Az Európai Unió lakosságának mintegy 6,5%-a külföldi származású, többségük az EU-n kívülről érkezett. A migráció egyike az uniós polgárokat legjobban foglalkoztató kérdéseknek, a lakosság 20%-át aggasztja a bevándorlás. Az EU-ban már formálódik a közös bevándorláspolitika, a magyar kormánynak viszont nincs migrációs stratégiája, pedig a társadalom elöregedéséből fakadó gazdasági problémákat az aktív munkaerő beáramlása ellensúlyozhatná - derült ki a Budapesti Gazdasági Főiskola és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének napokban tartott szakmai rendezvényén.
Az Eurobarométer felmérése szerint az európai polgárokat legjobban aggasztó témák közé tartozik - a gazdasági válság és a munkanélküliség mellett - a migráció kérdése - hívta fel a figyelmet Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője, a BGF és a Képviselet közös szakmai rendezvényén. A magyarok ugyanakkor gyakran rajtuk kívül álló kérdésként tekintenek a migrációra. Bár Magyarország az utóbbi években nem számít elsődleges bevándorlási célországnak, egy szabad mozgást biztosító térség tagjaként fontos, hogy komolyan foglalkozzon ezzel a témával - hangsúlyozta a szakember.
A magyar lakosság 1/3-a elutasító a külföldiek letelepedésével szemben, míg 10%-uk általánosságban támogatja a migrációt - ismertette a TÁRKI felmérésének eredményét Szalai Boglárka kutató asszisztens. A felmérésből kiderül, hogy a magyarok és külföldiek között nagy feszültséget tapasztalók között az idegenellenesség szempontjából meghatározó az életkor és a lakhely, így a legfiatalabb korosztályban legnagyobb az elutasítók aránya, míg a városi lakosság - különösen Budapesten - jellemzően befogadó.
Mintegy 32 millió bevándorló él az EU-ban, ami a lakosság 6,5%-át teszi ki. Magyarországon ezzel szemben a külföldön születettek aránya kevesebb, mint 4%. Gyulai Gábor a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője szerint ennek egyik oka, hogy „Magyarországnak nincs kiforrott bevándorlás-politikája, a mindenkori kormányok úgy tekintenek a migráció kérdésére, mint egy spontán jelenségre, amit nem lehet teljesen megakadályozni, de minél inkább vissza kell szorítani, vagy csak bizonyos preferált csoportok számára engedélyezni, szigorú feltételek mellett." A szakember hozzátette: „Ez a hozzáállás hosszú távon tarthatatlan, mivel Magyarországé az egyik leginkább fogyó népesség és elöregedő társadalom Európában, az országnak külföldieket kell befogadni ahhoz, hogy a gazdaság és a nagy ellátórendszerek működni tudjanak."
Miközben a gazdasági szakemberek a bevándorlást erősítenék Magyarországon, a valós folyamatok azt mutatják, hogy egyre több magyar munkavállaló hagyja el az országot. Tizenöt éve a legtöbb bevándorlót, csaknem egymillió főt regisztráltak Németországban tavaly, köztük bő 40 ezer magyart, 12 ezerrel többet az egy évvel korábbinál - áll a német statisztikai hivatal (Destatis) szerdán kiadott jelentésében.
Valamennyi származási országot együttvéve Lengyelországból vándoroltak a legtöbben Németországba, összesen 172 ezren költöztek a szomszédos nyugati országba. A második helyen Románia áll 95 ezer fővel, a harmadik pedig Bulgária, ahonnan 51 ezren vándoroltak Németországba. Magyarország ezen a listán a negyedik helyen szerepel 41.980 fővel. Németországból egy év alatt 679 ezren vándoroltak ki, ami csupán 8 ezres emelkedés éves szinten. A vándorlási mérleg - a be- és kivándorlók különbsége - 279 ezer, ami ugyancsak a legmagasabb érték 1996 óta.Magyarországra Németországból 25 ezren költöztek el, a mérleg így 16.980 fős bevándorlási többletet jelez.
Tavaly az elvándorlás növekedett 2010-hez képest. Ehhez valószínűleg hozzájárult az is, hogy 2011 májusában nyílt meg a német és az osztrák munkaerőpiac. Az országot elhagyó magyar állampolgárok száma a hivatalos magyarországi statisztika szerint ugyan mindössze évi néhány száz fő, ez azonban a regisztrációs rendszer hiányosságai miatt nem tükrözi pontosan a kivándorlás nagyságrendjét. Miután a rendszerváltás óta már nincs kényszer az országból való távozás bejelentésére, és a kilépőknek sem fűződik érdekük hozzá, a kivándorlási statisztika meglehetősen bizonytalan - a távozók számát feltehetően jóval alulbecsülő - adatokat közöl. (A versenyképes munkaerő képzésének kiemelten fontos a szerepe a fejlődésben, a kiváló humánerőforrás pedig a befektetők számára is vonzó tényező. Magyarországon sem a magas adószint elrettentő a befektetők számára, hanem a humánerőforrás romló állapota, amit csak fokoz majd, hogy csökken a fejlesztésére fordított összeg. )
