Átírhatja a vállalatok finanszírozását a közös uniós tőkepiac

2015. október 08. csütörtök - 06:09 / piacesprofit.hu
  •    

Az Európai Bizottság elindította a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervet, amely segít abban, hogy 2019-re létrejöjjön a 28 uniós tagállam egységes tőkepiaca, ami növelheti és diverzifikálhatná az európai vállalkozások finanszírozási forrásait.

Kép: Pixabay

A banki finanszírozást kiegészítő alternatív finanszírozási forrásoknak, többek között a tőkepiacoknak, a kockázati tőkének, a közösségi finanszírozásnak és a vagyonkezelési ágazatnak, amelyeket a világ más részein elterjedtebben használnak, nagyobb szerepet kell kapniuk a forrásokhoz nehezen jutó vállalkozások, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások finanszírozásában. Diverzifikáltabb finanszírozási források megléte jót tesz a beruházásoknak és a vállalkozásoknak, és a pénzügyi stabilitás szempontjából is alapvetően fontos, mivel enyhíti a bankszektor potenciális problémáinak a vállalkozásokra és azok finanszírozáshoz való hozzáférésére gyakorolt hatását. Ezen okból a tőkepiaci unió az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítésére irányuló munkának is fontos részét képezi.

A Bizottság emellett le akarja bontani a határokon átnyúló uniós befektetések akadályait, hogy a vállalkozások és az infrastrukturális projektek könnyebben hozzájuthassanak a szükséges finanszírozáshoz, függetlenül az elhelyezkedésüktől.

A tőkepiaci unió középtávú projekt, néhány fontos korai kezdeményezéssel. A Bizottság ma hozza nyilvánosságra a magas minőségű értékpapírosítás újraindítására és a hosszú távú infrastrukturális beruházások előmozdítására irányuló intézkedések első körét. Emellett a Bizottság az év vége előtt bejelenti a kibocsátási tájékoztatóról szóló irányelv javasolt módosításait, amelyek célja, hogy a kis- és középvállalkozások könnyebben és olcsóbban juthassanak tőkéhez.

A Bizottság tőkepiaci unióval kapcsolatos átfogó célja az, hogy lehetőségeket teremtsen a befektetők számára, összekapcsolja a pénzügyi szektort a szélesebb gazdasággal, és előmozdítsa egy rugalmasabb pénzügyi rendszer kialakulását, amelyben nagyobb az integráció és a verseny. A megközelítésünk pragmatikus, fokozatos lesz, és szigorú gazdasági elemzésekre épül, szem előtt tartva a pénzügyi stabilitási kockázatokat.

„Az európai beruházási terv legfontosabb része a beruházások akadályainak megszüntetése az egységes piac elmélyítésével. Utazó tájékoztatási kampányaim során sokszor hallottam, hogy a biztosítók nehézkesen fektetnek infrastrukturális projektekbe, így remélem, hogy a Szolvencia II. felhatalmazáson alapuló rendelet módosításával megfelelő ösztönzőik lesznek a tartós befektetésekhez” – vélekedett Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke.

Pénzszűke jön a bőség után?
Tőkekínálati forradalmat indított el a az év végén kifutó Jeremie-program Magyarországon, igaz, még tavasszal is úgy tűnt, hogy jelentős összeg ragad bent a Jeremie-pénzeket kezelő alapoknál. Most van rá esély, hogy mégis majdnem minden forintnak sikerül megtalálni a helyét. Azonban kérdéses, hogy lesz-e és ha igen, milyen formában folytatása a magyar startup világot felpörgető programnak. Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO üzletágvezető partnere szerint igény, az lenne rá.

Új értékpapírosítási szabályok

Az értékpapírosítás során jellemzően egy hitelező, például egy bank az eszközök (például autóhitelek vagy kkv-hitelek) összevonásával pénzügyi eszközt hoz létre, amelyet a befektetők megvásárolhatnak. Ezáltal a befektetők szélesebb köréhez nyílik hozzáférés, és ez növeli a likviditást és banki tőkét szabadít fel új hitelezések számára. A Bizottság az egyszerű, átlátható és egységesített, valamint megfelelő felügyeleti ellenőrzés alatt álló értékpapírosításra vonatkozó szabályozási keretre tesz javaslatot. A Bizottság becslése szerint, ha az uniós értékpapírosítási kibocsátás újra elérné a válság előtti átlagot, az 100–150 milliárd EUR többletfinanszírozást teremtene a gazdaság számára.

Új szabályok az infrastrukturális projektek Szolvencia II. szerinti kezelésére vonatkozóan

Az infrastrukturális projektekbe történő befektetés létfontosságú a gazdasági tevékenység és a növekedés támogatása szempontjából Európában, de az ilyen projektekhez nagy összegű hosszú távú finanszírozásra van szükség. A biztosítási ágazat nagymértékben képes arra, hogy hosszú távú finanszírozást nyújtson sajáttőke-részesedésekbe, valamint infrastrukturális projektek hiteleibe történő befektetések révén. A Bizottság meg kívánja szüntetni az indokolatlan prudenciális akadályokat, hogy a biztosítók fontos szerepet vállaljanak az európai infrastrukturális projektekben. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) tanácsa alapján a ma javasolt jogszabály létrehoz egy külön infrastrukturális eszközosztályt, és csökkenti azon tőke összegét, amelyet a biztosítóknak tartaniuk kell az elismerhető infrastrukturális projektek adósságával és saját tőkéjével szemben.

Nyilvános konzultáció a kockázati tőkéről

A kis- és közepes méretű, tőzsdén nem jegyzett társaságok gyakran nehezen jutnak első vonalbeli finanszírozáshoz banki kölcsönök útján, és nincs hozzáférésük a tőzsdén keresztül a tőkepiacokhoz: az olyan alternatívák, mint a kockázati tőke, segíthetik növekedésüket és fejlődésüket.

Nehezen találnak finanszírozót a családi vállalkozások
A családi tulajdonú vállalkozások közel 60 százaléka keres külső finanszírozót beruházásai megvalósításához, de a megfelelő finanszírozó partner megtalálása igazi kihívás lehet – derül ki a KPMG felméréséből. A megoldást a tanácsadó cég szerint az üzleti angyalok jelenthetik.

A hatályos uniós szabályok, az EuVECA és ESZVA rendeletek két típusú kollektív befektetési alapot hoztak létre, amelyek megkönnyítik és vonzóbbá teszik a magánmegtakarítók számára, hogy tőzsdén nem jegyzett kkv-kba fektessenek. A konzultáció azt a kérdést teszi fel, hogy e rendeletek célzott módosítása elősegítheti-e ezeknek a befektetési alapoknak az elterjedését. A konzultáció témái közé tartozik az alapok kezelésére képes személyekre vonatkozó korlátozás, a befektetők számára meghatározott 100 000 eurós minimális befektetési szint, valamint hogy a nem uniós alapkezelők is kínálhassanak-e európai kockázatitőke-alapokat vagy európai szociális vállalkozási alapokat. A konzultáció 2016. január 6-ig tart.

Nyilvános konzultáció a fedezett kötvényekről

A fedezett kötvények számos uniós tagállamban a hosszú távú finanszírozás jelentős eszközét képezik, amellyel források juttathatók az ingatlanpiacra és a közszférába. Az európai hitelintézetek világvezetők a fedezett kötvények kibocsátásában, de a piac a nemzeti vonalak mentén jelenleg széttöredezett, és ez korlátozza a jegyzési és közzétételi gyakorlatok egységesítését, valamint akadályozza mély, likvid és hozzáférhető piacok létrehozását, különösen határokon átnyúlóan. A Bizottság konzultációt fog folytatni a fedezett kötvények páneurópai keretéről, amely a jól működő nemzeti rendszerekre épít azok megzavarása nélkül, alapjául pedig magas színvonalú standardok és a legjobb piaci gyakorlatok szolgálnak. A konzultáció, amely 2016. január 6-ig tart, a kkv-hitelekkel biztosított fedezettkötvény-struktúrák használatával kapcsolatos véleményeket is össze kívánja gyűjteni. A konzultáció lezárulta után a Bizottság eldönti, hogy szükség van-e uniós fellépésre.

A pénzügyi jogi szabályozás kumulatív hatása

A Bizottság ma konzultációs felhívást tesz közzé a hatályos pénzügyi szabályok kumulatív hatásának és kölcsönhatásának felmérésére, és az ezzel kapcsolatos vélemények összegyűjtésére. A konzultáció révén a Bizottság azonosítani kívánja a pénzügyi szabályok esetleges következetlenségeit, inkoherenciáját és hiányosságait, a szükségtelen szabályozási terheket, valamint a hosszú távú befektetést és a növekedést negatívan érintő tényezőket.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor