz megfelelőnek ítélik a körülményeket: a 2013 márciusában megkérdezettek 56 százalékával szemben most 53 százalék nyilatkozott úgy, hogy venne mostanában lakást. Öt válaszadóból mindössze kettő tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást, és lakása eladására a megkérdezettek 6 százaléka vállalkozna a jelenlegi körülmények között.