Bíróság előtt a válságadó: újabb 160 milliárd mínusz?

2012. október 24. szerda - 13:30 / Kolossa Katalin
  •    

Immár két magyar ágazati különadót is vizsgál az Európai Bíróság, hogy összhangban vannak-e az uniós joggal. A bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadóval kapcsolatban benyújtott indítvány után most a távközlési adó ügye is a közösségi bíróságnál landolt. Az utóbbival kapcsolatos esetleges elmarasztaló uniós döntés mintegy 160 milliárd forintos adó-visszatérítési kötelezettséggel járna. A múlt év végén elfogadott sarkalatos törvény szerint ilyen esetben a fedezetet újabb különadó kivetésével teremtheti elő a kormány.

Csökkenőben a kötelezettségszegések száma
Az Európai Bizottság október 8-ai közlése szerint csökken a kötelezettségszegési eljárások száma. Ez nagy valószínűséggel azon mechanizmusok bevezetésének köszönhető, amelyek az eljárás korábbi szakaszában hivatottak az uniós jog megsértésének problémájára megoldást találni. Az EB által indított legtöbb kötelezettségszegési eljárás Olaszországgal szemben folyik, a második és harmadik helyen Görögország, illetve Belgium áll.

A 2010-ben – a kormány egyes intézkedéseinek ellensúlyozása miatt, a központi költségvetés egyensúlyának javítása érdekében – bevezetett távközlési különadó ügyében kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság (EB) Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán. Ez már a második ágazati különadó, amelynek az uniós joggal való összhangját vizsgálja az uniós bíróság, ugyanis a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadóval kapcsolatban is érkezett megkeresés a testülethez. Mostani beadványával az EB az uniós eljárás utolsó szakaszát indítja el.

Utolsó csütörtök
Az Európai Bizottság minden hónap utolsó csütörtökén jelenti be, hogy a tagállamok közül melyek ellen milyen ügyekben indít kötelezettségszegési eljárást. Szeptemberben a bizottság összesen 361 határozatot hozott, ezek között 27 indoklással ellátott vélemény van, 12 esetben pedig a testület keresetet indított az Európai Unió Bíróságán.

Ilyen procedúra a két különadón kívül több területen is folyik Magyarország ellen – ezek különböző szakaszokban tartanak –, a legújabb ezek közül a közjegyzőkre vonatkozó magyar állampolgársági követelményt vizsgálja, de ilyen például az igazságszolgáltatás és az adatvédelem függetlenségével kapcsolatban indult eljárás is, vagy a pálinka teljes körű jövedékiadó-mentességével, illetve a környezeti hatásvizsgálattal kapcsolatban kért tájékoztatás. A magyar bírák nyugdíjazása ügyében pedig – hétfői bejelentés szerint – november 6-ra tűzte ki az Európai Unió Bírósága az ítélethirdetést.

Már a megszavazásakor is kétséges volt

Már a különadókról szóló törvény vitája során is arra figyelmeztettek szakemberek, hogy azok nagy valószínűséggel nem felelnek meg a közösségi szabályozásnak, és emiatt akár nagy összegű kifizetésekre is kötelezhetik majd a magyar kormányt. A kabinet álláspontja ezzel ellentétes volt. Ugyanakkor – bár nem erre való hivatkozással – a sarkalatos törvények közé bekerült, hogy például abban az esetben, ha váratlan uniós kötelezettségek miatt az államnak a központi költségvetésben nem szereplő kiadásai keletkeznének, akkor ennek fedezetére különadó kivetésére jogosult. A távközlési adóval kapcsolatos esetleges elmarasztaló uniós döntés mintegy 160 milliárd forintos adó-visszatérítési kötelezettséggel járna.

Az Európai Unió Bírósága. Fotó: MTI

Az EB idén márciusban jelentette be, hogy az Európai Bírósághoz fordul a távközlési szektor különadójának ügyében – maga az eljárás már 2011-ben elindult – , mert Magyarország az uniós szabályokat megszegve továbbra is árbevételen alapuló különadó-fizetésre kötelezi a távközlési szolgáltatókat. A különadó alapja egyébként a vállalkozás éves nettó árbevétele, a sávos adókulcs 500 millió forint árbevételig 0 százalék, az 500 millió és 5 milliárd forint közötti részre 4,5, az 5 milliárd forint feletti rész után pedig 6,5 százalék.

Ítélet november 6-án
A bírák kötelező nyugdíjazásának ügyében 2012. január 17-én indította meg az Európai Bizottság (EB) a kötelezettségszegési eljárást, és – mivel a tagállami választ több fordulóban sem találta kielégítőnek – június közepén az Európai Bírósághoz fordult. Bár a magyar alkotmánybíróság július 16-án visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket, az EB mégis fenntartotta keresetét, mivel az alkotmánybírósági döntés a felmentett bírák sérelmét nem orvosolta. Nem helyezték vissza állásukba azt a mintegy 240 bírát és ügyészt, akiket a megsemmisített intézkedések alapján nyugdíjba küldtek, és továbbra is érvényes az a rendelkezés, amely szerint a 62 évesnél idősebb bírák nem tölthetnek be vezető pozíciót. A bizottság az életkoron alapuló megkülönböztetés uniós tilalmára hivatkozva támadta meg az Európai Unió Bírósága előtt az intézkedéseket, gyorsított eljárást kérve. Az első meghallgatást október 1-jén tartották, ítéletet pedig november 6-án hirdetnek. Egy októberi müncheni konferencián a német szövetségi legfelső bíróság elnöke megdöbbentőnek nevezte, hogy az EB az életkori alapú megkülönböztetés miatt kifogásolja a szabályozást. Szerinte az igazán nagy baj az, hogy a szabályozás „alapjaiban érinti a bírói függetlenséget”.

Olivier Bailly bizottsági szóvivő már akkor azt hangsúlyozta: a különadó azért jogellenes, mert annak bevételei a központi költségvetést gazdagítják, holott az EU jogszabályai szerint a telekommunikációs ágazatra csak azzal a feltétellel lehet kivetni különadót, ha az abból származó bevételeket az adott ágazat fejlesztésére fordítják. A bizottság márciusban amiatt is elmarasztalta Magyarországot, hogy nem egyeztetett előzetesen az érdekelt felekkel a távközlési szolgáltatókat érintő díjtételek változásairól.

A távközlési vállalkozásokra kivetett magyar különadó az EB bíróság elé tárt álláspontja szerint olyan igazgatási díjnak minősül, amely a központi költségvetés bevételeinek növelésére szolgál. (Ezt egyébként a magyar kormány az adó bevezetésekor maga is deklarálta, mikor arra hivatkozott, hogy az igazságos közteherviselés érdekében adóztatja meg a magas nyereségrátával működő ágazatot.) A távközlés területére vonatkozó uniós irányelv szerint viszont a szektor társaságaitól beszedett különdíjból csak a nemzeti telekommunikációs szabályozó hatóság tevékenysége finanszírozható.

Újabb eljárás a jegybaki tranzakciós illeték miatt?
Bár a legújabb költségvetési korrekciós csomagok már nem számolnak a Magyar Nemzeti Banktól befolyó tranzakciós illetékkel, a jogszabály szerint a jegybank a kötelezettek között szerepel. Maga Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett arra október 5-én, az első közel 400 milliárdos megszorító csomag bejelentésekor, hogy az Európai Bizottság a jegybanki tranzakciós illeték miatt kilátásba helyzete, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Olivier Bailly, a bizottság szóvivője ugyan egy héttel korábban, szeptember 27-én azt mondta, hogy a testület emiatt egyelőre nem indítja meg a procedúrát Magyarország ellen, de hozzátette: egyelőre nem zárult le az ezzel kapcsolatos vizsgálat. Az MTI értesülései szerint a bizottságnak továbbra is aggodalmai vannak a tranzakciós illetéknek a jegybankra kiterjesztésével kapcsolatban, és elképzelhető, hogy az ezzel kapcsolatos vizsgálat lezárultával novemberben ez ügyben is kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen.

