Áremelkedés lesz, de többet kapunk a pénzünkért

A kormányzati ösztönzők hatására növekedhet az építőipar, amiben az uniós források is segíthetnek. Az alapanyag drágul, de a vevők többet is várnak el.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az egész régióban várhatóan növekedni fog az építőipar a 2017–2020-as időszakban (tavaly még nem sikerült magához térnie az ágazatnak), a magyar piacon pedig még a térség átlagát is meghaladó ugrással lehet számolni a kormányzati ösztönzők hatására – CSOK, áfa- és alapkamat-csökkentés, reálbér-növekedés –, amelyek érdemben várhatóan idéntől fejthetik ki hatásukat igazán Miheller Gábor, a Bramac ügyvezető igazgatója szerint. (Más szakértők szerint ahhoz, hogy az áfacsökkentés valóban beváltsa a hozzá fűzött reményeket, minél előbb dönteni kéne annak 2019 utáni fenntartásáról.)

A cégvezető szerint a felújítások-újépítések aránya 65-35 százalékra javulhat akár már 1–3 éven belül, ha a növekedés tendenciája az elmúlt két évhez hasonlóan alakul.

„Már most látszik, hogy az emberek a tavaszi felújításra, építésre készülnek, hiszen a TÜZÉP-ek forgalma a tél beálltával sem csökkent. Bízunk benne, hogy a tavaly tapasztalt növekedés 2017-ben is folytatódik” – bizakodik Tóth Györgyné Erzsébet, a Neda-Bau Kft. ügyvezetője.

A béremelés lehet a gát?
A kötelező béremelés egyik legnagyobb vesztese ugyanakkor éppen az építőipar lesz a szakértők szerint. Az emelést nem kompenzálja a munkaadói járulékok csökkentése, az építőipar mint különösen élőmunka-igényes ágazat számára ez különösen nagy terhet jelenthet. Ez végső soron a feketemunka növekedéséhez is vezethet, főleg a kisebb cégek esetében a túlélésért folytatott harcban. Krisán László, a KAVOSZ elnöke egy, a Miniszterelnökség által szervezett konferencián egyenesen úgy fogalmazott, hogy az építőipar – a textilipar és a könnyűipar mellett – legalább egy évre „padlót fog” majd az intézkedések miatt. Ráadásul – tette hozzá – az építőipari kapacitások pillanatokon belül komoly gondot okoznak majd, mivel az állami beruházások mellett a CSOK beindulásával is nőnek majd az igények. Kérdés, ki dolgozik majd akkor a pályázati pénzekből megvalósuló beruházásokon, az egyébként súlyosan munkaerő-hiányos iparágban.
Két év után az ipar növekedésének visszatérő ösztönzői lesznek az európai uniós források, elkezdték ugyanis kiírni a 2014–2020-as időszakra vonatkozó EU-s pályázatokat. Így az elkövetkező 4 évben a pályázati források és egyéb kormányzati ösztönzők lehetnek az infrastrukturális és energetikai fejlesztések motorjai a magán- és az állami szektorban egyaránt. Mindezek ellenére a teljes szektor várhatóan csak az év második felétől tud nagyobb mértékben hozzájárulni az ország GDP-jéhez.

Áremelkedés lesz, de többet kapunk a pénzünkért

2017-ben nagyobb áremelés várható az építési alapanyagok terén, mivel 2012 óta az építési alapanyagárak nem vagy csak csekély mértékben növekedtek. De még így is messze a régiós árak alatt alakul Magyarországon az árszínvonal: Ausztriával, Szlovéniával, de akár Szlovákiával összehasonlítva is a legalacsonyabb a régióban.

„Bár idén drágulás várható, ezzel egy időben komplexebb szolgáltatások közül válogathatnak a vásárlók. Az utóbbi időben felértékelődtek azok a gyártók, amelyek a termékek mellé pluszszolgáltatásokat biztosítanak, mint például házra szabott megoldásokat, ingyenes szaktanácsadást, kivitelezőt, tervezőprogramot, egyedülálló garanciális feltételeket. Tető esetében egy kis keresgéléssel már olyan applikációt is lehet találni az interneten, amely a tervezéstől a kivitelezésig végigviszi a folyamaton az építkezőket, segítve őket a választásban” – mondja Miheller Gábor.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo