“Az összeomlás veszélye még nem múlt el”

2008. október 27. hétfő - 07:26 / PP-Összeállítás
  •    

Egyre több jel utal a legnagyobb világgazdasági centrumok "mély és szinkronban zajló" recessziójára, amely valószínűleg már az előző negyedévben elkezdődött, áll a legújabb londoni előrejelzésekben, amelyek meredek idei amerikai és euróövezeti jegybanki kamatcsökkentéseket jósolnak. A citybeli elemzők véleménye eltér a magyarországi recesszió esélyeiről, de a magyar devizaadósság-törlesztést a megajánlott külső segítségek ismeretében nem látják veszélyben. A német pénzügyminiszter szerint van még miért aggódni és az 500 milliárdos kormányzati mentőcsomag fontosságát hangsúlyozta.

1945 óta a legrosszabb jön

A JP Morgan hétvégenként kiadott globális makroadat-figyelőinek legújabb összesítése szerint a brit gazdaság minap bejelentett harmadik negyedévi – a piacot sokkoló méretű, negyedéves összevetésben 0,5 százalékos – visszaesését nagy valószínűséggel szintén negatív GDP-adatok közlése követi az Egyesült Államokban, az euróövezetben és Japánban. A ház saját előrejelzése az, hogy a világgazdaság egészének GDP-értéke az idei utolsó és a jövő évi első negyedévben egyaránt 1 százalékhoz közeli ütemben csökken éves szintre átszámolva.

A JP Morgan súlyos recessziót valószínűsít a következő negyedévekre az Egyesült Államokban. A cég szerint ha a vagyonvesztés és a reálfogyasztás csökkenése a mérce, a jelenlegi amerikai visszaesés jó eséllyel nagyobb lesz, mint a II. világháború óta lezajlott tíz recesszió bármelyike. A ház azzal számol, hogy az idei negyedik negyedévben, szezonális kiigazítással, éves szintre vetítve nem kevesebb mint 4 százalékos GDP-visszaesés várható az amerikai gazdaságban, és 2009 első negyedében is 2 százalékkal csökken a GDP-érték. A prognózis szerint 2009 egészében 0,7 százalékkal csökken az amerikai gazdaság összkibocsátása. A fejlődés Indiában és Kínában marad a leggyorsabb: India idén éves szinten 7,5 százalékkal nő és jövőre is hasonló várható, bár a lassulás szinte biztosra vehető. Kína sérülékenyebbnek mutatkozik: az exportra termelő vállalatok már idén is közel 3 millió dolgozótól válnak meg… 

Európa is mínuszban

Német nem az államosításra
Peer Steinbrück német pénzügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak adott vasárnapi nyilatkozatában azt mondta, hogy a “pénzpiac összeomlásának veszélye még nem múlt el”.
“Továbbra is veszélyes helyzettel kell szembenéznünk – jelentette ki a miniszter, utalva arra: hiba lenne azt állítani, hogy a kormány teljes mértékben ellenőrzés alatt tart mindent. Steinbrück mindezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az 500 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomag 2009 végéig szól. “Addig pedig biztosan szükségünk lesz rá” – fogalmazott a pénzügyi tárca vezetője.
A miniszter megerősítette, hogy a német kormány ellenzi Nicolas Sarkozy francia államfő terveit egyes stratégiailag fontos konszernek részleges államosítására. (MTI)

A JP Morgan az euróövezetre 2 százalékos idei negyedik negyedévi, és 1 százalékos jövő évi első negyedévi GDP-visszaesést jósol éves szinten, 0,5 százalékos egész évi visszaeséssel 2009-ben.

Borúlátóan nyilatkozott a pénzügyi válság következményeiről Günter Verheugen: az Európai Bizottság ipari biztosa szerint a 2009-es esztendő rendkívül kockázatos év lesz, Európát 0 százalékos növekedés fenyegeti. Verheugen szerint a politikának  minden korábbinál nagyobb határozottsággal kell fellépnie, s a gazdasági növekedést támogató intézkedésekkel kell segítenie a munkahelyek biztosítását, illetve új munkahelyek létrehozását. A biztos közölte, hogy az Európai Bizottság november elején hozza nyilvánosságra a 2009-re szóló növekedési előrejelzését.

Kamatok a mélyben

A ház azt jósolja, hogy a Federal Reserve már szerdai ülésén fél százalékponttal 1,00 százalékra csökkenti irányadó rövid távú kamatcélját, és decemberben további negyed százalékpontos kamatcsökkentés következik, vagyis az évet a Fed 1,00 százalék alatti kamatszinttel fejezi be. A JP Morgan elemzői ugyanakkor azt sem zárják ki, hogy ha a piaci stressz folytatódik, a Federal Reserve irányt vehet a nulla százalékos kamat felé.

A JP Morgan előrejelzése szerint az euróövezeti jegybank (EKB) novemberben és decemberben is fél-fél százalékpontos kamatcsökkentéseket hajt végre, és irányadó kéthetes refinanszírozási kamatminimuma – amely jelenleg 3,75 százalék – 1,5 százalékon éri el a mélypontot 2009 végén. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) intézet prognózisa szerint az EKB karácsonyig legalább fél százalékpontos kamatcsökkentést hajt végre, de a CEBR szerint ennél agresszívabb, 1,00 százalékpontos idei csökkentés lenne inkább helyénvaló.