Az EB érvei között szerepel az is, hogy a távközlési terület cégeire csak olyan adó vethető ki, amely valamennyi gazdasági ágazatot egységesen érint – ilyen például társasági adó –, ezenkívül csak a szabályozó hatóság tevékenységét fenntartó igazgatási díj szedhető még be, csak az adott szektort terhelő különadó viszont nem.

A magyar kormány másképp látja

A két különadó ügyében az Európai Bizottság idén júniusban hivatalosan figyelmeztette Magyarországot. Az uniós szóvivő magyarázata szerint a testület további tájékoztatást kért a magyar kormánytól. Az akkori tájékoztatás arról szólt, hogy ha ezt követően is lesznek még aggályok, akkor megindítják a kötelezettségszegési eljárást. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) reagálásában kifejtette: a kormány álláspontja szerint az ezekről az adókról szóló jogszabályok teljes mértékben megfelelnek a közösségi jognak, s a kormány kész arra, hogy álláspontját az Európai Bíróság előtt is megvédje.

Az NGM változatlanul optimista: a pénteki brüsszeli bejelentés után kiadott közleménye szerint a távközlési adó ügyében a magyar álláspont jól védhető, mivel – nemcsak elnevezésében, hanem tartalmában is – nem díjról, hanem adóról van szó. Kalkulációjuk szerint, ha az ügyben elmarasztaló ítélet születik, akkor ez mintegy 160 milliárd forint adó-visszatérítési kötelezettséggel járhat. Mivel a bírósági eljárás csak a kereset kézbesítésével kezdődik, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy az EU Bíróság eljárása akár évekig is elhúzódhat, így egy esetleges elmarasztaló döntés sem lehet hatással az idei költségvetésre – áll az NGM közleményében.

Arra, hogy 2013-ban – különösen a 764 milliárd forint összértékű két megszorító csomag után – vagy 2014-ben ez a 160 milliárd forintos teher milyen gondot okozhat, a nemzetgazdasági tárca nem tért ki. Ráadásul az eddig bejelentett intézkedések sem biztos, hogy elegendők lesznek Brüsszel számára. Az Európai Bizottság szerint az újabb egyenlegjavító intézkedésekkel Magyarország „már majdnem” eleget tesz a kívánalmaknak – mondta Orbán Viktor, aki ennek nyomán azt kérte Brüsszeltől, számszerűsítse az igényét. A miniszterelnök véleménye szerint csak kicsi korrekcióra lehet szükség a továbbiakban, a hiányzó fedezetet bank-, közművagyon- és energiaadó-emeléssel, valamint az online szerencsejáték adójának bevezetésével teremtené meg a kormány.

A legújabb: közjegyzők állampolgársága
Az Európai Bizottság szeptember 27-én felszólította Magyarországot, hogy az uniós jogot tiszteletben tartva vonja vissza a közjegyzőkre vonatkozó magyar állampolgársági követelményt, mert azok ellentétesek az Európai Unió működéséről szóló szerződés által védett letelepedési szabadsággal. Brüsszel álláspontja szerint a közhatalom gyakorlásához kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó kivételek nem terjednek ki a közjegyzők tevékenységére, mivel a magyar közjegyzők nem rendelkeznek jogviták eldöntésére vonatkozó hatáskörrel. A bizottság már korábban is többször fellépett a közjegyzők letelepedési szabadságának érvényesítése érdekében. Az EU luxembourgi székhelyű bírósága ilyen ügyekben tavaly ítéletet is hozott Belgium, Franciaország, Luxemburg, Ausztria, Németország és Görögország kapcsán. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy közölje, milyen intézkedéseket tett e tárgyban. Ha ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a bizottság az ügyet az EU bírósága elé terjesztheti.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek