ÁSZ: tartható a hiánycél, de az adókkal gondok lehetnek

2012. június 22. péntek - 16:25 / PP/MTI
  •    

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatban jövőre tervezett 1,6 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedés mellett tartható a 2,2 százalékos hiánycél, ugyanakkor 168 milliárd forinttal csökken a makrogazdasági kockázatok ellensúlyozására alkalmas tartalékok összege.

Az ÁSZ pénteken sajtótájékoztatón mutatta be a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról alkotott véleményét; a számvevőszék ellenőrzése a bevételi főösszeg 88 százalékát, a kiadási főösszeg 82 százalékát fedte le, és 11 költségvetési fejezetet érintett.

Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint a törvényjavaslatban foglaltak szerint érvényesül jövőre az adósságszabály, vagyis az államadósság mértéke megfelel a Stabilitási törvény szerinti csökkenésnek, miután az államadósság a 2012. végi 78 százalékról a jövő év végére 76,8 százalékra csökken. Horváth Margit, az ÁSZ felügyeleti vezetője kiemelte: az előirányzott 2,2 százalékos hiánycél tartható, ugyanakkor a központi tartalékok csak a fejezeti tartalékokkal kiegészítve nyújtanak kellő fedezetet a nem tervezett, de szükségképpen teljesítendő kiadásokra.

A jövő évi költségvetésben előirányzott adóbevételek 58 százalékát megalapozottnak, 12 százalékát részben megalapozottnak tartja az Állami Számvevőszék, az adóbevételek 30 százaléka azonban a szervezet szerint nem alátámasztott és becslésük szerint az előirányzat összegében nem is teljesíthető.

Horváth Margit a nem megalapozott bevételek közé sorolta egyebek mellett a pénzügyi tranzakciós illetéket, az elektronikus útdíjat, valamint a hitelintézeti járadékot. Az ÁSZ által ellenőrzött fejezetek 2013. évi költségvetésének tervezett bevételi főösszege 1.191 milliárd forint, kiadási főösszege pedig 3.831 milliárd forint amelyek 77 százalékát ellenőrizte az ÁSZ. Az ellenőrzött bevételi előirányzatok 49 százaléka, a kiadásoknak pedig 85 százaléka volt megalapozott a testület véleménye szerint.    

Domokos László szerint az államadósság a 2012. végi 78 százalékról a jövő év végére 76,8 százalékra csökken

Domokos László, az ÁSZ elnöke pénteken sajtótájékoztatón szerint azonban minél bizonytalanabb a külső környezet, annál fontosabb, hogy biztos kapaszkodók legyenek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetési törvényjavaslat Országgyűléshez történő benyújtási határidejét a kormány szeptember 30-ról június 15-re hozta előre.

Az Országgyűlés honlapján olvasható ÁSZ-véleményben megjegyzik azt is, hogy kockázatot hordoz a bevételek teljesíthetősége, és az egyeztetések rövid határideje hiányossá tette a tervezés  alátámasztottságát. Megjegyzik: az idei, a vártnál kedvezőtlenebb makrogazdasági feltételek komoly kockázatot jelentenek a 2013. évi költségvetési célok teljesülésére. Azt is kockázatosnak tartják, hogy a Országvédelmi Alap 2013. évi előirányzata alacsonyabb az ideinél, és külön kamatkockázati tartalékot nem tartalmaz. A bázishoz képest tehát 168 milliárddal csökken a makrogazdasági kockázatok ellensúlyozására alkalmas tartalékok összege az ÁSZ szerint.

Optimista a gazdasági tárca

Növekvő GDP, bővülő beruházás és foglalkoztatás, dinamikusan fejlődő export és import, csökkenő infláció – a gazdasági tárca ezzel számol a jövő évi költségvetési tervezetben. A központi büdzsé véleményezésére hivatott Költségvetési Tanács szerint a prognózis túl optimista, a testület úgy véli, hogy a növekedési és finanszírozási kockázatok miatt további kiigazító lépések válhatnak szükségessé a költségvetés bevételi és kiadási oldalán.

Kiszámíthatatlan az ország külső gazdasági környezete, emiatt tervezhetetlen, hogy további krízisek az euró övezet országaiban mikor és milyen hatással lesznek a magyar gazdaságra. Éppen emiatt csak egy optimista forgatókönyv alapján lehet elképzelni a tervezett költségvetés által felvázolt 2013 évi folyamatokat, mivel minden egyéb opció teljeséggel kiszámíthatatlan – áll a Policy Agenda kapcsolódó elemzésében.

Ehhez az optimista forgatókönyvhöz két elemnek feltétlenül teljesülnie kell. Egyrészt szükséges, hogy az euró övezet tagállamainak helyzete normalizálódjon, azaz a spanyol mentőcsomag kezelje a válságot, az olaszok képesek legyenek végigvinni a megszorításokat, valamint a görögöknél kezelhető legyen a választások utáni helyzet, azaz sikerüljön egy kompromisszumos és emiatt a társadalom számára még elfogadható menetrendet találni a költségvetési hiányuk drasztikus csökkentésére – áll a Policy Agenda legfrissebb elemzésében.

Költségvetési Tanács: kedvezőtlenebb előrejelzésen alapuló alternatíva kell

A Költségvetési Tanács június 11-én publikált véleménye szerint a konjunkturális kockázatok miatt az egyensúly tartása érdekében további kiigazító lépések válhatnak szükségessé a költségvetés bevételi és kiadási oldalán. A testület ezért kedvezőtlenebb előrejelzéseken alapuló alternatív makrogazdasági prognózis készítését tartja indokoltnak.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint elemzők kedvezőtlenebbnek látják a 2013-as növekedési esélyeket, a tervezett 1,6 százalékos bővülés felét tartják reálisnak.

A 2013. évi költségvetési tervezés alapjául vett 1,6 százalékos gazdasági növekedés a tanács véleménye szerint csak a belföldi kereslet számottevő javulása és a befektetői bizalom jelentős erősödése esetén érthető el. A nemzetközi környezetben viszont vannak olyan tényezők, amelyek lefelé mutató kockázatokat jelentenek, ezek bekövetkezése esetén viszont a növekedés jóval gyengébb lehet az előrejelzettnél, ami alapvetően kihathat a büdzsé bevételi és kiadási oldalának teljesülésére. Kovács Árpád, a testület elnöke szerint elemzők kedvezőtlenebbnek látják a 2013-as növekedési esélyeket, a tervezett 1,6 százalékos bővülés felét tartják reálisnak.

A testület értékelése szerint a hiánycélok megvalósítása érdekében eddig alkalmazott eszközök esetenként diszfunkcionálisak, és növekedési hatásuk is vitatható. Ezeknek az intézkedéseknek is tulajdonítható, hogy a finanszírozás kockázati felárai magasak, a hitelezési aktivitás és a beruházási ráta pedig régiós összehasonlításban Magyarországon a legalacsonyabb. Mindez komoly növekedési kockázatot jelent, és ezen keresztül a hiány- és adósságcsökkentési célok teljesíthetőségére negatívan hat vissza.