Átok vagy áldás a gyenge forint?

2015. január 15. csütörtök - 10:20 / piacesprofit.hu
  •    

Rossz a devizahiteleseknek és mindazoknak, akik importálnak, de van, akinek nem árt a gyenge forint. Lássuk, ki jár jól vele és mit tehet, akinek gondot okoz.

Kép:PP archív

Nagyon rosszul kezdődött az év, majdnem ugyanolyan gyenge a forint, mint 3 évvel ezelőtt, amikor az eddigi történelmi mélypontot beállította. Szakértők szerint nem kell arra számítani, hogy a jegybank beavatkozna az árfolyam alakulásába – erre vagy az infláció elszaladása miatt lehetne szükség, amitől most nem kell tartanunk.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a turizmus szempontjából áldásnak nevezte a gyenge forintot. Felidézte, hogy felmérések szerint Thaiföld után ár/érték-arányban Magyarország a legkedveltebb célpontja a nemzetközi turizmusnak. Ha a miniszter meg is találta azt, akinek jó hír a gyenge magyar valuta, sokan nem örülhetnek.

A forint esése az importtermékeket megdrágítja, ez pedig előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megmutatkozik. A vásárlók tehát semmiképpen nem járnak jól. Ráadásul a fogyasztók árérzékenysége miatt a kereskedők igyekeznek tompítani ezt a hatást, az erős verseny miatt próbálják késleltetni a beszerzési árak növekedésének továbbhárítását sőt, sok esetben „le is nyelik” az árnövekedés kisebb-nagyobb részét.

A forint árfolyama 2014. december 31-én 18 forinttal volt gyengébb, mint 2013 utolsó napján, és ennek súlyos számviteli következményei lehetnek az euróban eladósodott cégek tömegére nézve. Ugyanis annak ellenére, hogy az árfolyamveszteség nem realizálódott, a számvitel szabályainak megfelelő elszámolás mégis rontja az eredményt, és ez végső soron pótbefizetési kötelezettséget eredményezhet. A legnagyobb kockázatot azon cégek számára jelenti, amelyek jelentősebb összegű, hosszú lejáratú devizahitelt vettek fel pl. beruházásaikra, és már meg is valósították ezeket, azaz a beruházást aktiválták, de a hiteltartozás csak lassan, hosszú évek alatt fut ki, és minden évvégén át kell értékelniük a fennálló tartozásukat az év végi árfolyammal számolva.

Védekezzünk!

Ne a gyenge forintnál jusson eszünkbe a forint gyengülése elleni védekezés!

Ha vannak euróban érkező bevételeink, akkor igyekezzünk a kiadásokat is ehhez szabni. Erre megoldás lehet az euróhoz kötött lakás vagy irodabérleti-díj, vagy szolgáltatói szerződés.

Ha devizahitelünk törlesztése miatt függünk a devizaárfolyamtól, hasznos, ha euróban kiszámítható jövedelmeink is vannak.

A devizakitettség elleni legjobb védekezés a cég könyvelésének devizaalapúra való cseréje, ám ehhez valóban a cég forgalmának döntő többsége devizában kell, hogy bonyolódjon.

Valóban igaz viszont, hogy nem mindenki bánkódik a gyenge forinton. Az árfolyamváltozás jól jön gyakorlatilag minden olyan ágazatnak és vállalkozásnak, amely jelentős mértékben exportál a többi EU-tagállamba.  Azoknak a keveseknek, akik euróban vagy dollárban kapják a fizetésüket, szintén jól jön a forintgyengülés. És természetesen felértékelődnek bizonyos dollárban, euróban tartott devizapozíciók is.

Ugyanakkor a vállalkozásoknak nagyon fontos, hogy ne az árfolyam várakozásaik alapján kezeljék a devizapénzáramaikat, hanem a határidős, opciós piacon fedezzék a devizaügyleteiket.

Az exportáló cégeknek szakemberek szerint érdemes megvizsgálni a nettó devizakitettségüket negyedéves bontásban. Ha azt látják a negyedév végén, hogy az exportvolumenük mondjuk hárommillió euróval magasabb, mint az importszámlájuk, akkor a negyedév során havonta egy-egymillió eurót a határidős piacon el kell adni és ezzel a kitettségüket lefedezni. Az a cél, hogy a nettó kitettséget meghatározzák és a nettó fedezési stratégiát következetesen végigvigyék.

A fedezeti ügyletek egyik nagy hátránya, hogy nem olcsóak, a kkv-szektor tagjai pedig rendszerint nem érik el a szükséges (nem ritkán 100.000 eurós) értékhatárt a tranzakcióik során.