Bedőlt a nyári költségvetés, de az új sem jobb

2012. december 07. péntek - 13:30 / Kolossa Katalin
  •    

Fölöslegesen dolgoztatta a honatyákat a parlament nyári rendkívüli ülésszakán a kormány. A 2013. évi költségvetés akkor elfogadott főszámaiból – miként azt az ellenzék és szakemberek is megjósolták – év végére nem sok maradt. A kabinet csütörtökön benyújtotta a parlamentnek zárószavazás előtti módosító javaslatát, amellyel átvezeti a jövő évi büdzsén a megváltozott makrogazdasági kilátások hatásait, valamint a három Matolcsy-csomagot. A végeredmény nem sok jóval biztat: az eredeti tervekhez képest a hiány nagyobb, a növekedés csökken, az infláció nő, a beruházás és a lakossági fogyasztás stagnálás helyett visszaesik, az export és az import növekedése mérsékeltebb, a munkanélküliségi ráta pedig nő. A tervek szerint az országgyűlés december 10-én, hétfőn szavaz a költségvetésről.

Kép:PP/FényesGábor

Miként az előre látható volt, a nyáron benyújtott költségvetésben felvázolt, már akkor is megalapozatlannak tűnő pálya még a kormány véleménye szerint is tarthatatlannak bizonyult, így a kabinet zárószavazás előtti módosító indítványa nyomán számos előirányzat és a büdzsé főszámai is változnak.

Romló mutatók

A mostani javaslat számaiból nehéz lenne arra a következtetésre jutni, hogy a kormány valóban optimistán tekint a jövőbe. A nyáron megszavazott törvényben szereplő 653,877 milliárd forintra tervezett deficit 2,2 százalékos GDP-arányos hiányt jelentett, a GDP-bővülést 1,6 százalékosra tették – sőt, akkor Matolcsy Györgynemzetgazdasági miniszter még úgy vélekedett, hogy a növekedés akár 2 százalékos is lehet 2013-ban –, az infláció mértékét pedig 4,2 százalékra tervezték.

A stabilitási törvényt is módosítják
A jövő évi költségvetés zárószavazás előtti módosító javaslatainak csütörtöki benyújtása után péntek délután a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó „salátatörvényt” terjeszt be a kormány, amellyel a stabilitási törvényt úgy módosítja, hogy az 2013-ra 2,7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt írjon elő, mondta el az MTI-nek Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára, miután a nyáron elfogadottak szerint a törvényben most 2,2 százalékos hiány szerepel 2013-ra. A javaslat a stabilitási törvény azon részének módosítását tartalmazza, amely a 2013–2015 közötti deficitcélok meghatározásáról szól. Ily módon a költségvetési és a stabilitási törvények összhangja továbbra is biztosított lesz, hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A mostani javaslat szerint az államháztartás központi alrendszerének hiánya 841 milliárd 834 millió forintra nő, a GDP-növekedés terén már csak 0,9 százalékos bővüléssel számolnak, az inflációt viszont jóval nagyobbra becsüli a kabinet: 5,2 százalék szerepel a parlamentnek csütörtökön benyújtott indítványban. Ami a növekedési előrejelzést illeti, elemzők még ezt a prognózist is túlzottan optimistának tartják, a várakozások szerint Magyarország még jövőre is recesszióra számíthat – a 2012. év adatai is ezt támasztják alá –, elsősorban a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartását célzó, a növekedést visszavető adóintézkedések miatt.

A belső fogyasztás, a külkereskedelem és a foglalkoztatás perspektívái is romlottak. A felülvizsgált prognózis szerint a beruházások 1 százalékkal visszaesnek a lényegében stagnálást jelentő 0,3 százalékos bővülést előirányzó eredeti tervvel szemben. A háztartások fogyasztása esetében a korábban várt ugyancsak 0,3 százalékos növekedéssel szemben most 0,5 százalékos csökkenéssel számolnak. Az export növekedése 6,2 százalék az eredeti javaslatban szereplőnél 8,8 százalék helyett, az import bővülését pedig majdnem megfelezi a kormányprognózis: 8 százalékról 4,5 százalékra csökkenti. A foglalkoztatottak száma csak 0,7 százalékkal nő  az eredetileg tervezett 2,2 százalék helyett, a munkanélküliségi ráta viszont a kormány előrejelzése szerint fél százalékponttal magasabb, 10,8 százalék lesz.

Mindezek ellenére a végkövetkeztetés optimista: az egyenlegjavító intézkedéseknek – másképpen fogalmazva a megszorításoknak – köszönhetően a hiánycél továbbra is 3 százalék alatt marad: 2,7 százalékos GDP-arányos deficitet várnak az eredetileg tervezett 2,2 százalékkal szemben.

Egyenlegjavító elképzelések: nincs érdemi változás

A Policy Agenda heti elemzésében felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánynak át kellene értékelnie elképzeléseit intézkedéseinek várható költségvetési hatásait tekintve, különben az így elfogadott büdzsé éppúgy megalapozatlan lesz, mint a nyáron elfogadott változat. Úgy tűnik, nem került sor érdemi revízióra.

4,5 milliárd a NAV-nak a pénztárgépek bekötésére
A pénztárgépek állami adóhatósággal való összeköttetésének megvalósításához 4,5 milliárd forint forrást kell biztosítani a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számára a kormány határozata szerint. A nemzetgazdasági miniszternek a 2013. évi költségvetési törvény keretében december 15-éig gondoskodnia kell arról, hogy az összeg a NAV-ra vonatkozó fejezetben rendelkezésre álljon. A kormány az áfa-bevételek 95 milliárd forintos növekedését reméli attól, hogy a becslések szerint 400 ezer pénztárgép és a NAV között online kapcsolatot alakítanak ki a kiskereskedelemben, s így azonnal, már a vásárláskor bekerül az információ az adóhivatalba.

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta:a kiadási intézkedések között szerepel az állami bürokrácia csökkentése, a közszféra hatékonyabb bérszabályozása, a szociális ellátások célzottságának növelése, valamint a fejlesztések európai uniós társfinanszírozási arányának emelése.

A kormány várakozásai szerint az adóintézkedések közül a készpénzfelvételre kirótt 3 ezrelékes pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése a korábbi tervekhez képest eredményszemléletben 30 milliárd forinttal javítja a költségvetés egyenlegét. A társadalombiztosítási járulékok plafonjának eltörlése pénzforgalmi szemléletben 47 milliárd forint többletbevételt jelent, a pénztárgépek összekötése az adóhatósággal pedig 85 milliárd forinttal növeli az áfabevételeket. A fordított áfa kiterjesztésével a sertéskereskedelemre a 2013-ban a 10 milliárd forintos eredményszemléletű többlettel szemben csak 1 milliárd forint pénzforgalmi többlet várható. A kisvállalati adózás eltérő szabályozásából – vagyis a kata és a kiva bevezetésétől – mintegy 16 milliárd forint többletbevételt remélnek.

A pénzügyi szervezetek különadójának elmaradó megfelezése a tervezett 72 milliárd forint helyett 144 milliárd forinttal javítja az egyenleget, a pénzügyi tranzakciós illeték általános kulcsának 2 ezrelékre emelése 160 milliárd forint, az iparűzésiadó-teher megemelése pedig 35 milliárd forint bevételnövekedést hoz. A közműadó plusz 60 milliárdot jelenthet, a cafeteria megemelt terhei pedig újabb 10 milliárdot. Az energiaellátók 11 százalékról 31 százalékra növelt jövedelemadója 40 milliárddal emeli a büdzsé bevételeit. Az online szerencsejáték megadóztatása további 10 milliárd forintot jelent. A gazdaság fehérítése érdekében tervezett, elsősorban az áfát érintő lépésektől összességében 60 milliárd forint többletbevételre számítanak.

A tervek szerint az országgyűlés december 10-én, hétfőn szavaz a költségvetésről.