Befellegzett az adóparadicsomoknak?

2011. november 06. vasárnap - 08:45 / PP/MTI
  •    

A kétnapos cannes-i találkozón a G20-ak elsősorban a görög válság továbbterjedését próbálták megakadályozni, amelynek veszélye továbbra is fennáll. Erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy Olaszországgal kapcsolatban erősödjék a piaci bizalom. A csoport országai a Nemzetközi Valutaalap forrásainak növelésében is megállapodtak, a megoldást tekintve még nincs megegyezés. Az elnöklő Franciaország köztársasági elnöke azt is bejelentette: azokat az országokat, amelyek adóparadicsomok maradnak, ki fogja közösíteni a nemzetközi közösség.

 

Kép: EU
Kép: EU
Tranzakciós adó
Már 2012-ben hatályba léphet az EU-ban a pénzügyi tranzakciós adó – jelentette be pénteken Nicolas Sarkozy a G20-ak csúcstalálkozóját záró sajtótájékoztatón Cannes-ban. Elmondta: az adóról az Európai Bizottság által előkészített javaslatot az uniós állam- és kormányfők már a jövő év elején megvitathatják. „A pénzügyi szereplőknek pénzügyileg is hozzá kell járulniuk az okozott károk helyreállításához” – hangsúlyozta. Sarkozy üdvözölte, hogy számos ország csatlakozott a javaslathoz. Megemlítette Németországot, Spanyolországot, Argentínát, az Afrikai Unió államait, Etiópiát, Dél-Afrikát, valamint Brazíliát, amely annyit jelzett, hogy figyelemmel kíséri a folyamatot. A tranzakciós adóról szóló francia–német javaslatot a zárónyilatkozat is megemlíti, de a G20-ak szintjén nem alakult ki egységes álláspont.

A G20-ak közzéteszik annak a 11 adóparadicsomot rejtő országnak a listáját, amelyeket „kiközösít" a nemzetközi közösség, jelentette be Nicolas Sarkozy francia elnök a G20-ak csúcstalálkozóját záró sajtótájékoztatón. „Nem akarunk több adóparadicsomot. Az üzenet nagyon világos. Azokat az országokat, amelyek adóparadicsomok maradnak, ki fogja közösíteni a nemzetközi közösség" – fogalmazott a G20-ak elnökségét ellátó Franciaország elnöke.

Erőfeszítések Olaszország érdekében

A G20-ak elsősorban a görög válság továbbterjedését próbálták megakadályozni a kétnapos cannes-i találkozón. A válságnak a görögországi referendum elvetésével sem múlt el minden veszélye, ráadásul a piacok nyomása az eurózóna harmadik legjelentősebb gazdaságára, a világ negyedik legjelentősebb hitelfelvevőjére, Olaszországra helyeződött át.

F
Silvio Berlusconi
Fotó: flickr

Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök péntek délután megerősítette, hogy kormánya hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ellenőrizze az államháztartási reform és a takarékossági intézkedések végrehajtását – az olasz kormányfő azt is jelezte, hogy kapott ajánlatott az IMF-től pénzügyi támogatásra, de azt visszautasította, miután az „nem szükséges" -, és a római vezetés azt is elfogadta, hogy az Európai Unió is figyelemmel kísérje az erőfeszítéseket. Az EU azt reméli, hogy ezzel megerősítheti a görög adósságválságban meggyengült hitelességét az Egyesült Államok és a feltörekvő országok előtt.

„Ami Európát illeti, azért jöttünk Cannes-ba, hogy megvitassuk európai barátainkkal, milyen módon tudnak kiindulni abból a tervből, amelyről a múlt héten megállapodás született a válság kezelésére. Miután meghallgattuk európai partnereinket az elmúlt két napban, biztos vagyok abban, hogy Európa képes leküzdeni a nehézségeket" -hangsúlyozta Barack Obama amerikai elnök pénteken a G20-ak csúcstalálkozóját záró. sajtótájékoztatón.