Ha Magyarország összeomlik…
A The Washington Post a pénzügyi válság kiterjedéséről szóló vasárnapi elemzésében arról írt, hogy ha Magyarország nem lesz képes teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit, akkor hamarosan az osztrák bankok is összeomlanak.
Ha ez bekövetkezik, akkor pedig a német bankok következhetnek a sorban. “A globalizáció azt jelenti, hogy mindannyian össze vagyunk kötve” – olvasható a cikkben.

A lap szerint ha Magyarország, Pakisztán vagy Dél-Korea csődbe megy, és az európai kormányok arra kényszerülnének, hogy adóemeléssel finanszírozzák a tőkeinjekciókat, akkor gyötrelmes fájdalommal fog járni a válság. A felzárkózó gazdaságok nehéz helyzetéről szóló cikk illusztrációja egy magyar valutaváltó fotója, amely alatt az olvasható: Magyarország súlyos pénzügyi megpróbáltatással néz szembe.

Magyar bajok

 A JP Morgan Magyarországon 0,5 százalékos egész évi GDP-visszaesést vár 2009-ben a korábbi, 1,0 százalékos növekedési előrejelzés helyett. A cég szerint a Magyar Nemzeti Bank soron kívüli 3,00 százalékpontos kamatemelése után “nagyjából egyenlően oszlanak meg az esélyek” egy további, 1,00 százalékpontos idei kamatemelés és a jelenleg kamatszint fenntartása között, de a ház azzal számol, hogy az MNB alapkamata 2009 végére 9,00 százalékra csökken vissza. A JP Morgan 2009 első negyedében várja a magyarországi kamatcsökkentés kezdetét, egy negyed százalékpontos enyhítéssel.

Más nagy londoni házak még agresszívabb magyarországi kamatcsökkentéssel számolnak jövőre. A Merrill Lynch előrejelzése szerint az idei év végéig fennmarad a 11,50 százalékos MNB-alapkamat, 2009 végére azonban 6,50 százalékra csökken vissza, ahogy a piacok stabilizálódnak, és a globális környezet “a recesszió felé húzza” a magyar gazdaságot.

A Merrill Lynch londoni elemzői is jelentősen csökkentették a magyar gazdasági növekedésre adott prognózisukat, egész éves recessziót azonban nem jósolnak: az eddigi 1,4 százalékról 0,8 százalékra rontották 2009-re szóló GDP-növekedési előrejelzésüket. (Ez a kép kicsit optimistább, mint az “Ínséges idők Magyarországon” jellegű kórképek… – a szerk.)

Elég lesz a segítség

A JP Morgan elemzői azzal számolnak, hogy Magyarország – az EKB 5 milliárd eurós keretén felül – a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) szükség esetén akár 10 milliárd dollár kölcsönt is kaphat, és ez együtt már több mint elégséges a jövő évi külső törlesztések és a folyómérleg-hiány fedezéséhez, úgy, hogy a devizatartalékok “több mint a fele még meg is marad”. A magyar devizaadósság-törlesztést a nagy nemzetközi hitelminősítők sem látják veszélyben.

A napokban a Standard & Poor's negatív figyelőlistára vette a magyar adósosztályzatot, a Fitch Ratings pedig stabilról negatívra rontotta a besorolás kilátását. David Heslam, a Fitch  szuverén adósbesorolásokért felelős londoni igazgatója a lépés után az MTI-nek azonban hangsúlyozta: ha bármiféle aggodalomra lenne ok a küladósság-törlesztéssel kapcsolatban, a cég nem befektetői ajánlású osztályzatot tartana érvényben Magyarországra. A Fitch és az S&P listáján egyaránt “BBB plusz” szintű, közepes befektetői besorolás érvényes a magyar hosszú futamú szuverén küladósságra; a Moody's Investors Service elsőrendű “A2”-es szinten tartja nyilván a magyar szuverén adósságot.

Sarkozy gazdasági borzalma
címmel közölt elemzést a Le Monde című francia napilap hétvégi számában a francia kormánynak a pénzügyi válság leküzdésére bejelentett intézkedéseiről.

A mértékadó párizsi lap szerint a francia államfő számára a pénzügyi válság egyik legfőbb következménye a politika visszatérése a “piacok diktatúrájának ideológiája és a közhatalom tehetetlensége” után. Sarkozy szerint ez azt jelenti, hogy az államnak ezentúl nagyobb szerepet és felelősséget kell vállalnia a gazdaságban, befektetőként és vállalkozóként is.

A lap szerint ugyanakkor jelentős különbség van Sarkozy kijelentései és tettei között. Először is a bejelentettnél sokkal óvatosabban fogott hozzá az elnök az állami visszatérés megszervezéséhez. A 10,5 milliárd eurós közvetlen bankmentő csomag a rossz követelések átvállalásával történik, azaz az állam – a brit akcióval ellentétben – nem lesz részvényes a megsegített bankokban, s az összeget visszafizetendő kölcsönként folyósítja. A bankvezetők üdvözölték ezt a pénzügyi és jogi konstrukciót, amely megfosztja az államot attól, hogy helyet kapjon a bankok igazgatótanácsaiban.

Az Európai Unió soros elnökeként Sarkozy közös európai gazdasági politikát szeretne létrehozni, de eddig nem sikerült meggyőznie európai partnereit, amelyek tartanak a francia etatizmustól. A nemzetközi pénzügyi rendszer reformjára tett ambiciózus javaslatai sem váltottak ki nagy lelkesedést Európában – emlékezet a lap. (MTI)