A banki finanszírozást kiegészítő alternatív finanszírozási forrásoknak, többek között a tőkepiacoknak, a kockázati tőkének, a közösségi finanszírozásnak és a vagyonkezelési ágazatnak, amelyeket a világ más részein elterjedtebben használnak, nagyobb szerepet kell kapniuk a forrásokhoz nehezen jutó vállalkozások, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások finanszírozásában. Diverzifikáltabb finanszírozási források megléte jót tesz a beruházásoknak és a vállalkozásoknak, és a pénzügyi stabilitás szempontjából is alapvetően fontos, mivel enyhíti a bankszektor potenciális problémáinak a vállalkozásokra és azok finanszírozáshoz való hozzáférésére gyakorolt hatását. Ezen okból a tőkepiaci unió az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítésére irányuló munkának is fontos részét képezi.
A Bizottság emellett le akarja bontani a határokon átnyúló uniós befektetések akadályait, hogy a vállalkozások és az infrastrukturális projektek könnyebben hozzájuthassanak a szükséges finanszírozáshoz, függetlenül az elhelyezkedésüktől.
A tőkepiaci unió középtávú projekt, néhány fontos korai kezdeményezéssel. A Bizottság ma hozza nyilvánosságra a magas minőségű értékpapírosítás újraindítására és a hosszú távú infrastrukturális beruházások előmozdítására irányuló intézkedések első körét. Emellett a Bizottság az év vége előtt bejelenti a kibocsátási tájékoztatóról szóló irányelv javasolt módosításait, amelyek célja, hogy a kis- és középvállalkozások könnyebben és olcsóbban juthassanak tőkéhez.
A Bizottság tőkepiaci unióval kapcsolatos átfogó célja az, hogy lehetőségeket teremtsen a befektetők számára, összekapcsolja a pénzügyi szektort a szélesebb gazdasággal, és előmozdítsa egy rugalmasabb pénzügyi rendszer kialakulását, amelyben nagyobb az integráció és a verseny. A megközelítésünk pragmatikus, fokozatos lesz, és szigorú gazdasági elemzésekre épül, szem előtt tartva a pénzügyi stabilitási kockázatokat.
„Az európai beruházási terv legfontosabb része a beruházások akadályainak megszüntetése az egységes piac elmélyítésével. Utazó tájékoztatási kampányaim során sokszor hallottam, hogy a biztosítók nehézkesen fektetnek infrastrukturális projektekbe, így remélem, hogy a Szolvencia II. felhatalmazáson alapuló rendelet módosításával megfelelő ösztönzőik lesznek a tartós befektetésekhez” – vélekedett Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke.
Az értékpapírosítás során jellemzően egy hitelező, például egy bank az eszközök (például autóhitelek vagy kkv-hitelek) összevonásával pénzügyi eszközt hoz létre, amelyet a befektetők megvásárolhatnak. Ezáltal a befektetők szélesebb köréhez nyílik hozzáférés, és ez növeli a likviditást és banki tőkét szabadít fel új hitelezések számára. A Bizottság az egyszerű, átlátható és egységesített, valamint megfelelő felügyeleti ellenőrzés alatt álló értékpapírosításra vonatkozó szabályozási keretre tesz javaslatot. A Bizottság becslése szerint, ha az uniós értékpapírosítási kibocsátás újra elérné a válság előtti átlagot, az 100–150 milliárd EUR többletfinanszírozást teremtene a gazdaság számára.
Új szabályok az infrastrukturális projektek Szolvencia II. szerinti kezelésére vonatkozóan
Az infrastrukturális projektekbe történő befektetés létfontosságú a gazdasági tevékenység és a növekedés támogatása szempontjából Európában, de az ilyen projektekhez nagy összegű hosszú távú finanszírozásra van szükség. A biztosítási ágazat nagymértékben képes arra, hogy hosszú távú finanszírozást nyújtson sajáttőke-részesedésekbe, valamint infrastrukturális projektek hiteleibe történő befektetések révén. A Bizottság meg kívánja szüntetni az indokolatlan prudenciális akadályokat, hogy a biztosítók fontos szerepet vállaljanak az európai infrastrukturális projektekben. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) tanácsa alapján a ma javasolt jogszabály létrehoz egy külön infrastrukturális eszközosztályt, és csökkenti azon tőke összegét, amelyet a biztosítóknak tartaniuk kell az elismerhető infrastrukturális projektek adósságával és saját tőkéjével szemben.
Nyilvános konzultáció a kockázati tőkéről
A kis- és közepes méretű, tőzsdén nem jegyzett társaságok gyakran nehezen jutnak első vonalbeli finanszírozáshoz banki kölcsönök útján, és nincs hozzáférésük a tőzsdén keresztül a tőkepiacokhoz: az olyan alternatívák, mint a kockázati tőke, segíthetik növekedésüket és fejlődésüket.
Nyilvános konzultáció a fedezett kötvényekről
A fedezett kötvények számos uniós tagállamban a hosszú távú finanszírozás jelentős eszközét képezik, amellyel források juttathatók az ingatlanpiacra és a közszférába. Az európai hitelintézetek világvezetők a fedezett kötvények kibocsátásában, de a piac a nemzeti vonalak mentén jelenleg széttöredezett, és ez korlátozza a jegyzési és közzétételi gyakorlatok egységesítését, valamint akadályozza mély, likvid és hozzáférhető piacok létrehozását, különösen határokon átnyúlóan. A Bizottság konzultációt fog folytatni a fedezett kötvények páneurópai keretéről, amely a jól működő nemzeti rendszerekre épít azok megzavarása nélkül, alapjául pedig magas színvonalú standardok és a legjobb piaci gyakorlatok szolgálnak. A konzultáció, amely 2016. január 6-ig tart, a kkv-hitelekkel biztosított fedezettkötvény-struktúrák használatával kapcsolatos véleményeket is össze kívánja gyűjteni. A konzultáció lezárulta után a Bizottság eldönti, hogy szükség van-e uniós fellépésre.
A pénzügyi jogi szabályozás kumulatív hatása
A Bizottság ma konzultációs felhívást tesz közzé a hatályos pénzügyi szabályok kumulatív hatásának és kölcsönhatásának felmérésére, és az ezzel kapcsolatos vélemények összegyűjtésére. A konzultáció révén a Bizottság azonosítani kívánja a pénzügyi szabályok esetleges következetlenségeit, inkoherenciáját és hiányosságait, a szükségtelen szabályozási terheket, valamint a hosszú távú befektetést és a növekedést negatívan érintő tényezőket.
