Az Európai Unióba általában befelé igyekeznek az országok, de Nagy-Britannia most inkább kifelé kacsingat. Milyen hatással lenne az elszakadás a brit gazdaságra? Ezt fontos lehet szem előtt tartania Magyarországnak is a kvótareferendum kiírása kapcsán.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
A britek júniusban szavaznak a Brexitről, azaz Nagy-Britannia esetleges kiválásáról az Európai Unióból. Közben Magyarország is népszavazásra készül, mi az uniós betelepítési kvóta kapcsán járulhatunk az urnák elé, mely kérdés szintén elvezethet az EU-ból való kiválás felvetéséig. A Saxo Bank szakértőjének segítségével felmértük a kiválás lehetséges gazdasági következményeit Nagy-Britanniára nézve, de ezeket nem ártana szem előtt tartani Magyarország esetében sem.
A Brexit támogatói általában két alapvető érvvel próbálják meggyőzni a szavazókat: az egyik szerint az Európai Unióból történő kilépés körüli bizonytalanság csak átmeneti lesz, és csak elhanyagolható mértékben érinti majd az Egyesült Királyság gazdaságát, míg a másik szerint (amely egyébként a kampány központi gondolata) a kilépéssel olyan új megállapodás köthető az Európai Unióval, amely kedvezőbb lenne az Egyesült Királyság számára – írja a Saxo Bank elemzése.
Kamatemelés – és lassulás
Vizsgáljuk meg az első érvet! Ha a kiválást támogatók győznek a népszavazáson, a kiválás szószólóinak tisztában kell lenniük azzal, hogy rövid távon az Egyesült Királyság nem fogja tudni elkerülni a spekulatív támadásokat. A Bank of England egy dolgot tehet, hogy a támadásokat megállítsa, ez pedig az irányadó kamatláb emelése – ezzel viszont a gazdaság növekedését fékezné. A kiválás támogatói ezeket a kellemetlenségeket csak rövid távúnak tekintik, mivel hisznek a brit gazdaság fundamentális erejében, amelynek a segítségével átvészelhető lenne ez az átmeneti időszak.
„Ez az érvelés viszont figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a bizonytalanság mindaddig nem fog alábbhagyni, ameddig az új európai uniós megállapodást ki nem dolgozták, el nem fogadták, és a gyakorlatban el nem kezdett működni. Ez viszont rendkívül sok időt vehet igénybe” – hívta fel a figyelmet Christopher Dembik, a Saxo Bank szakértője szerkesztőségünknek elküldött elemzésében.
Grönland nem Európa – és mégis az
A világ legnagyobb szigete Földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag a dán fennhatóság miatt Európához tartozik. 1973 és 1984 között része volt az Európai Közösségnek, de egy 1982-es népszavazás után 1985. január 1-jén kilépett. A grönlandiak ennek ellenére továbbra is európai állampolgároknak minősülnek, azonban az európai választásokon nincs szavazati joguk. A grönlandi és a dán kormány megállapodást dolgozott ki a sziget autonómiájának kibővítéséről, mely szerint többek között népként ismerik el a grönlandiakat, megkapják az ellenőrzést az ásványkincsek fölött, és nyelvüket hivatalos nyelvként ismerik el. A 2008. november 25-én megtartott népszavazáson a grönlandi szavazók 75,54 százaléka támogatta, 23,57 százaléka pedig ellenezte a tervezetet. A megállapodást 2009. május 19-én a dán parlament is megszavazta, így június 21-én életbe lépett.
Amikor Grönland a Dániától való elszakadás mellett voksolt (lásd keretes írásunkat), és kilépett az Európai Unióból, a tárgyalások három éven keresztül egyetlen kérdés, a halászati kvóták körül forogtak. A Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény véglegesítése hét évet vett igénybe, és a megállapodást még mindig nem ratifikálták! Az Egyesült Királyság és az EU közti megállapodások esetében hasonlóan hosszú és bonyolult folyamatra számíthatunk. Mivel a brit vállalkozásoknak fogalmuk sem lesz arról, hogy milyen feltételek mellett fognak az Európai Unióval kereskedni, így nagy valószínűséggel visszafogják a beruházásaikat, és kétszer is meggondolják, hogy új munkaerőt vegyenek fel.
Elveszítik a közös piac előnyeit
Az első érv helytállósága tehát enyhén szólva is kérdéses. De mi a helyzet a másodikkal? A Brexit hívei szerint a kilépést követően is megmaradnak a közös piac kínálta előnyök, azok hátrányai nélkül. Más szóval az Egyesült Királyságnak nem kell majd hozzájárulnia az európai költségvetéshez, és nem kell elfogadnia az emberek szabad mozgásának alapelvét sem. Ugyanakkor – érvelnek a kiválás hívei – az Egyesült Királyság és az Európai Unió között annyira szorosak a kereskedelmi kapcsolatok, hogy Európának érdekében áll majd kompromisszumokat kötni. De ez megint csak téves megközelítés az elemző szerint. Az Egyesült Királyság kereskedelmi kapcsolatai az Amerikai Egyesült Államokkal legalább olyan szorosak, mint az EU-val, de ennek ellenére a két ország közötti kereskedelmi megállapodást mégsem tudják tető alá hozni már három éve.
És idetartozik még egy fontos tényező, amit a Brexit támogatói általában figyelmen kívül hagynak: az Egyesült Királyságba irányuló európai export az európai GDP mindössze 3 százalékát teszi ki, miközben az unióba irányuló brit export az Egyesült Királyság GDP-jének a 13 százalékát! A gazdasági erőviszonyokból adódóan egyértelműen az Európai Unió rendelkezik előnyösebb alkupozícióval.
A gazdaság az EU-ra szavaz
A brit mezőgazdasági termelők többsége azt szeretné, ha Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradna – közölte a brit Országos Gazdaszövetség (NFU). A kilépés súlyos helyzetbe hozná az ágazat szereplőit, és az ország minden háztartásának több ezer font veszteséget jelentene.
George Osborne brit pénzügyminiszter szerint katasztrófával érne fel, ha Nagy-Britannia elveszítené hozzáférését az EU egységes piacához. Véleménye szerint munkahelyek tízezreit sodorhatja veszélybe a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjában a Brexit.
A tárca nemrégiben nyilvánosságra hozott, modellszámításokra alapozott 202 oldalas tanulmánya több forgatókönyvet is felvázolt a következő másfél évtizedre. Ezek közül a legkedvezőbb is azzal számol, hogy az éves nominális hazai össztermék (GDP) 2030-ra háztartásonként átlagosan 2600 fonttal (több mint egymillió forinttal) lenne alacsonyabb, mint akkor, ha Nagy-Britannia abban az évben is az EU tagja lenne. Ez a forgatókönyv azt feltételezi, hogy Nagy-Britannia távozik ugyan az EU-ból, de csatlakozik az Európai Gazdasági Térséghez (EEA), amelynek mások mellett az Európai Unióval szoros szerződéses együttműködést folytató Norvégia is tagja. A közepesen negatív forgatókönyv háztartásonként 4300 font (1,7 millió forint) éves gazdasági veszteséget modellez, arra az esetre, ha az EU-tagság megszűnése után Nagy-Britannia kétoldalú kereskedelmi és gazdasági megállapodásokat köt az Európai Unióban maradó országokkal. A legrosszabb előrejelzési modell 5200 font (kétmillió forint) GDP-veszteséggel számol a 26,7 millió brit háztartás mindegyikére lebontva.