Az IMF Olaszországról
„A probléma, amit világosan megállapított az olasz kormány ugyanúgy, mint partnerei, az, hogy a bejelentett intézkedéseknek hiányzik a hitelessége” – fogalmazott Christine Lagarde a G20-ak csúcstalálkozóját záró sajtótájékoztatón az olasz kormány deficitcsökkentő intézkedéseivel kapcsolatban. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója ígéretet tett arra, hogy „kemény, igényes és alapos” munkát fog végezni, mielőtt megerősíti vagy cáfolja, hogy Olaszország teljesítette-e kötelezettségvállalásait. Hozzátette: reményei szerint az IMF szakértői a hónap vége előtt a helyszínen lesznek, és jelentésüket minden negyedévben közzéteszik. Az olasz államadósság a GDP 120 százalékát teszi ki, ennél csak Görögországnak magasabb a GDP-arányos államadóssága az euróövezetben. A 10 éves olasz államkötvények hozama 6,402 százalékra, az euró bevezetése óta a legmagasabbra emelkedett csütörtökön.

Eltérő álláspontok a Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatban

Az IMF forrásainak növelésében is megállapodtak a G20-csoport országai, de arról még nem tudtak dönteni, hogy ez hogyan történjék. Herman van Rompuy uniós elnök sajtóértekezletén elmondta: a forrásbővítésre különböző lehetőségek vannak, a G20-csoport pénzügyminisztereit kérték fel, hogy a felmerült opciókat dolgozzák ki.

Cameron a csúcsról
Miután a G20-csoport országai nem tudtak arról dönteni, hogyan növeljék az IMF forrásait, David Cameron brit miniszterelnök, hogy hazája felkészült az euró szétesésének lehetőségére is. Arra kérdésre, hogy melyek a G20-as csúcstalálkozó pozitív hozadékai, azt válaszolta: „A világ bebizonyította, hogy kész cselekedni. De azt nem merném azt állítani, hogy az eurózóna minden problémáját megoldottuk.”

Az európai és nem európai országok egyelőre eltérő állásponton vannak azzal kapcsolatban, hogyan lehetne az IMF-et hatékonyabban felhasználni a segítségnyújtásban. Több, az Egyesült Államok által támogatott feltörekvő ország nem kívánja addig kőbe vésni a számokat, ameddig az eurózóna nem rendezte belső problémáit.

A költségvetési többlettel rendelkező feltörekvő országok – első helyen Kínával – elkötelezték magukat arra, hogy a belső kereslet általi gazdasági növekedés irányában fejlesztik gazdasági modelljüket oly módon, hogy támogassák a világgazdaság beindulását és a pénzügyi stabilitást.

Brazil álláspont az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközhözről
Brazília közvetlen módon nem járul hozzá az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközhöz (EFSF) – mondta pénteken Dilma Rousseff brazil elnök a G20-ak csúcstalálkozóját záró sajtótájékoztatón. „Nem áll szándékomban közvetlen hozzájárulásokat adni az EFSF-be. Miért tennénk mi, ha ők megteszik?” – fogalmazott a brazil elnök. Azt ugyanakkor megerősítette, hogy Brazília érdekelt az IMF forrásainak növelésében. Roussef azt mondta, hogy az úgynevezett BRICS országok – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – hasonló álláspontot képviselnek. Azt is hangsúlyozta hogy Peking is az IMF-en keresztül szeretne részt venni az eurózóna támogatásában, nem pedig közvetlen módon. Az eurózóna eredetileg arra számított, hogy az EFSF jelenleg 440 milliárd eurós alapját az eurózónán kívüli országok bevonásával 1000 milliárd euróra emelheti. Brazil tisztségviselők hónapokkal ezelőtt fontolgatták, hogy a feltörekvők BRICS csoportjának más tagjaival együtt esetleg vásárolnak az európai adósságból, de a többiek vérszegény reakciója miatt elvetették ezt.