Az Y generáció nem bízná magát az állami nyugdíjra

A nyugdíjtervezésben is jóval nagyobb önállóságot szeretne magának az Y-generáció: a 24-38 évesek majd’ kétharmada nem bízná magát az általános nyugdíjkorhatárra, hanem maga döntene, mikor megy nyugdíjba.

22 százalékuk már aktívan gyűjt is erre a célra, amihez további 22 százalékuk csatlakozna, ha növekedne a jövedelme. Általánosságban azonban 35 éves kortól kezdünk igazán gondolni a nyugdíj-előtakarékosságra – derül ki az NN Biztosító reprezentatív felméréséből.

Kép:EU

A legtöbb kérdésben hasonlóan gondolkodnak a nyugdíjtervezésről az X és az Y-generáció tagjai, vagyis a most 39-55, illetve 24-38 évesek – derül ki az NN Biztosító, a nyugdíjcélú megtakarítási attitűdöket vizsgáló reprezentatív kutatásából*. A két korosztály között a felmérés szerint a függetlenség igényében tapasztalható a legnagyobb eltérés: a fiatalabbak nagyobb önállóságot szeretnének.

Az Y-generációs válaszadók 63 százaléka mondta, hogy arra törekszik, ő maga dönthesse el, mikor megy nyugdíjba, nem bízná ezt az államilag meghatározott nyugdíjkorhatárra. Az X-eseknél csak 53 százalék gondolkodik így” – emelte ki Nemes-Szabó Zsuzsanna, az NN Biztosító márka- és marketingkommunikációs vezetője, aki szerint a korai visszavonulás lehetősége is fontos motiváció lehet a fiatalabbaknál.

A főnök miatt csapják be az ajtót maguk mögött a fiatalok
Miért nem elítélendő (vagy igen), ha egy Y vagy Z generációs munkavállaló megkérdezi a főnökét, hogy mennyi social media idő megengedett munkaidőben? Hogyan motiváljunk egy csökkent figyelemküszöbbel bíró huszonéves munkavállalót?

Bár hasonló generációs különbség nem merül fel, de mindkét csoportot egyaránt megosztja például az a kérdés, hogy több vagy inkább kevesebb célra tudunk hatékonyan félretenni. Nagyjából fele-fele gondolja a két korosztálynak, hogy minél kevesebb dologra takarékoskodunk, annál kevésbé aprózzuk fel a pénzünket, és annál jobb eséllyel érjük el a kitűzött célt. A generációk nagyjából abban is egyetértenek, hogy az időskori jólétünk megteremtéséhez a legbiztonságosabb lehetőséget az ingatlanbefektetések jelentik.

A kutatás alapján ma minden ötödik 24-38 éves tesz félre nyugdíjas éveire, de a felmérés szerint további 22 százalék csatlakozna hozzájuk, ha nőne a jövedelme.

A kutatásban megkérdeztük a válaszadókat, hogy mit kezdenének, ha nettó 50 ezer forinttal többet keresnének. A fiatalabbak 22 százaléka mondta, hogy nyugdíjra kezdene spórolni. Ezzel a nyugdíjcélú előtakarékosság volt a körükben a második legnépszerűbb cél a bútorra és lakberendezésre spórolás után”– mondta Nemes-Szabó Zsuzsanna. Még látványosabb az eltökéltség azoknál, akik máris takarékoskodnak nyugdíjas éveikre: 69 százalékuk tenne még többet félre nyugdíjára, ha többet keresne.

A válaszok alapján a 35 éves kor tűnik vízválasztónak a nyugdíjtervezés terén, a 24-34 évesek közül ugyanis 37, a 35-38 évesek közül viszont már 49 százalék tervez félretenni időskorára. Látva, hogy az Y-generációsok jellemzően több célra takarítanának meg, mint az X-esek – ideértve például a lakás- és autóvásárlást, illetve a hiteltörlesztéseket is –, úgy tűnik, 35 éves korukra jut oda a többségük, hogy az egyéb céljai mellett vagy azok megvalósítása után már nyugdíjra is tudjanak gyűjteni.

Véleményvezér

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo