Athén és Párizs – Megindulhat az eurózóna szétesése

2012. május 08. kedd - 18:14 / PP/MTI
  •    

Egy európai és "talán világmozgalom" kezdeteként értékelte Francois Hollande megválasztott francia elnök választási győzelmét hétfő hajnalban a párizsi Bastille téren több tízezer híve előtt tartott rövid beszédében. Gazdasági szakértők ugyanakkor az eurózóna lehetséges szétesésének veszélyét látják a görögországi választási eredmények és a szociáldemokrata francia elnökjelölt győzelmében. Az első eredmények hírére a háromhavi mélypontjára zuhant az euró és jelentős esést produkáltak a piacok is.

Vége „hiper Sarkozynek" értékelte a francia sajtó a választási eredményeket, miután az urnák zárása után néhány órával immár bizonyossá vált, hogy a korábbi magyar származású köztársasági elnök Nicolas Sarkozy vereséget szenvedett az elnökválasztás második fordulójában a szociáldemokrata Francois Hollande ellen. Hollande a szavazatok 51,67 százalékát szerezte meg a finisben, ezzel szemben Sarkozy 48,33 százalékot.

"Többek vagytok, mint egy nép, amely változást akar. Ti már egy mozgalom vagytok, amely mindenhol ébredezik Európában és talán a világon is a mi értékrendünkkel, vágyainkkal és a változás iránti követeléseinkkel. Köszönet, köszönet, köszönet" – mondta Hollande győzelmi beszédében.

A frissen megválasztott elnöknek Barack Obama amerikai elnök is gratulált és kétoldalúra találkozóra hívta a Fehér Házba a két hét múlva esedékes G8- és NATO-csúcstalálkozó előtt – közölte vasárnap este az amerikai adminisztráció.

Kép:PP/nun
Kép:PP/nun

A választások hírére az euró három havi mélypontra zuhant a bankközi devizapiacon. A közös valuta iránti félelmek miatt az ázsiai börzék erőteljes mínuszokat produkáltak és az európai piacok hasonlóan reagáltak a hírekre. A BUX nyitáskor 1,57 százalékot produkált, mint a Piac&Profit Online korábban megírta, a választási eredmények fényében a piacok attól tartanak, hogy az unió tagállamai elindulnak a monetáris politika lazításának irányába. Később a magyar tőzsde ledolgozta a nyitásnál tapasztalt veszteség nagy részét, a nyugat-európai tőzsdék azonban napközben is erőteljes mínuszokat produkáltak.

Hasonló véleményt fogalmaztak meg londoni piaci elemzők is. A további költségvetési megszorításokat ellenző politikusok térnyerése zajlik szerte Európában, ami rövid távon jót tehet a valutauniós növekedési kilátásoknak, ám veszélyes fordulatot is eredményezhet az euróövezeti adósságválságban – vélekedtek londoni pénzügyi elemzők a francia elnökválasztás eredményét kommentálva.

Douglas McWilliams, az egyik tekintélyes londoni gazdasági-pénzügyi kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) vezérigazgatója hétfő hajnali értékelésében azt jósolta, hogy az Európai Központi Bank (EKB) más vezető központi bankokkal együtt határozottan fellépne és újabb hitelinjekcióban részesítené az euróövezeti bankokat, ha a francia – és a görög – választási eredményeket komolyabb piaci megingás követné. Mint a Piac&Profit korábban megírta, akár komoly leminősítési hullám is sújthatja a franciákat.

McWilliams szerint "megfelelő mértékű tűzerő bevetése" a piacokat kezdetben valószínűleg meg is nyugtatná, azonban egyre messzebb kerülnek az eurózóna tagállamainak lakossága elvárásai attól, amit a politikusok teljesíteni tudnak, és e folyamat eredményeként végül már nehéz lesz fenntartani az euró jelentette kötött árfolyamrendszert.

Ünnepel a francia sajtó
A Le Figaro, amely a kampányban nyíltan támogatta a jobboldali Nicolas Sarkozyt, címlapján a megválasztott államfő fotójával, rajta "Francois Hollande az elnök" felirattal jelent meg. A konzervatív lapnak Változás című szerkesztőségi írása szerint a "franciák választottak, Francois Hollande az V. köztársaság második szocialista elnöke. Mostantól tehát minden francia elnöke. Így kívánja meg a demokrácia. A többség akaratának kifejezéseként üdvözöljük ezt a választást. Üdvözöljük tehát, Elnök úr!" – írta a Le Figaro. A Libération szerint Francois Hollande győzelme annak a bizonyítéka, hogy a franciák a reményt választották ahelyett, hogy "elbarikádozták volna magukat fantazmagórikus határok mögé" a múltjukon nosztalgiázva. A Le Monde újságírói által alapított Mediapart.fr hírportál megkönnyebbülését fejezte ki a jobboldali elnök távozása miatt. "Végre felszabadultunk! A sarkozyzmus veresége megszabadítja az országot a populista és idegengyűlölő kilengéseitől!" – írták az oknyomozó újságírók. Hasonló tartalmú, de szolidabb stílusú szerkesztőségi írásban üdvözölte a Libération című napilap egykori újságírói által létrehozott rue89.fr a konzervatív elnök távozását: "Hollande elnök, csaó Sarko!".Más lapok azonban az új francia elnökre váró feladatokra figyelmeztettek. A katolikus La Croix szerint Hollande-nak lélegzetvételnyi ideje sem lesz az intenzív kampányt követően, olyan sok feladat vár rá. A Les Échos szerint pedig a franciák kevés "kegyelmi időt" fognak adni Hollande-nak. "Növekedés, versenyképesség, adóssághalom, munkanélküliség. Az új elnökség előtt álló kihívások száma végtelen" – írta a vezető gazdasági napilap, amely szerint az unió fiskális paktumának újratárgyalása lesz Hollande számára az első próbatétel a nemzetközi színtéren.

A CEBR vezetője szerint a rugalmas árfolyamrendszer kínálja a költségvetési szigor messze legkönnyebb módját, egyebek mellett azért, mert ilyen árfolyamrendszer mellett jóval kevesebb tényleges megszorító intézkedést kell alkalmazni, mint a kötött árfolyam fenntarthatósága érdekében. Elképzelhető azonban, hogy a bajban lévő valutauniós országok csak akkor adják fel az eurót, ha az EKB már "kifogyott a munícióból", és Németország úgy dönt, hogy nem hajlandó többet hitelezni ezeknek az országoknak. Bizonytalan, hogy ez mikor következik be, de egyre valószínűbbnek tűnik, hogy be fog következni – vélekedett a CEBR vezető londoni elemzője.

McWilliams azt jósolta, hogy a megválasztott francia elnök, Francois Hollande mérsékelni fogja a választási kampány során hangoztatott költségvetési kiadásnövelő terveit, és majd arra fog hivatkozni, hogy "amikor betekintett a könyvekbe, rosszabb gazdasági helyzetet talált, mint amilyenre számított". A CEBR vezérigazgatója szerint ugyanakkor Hollande-nak már nehezebb lesz visszalépnie attól a tervétől, hogy az évi egymillió eurónál többet keresőkre 75 százalékos személyi jövedelemadót vet ki.

A szigorító intézkedések ellen forduló európai közhangulat kockázataira más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet. Jonathan Loynes, a Capital Economics – az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég – európai főközgazdásza már Hollande első fordulóbeli győzelme után adott értékelésében kiemelte azt a véleményét, hogy a franciaországi választási eredmény – csakúgy, mint a holland kormány összeomlása – mutatja az erősödő ellenállást a tagállami költségvetések egyre feszesebbre húzásának stratégiájával szemben.

Loynes szerint ez a folyamat ugyan javíthatja az euróövezet növekedési kilátásait, viszont több módon is mélyítheti az euróövezeti adósságválságot. Például negatív piaci reakció lehetséges, ha a piaci szereplők úgy érzékelik, hogy bármilyen mértékben gyengül az euróövezeti kormányok elkötelezettsége a költségvetési konszolidáció mellett, és az ennek nyomán emelkedő hitelköltségek semlegesíthetik az enyhébb megszorítások kedvező növekedési hatásait.

A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint mindemellett a megszorításokkal szembeni erősödő ellenállás miatt a "lázadó" országok összeütközésbe kerülhetnek Németországgal, és ez tovább gyengítheti Németország "máris lanyhuló" készségét az eladósodott valutauniós országok további támogatására.

A ház európai főközgazdásza szerint ráadásul a franciaországi és hollandiai fejleményekből következtethetően már nem csupán néhány kis perifériális eurógazdaság vonakodik a költségvetési fegyelem betartásától, és az, hogy már a központi eurógazdaságokban is erősödik az ellenállás a szigorral szemben, növeli az euróövezet "nagyobb méretű" felbomlásának veszélyét.

A Capital Economics londoni stratégáinak eddig az volt az alapeseti előrejelzésük, hogy az euróövezet "korlátozott formájú" felbomlása várható a következő két évben, és a folyamat esetleg már az idén megkezdődik Görögország távozásával.

Egyelőre nem aggódnak Berlinben
A Der Spiegel online kiadása szerint Angela merkel kancellárasszonynak nem kell aggódnia francia szövetségese elvesztése miatt. „Sarkozy sokat ígért, de keveset tett” – összegezte a német hírportál, amely szerint Merkelnek „lesznek az új elnökkel nehéz pillanatai, ám Hollande-nek is rá kell jönnie, hogy Merkel nem könnyű tárgyalópartner”. A Die Welt német napilap szerint az a tény, hogy Hollande megválasztását követően telefonon beszélt Angela Merkellel, valamint hogy korábban a televíziós vitában nem utasította el kategorikusan a német „gazdasági modellt”, arra utal, hogy a franciák hiába reméltek új elnöküktől valódi változásokat. A Die Welt szerint az uniós tagállamom által aláírt fiskális paktumot legfeljebb kiegészítik egy „növekedési paktummal” amely mögött azonban nem lesz való tartalom. A Handelsblatt elemzésében arra figyelmeztet, hogy Franciaország adósbesorolását könnyen megvonhatják a nemzetközi hitelminősítő intézetek, ha az új kormányzat szakít a radikális takarékossági programmal. „A piacok fogják észre téríteni az új elnököt, ha kell” – írta a mérvadó német gazdasági lap. A Guardian brit napilap online kiadásában arra figyelmeztet, hogy Párizsnak 2013-ra le kell vinnie költségvetési hiányát 3 százalékra, azaz mintegy 13 milliárd eurót kellene megtakarítania a következő költségvetési évben. A napilap szerint Hollande tervei a költségvetési lazításokról csak tervek maradnak. A BBC szerint „Európa lélegzet visszatartva várja, hogy mit lép Párizs”. A brit közszolgálati rádió online kiadása szerint Hollande a nagy ígéretek ellenére is pragmatikus marad, hiszen tisztában van azzal, hogy a „piacok árgus szemmel figyelik minden lépését”.