A külső egyensúly látványosan javul, a belső pedig megfelel a nemzetközi követelményeknek. A magyar gazdaság 2009-ben nem vesz igénybe külső nettó finanszírozási forrást (mert a felvett hiteleket vagy a devizatartalék növelésére, vagy korábbi hitelek visszafizetésére fordítja). Magyarország külfölddel szembeni nettó adóssága 2010-ben érezhetően csökkenni fog. Az államháztartás hiánya európai összehasonlításban már idén is kedvező, jövőre pedig egyike lehet a legkedvezőbbeknek.
Ismeretlen gazdaságpolitika
A magyar gazdaság 2010. évi fejlődése főleg a világméretű kilábalási-konszolidációs folyamat függvénye. A gazdaságra természetesen hat a jelenlegi kormányzat ismert (egyensúlyvédő és hitelességet építő), illetve az országgyűlési választásokat követően felálló kormány egyelőre ismeretlen gazdaságpolitikája is. Mivel azonban a pénzpiac világossá tette, hogy csökkenő államadósság-rátát, illetve mérséklődő külföldi adósságot, vagyis összességében legfeljebb nagyon mérsékelt külföldi forrásbevonást hajlandó finanszírozni, a jelenlegitől makrogazdasági hatásaiban lényegileg eltérő gazdaságpolitika tartósan aligha valósítható meg, miközben a részletek változtatásában az új kormány lehetőségei szinte végtelenek.
A magyar gazdaság 2010-ben az EU egészéhez hasonlóan stagnálni fog. Az előző év azonos időszakához képest a II. félévtől várható (szerény) növekedés. A mezőgazdaságban a 2008. évi csúcs és az ehhez viszonyított 2009. évi visszaesés után átlagos időjárást feltételezve stagnálás várható. Az építőipar a növekvő EU-forrásokból finanszírozott infrastrukturális fejlesztések révén a leggyorsabban fejlődő ágazat lesz 6% körüli termelés-növekedéssel. Az iparban a lassan javuló exportlehetőségek és a belföldi kereslet minimális bővülése révén 2-3% körüli növekedés várható. A szolgáltatásokban - a még némi visszaesés elé néző pénzügyi és ingatlanszektor kivételével - ugyancsak stagnálás valószínűsíthető.
Keresetek, megtakarítások, euróárfolyam
A lakosság fogyasztása érdemben nem változik. A bruttó keresetek - az szja-csökkentésre is tekintettel - várhatóan csak 1%-kal nőnek. A nettó keresetek azonban a módosuló szja-szabályok következtében 7-7,5%-kal emelkednek, ami a reálkeresetek kb. 3%-os növekedését eredményezi. A reáljövedelmek nagyjából stagnálnak, mivel a munkanélküliek támogatása az idő előrehaladtával csökken, a családtámogatások nominálisan sem nőnek, egy részük az adóalap (nem adózó) részévé is válik, a nyugdíjak reálértéke pedig a 13. havi nyugdíj teljes megszűnése miatt csökken. A lakosság hitelhez jutása könnyebbé válik, de magatartása óvatos lesz. A nettó megtakarítási ráta 5% környékén marad. A munkanélküliségi ráta éves átlagban az ideivel megegyező, 9,8%-os lesz. A foglalkoztatás mélypontja 2010 I. negyedévében várható.
A forint árfolyama 2010 I. félévében a választások okozta bizonytalanság miatt a 2009. II. félévre jellemző 270 forint/euró környékén marad, majd a pénzpiac és a nemzetközi szervezetek által támogatott gazdaságpolitika esetén a II. félévben 260 forint/euróra erősödhet. Folytatódhat a jegybanki alapkamat csökkentése is.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2009-2010. évi folyamatairól
| 2008. | 2009. I-VIII. hó | 2009 | 2010 |
(előrejelzés) | ||||
A GDP volumenindexe (%) | 100,6 | 92,8* | 93,5 | 100 |
Az ipari termelés indexe (összehasonlító áron, %) | 98,9 | 78,2 | 84 | 103,5 |
Nemzetgazdasági beruházások indexe (összehasonlító áron, %) | 97,0 | 94,0* | 95 | 106 |
Az építési-szerelési tevékenység indexe (összehasonlító áron, %) | 94,9 | 96,9 | 95 | 106 |
A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe (%) | 98,2 | 96,3** | 96 | 100 |
A kivitel változása (folyó áron, euróban, %) | 105,6 | 76,0 | 86,5 | 104 |
A behozatal változása (folyó áron, euróban, %) | 105,6 | 69,9 | 80 | 106,5 |
A külkereskedelmi mérleg egyenlege (milliárd euró) | -0,2 | 2,8 | 4,5 | 3,0 |
A folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege (milliárd euró) | -6,5 | 0,6* | 0 | -0,5 |
Az euró átlagos árfolyama (forint) | 251,2 | 283,8*** | 280 | 265 |
Az államháztartás hiánya (pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül, milliárd forint) | 909 | 1059*** | 1000 | 870 |
A bruttó átlagkereset indexe | 107,5 | 101,3** | 102 | 101 |
Fogyasztói árindex | 106,1 | 103,9*** | 104,2 | 103,5 |
Fogyasztói árindex az időszak végén (tavalyi azonos hónap=100) | 103,5 | 104,9*** | 105,3 | 103 |
Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%) | 8,0 | 9,9**** | 10,5 | 9,8 |
* 2009. I. félév
** 2009. I-VII. hó
*** 2009. I-IX. hó
**** 2009. VI-VIII. hó
A tényadatok forrása: KSH, MNB, PM
