Áremelést hozhat az eltörölt ingatlanadó

2010. január 26. kedd - 18:42 / PP/MTI
  •    

Sérti a jogbiztonságot, ezért alkotmányellenessé nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az ingatlanadót az Alkotmánybíróság (Ab), ami nagyjából 50 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetésnek. Elképzelhető, hogy az egy napja még 30 millió forint alatt kínált ingatlanok kínálati ára 30 millió forint fölé emelkedik.

 

Idén fizettük volna először
A vagyonadót először 2010-ben kellett volna bevallani a 2010. január 1-jén érvényes tulajdonlást alapul véve, befizetni pedig két egyenlő részletben kellett volna, először az szja-val egyidejűleg, a bevallás benyújtásával, majd szeptember 30-ig. A részben alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály szerint minden lakóingatlan adóköteles lett volna, ám mentesség illette volna meg a tulajdonost, ha a lakás forgalmi értéke 30 millió forint alatt van, és életvitelszerűen benne lakik. Szintén mentesült volna a második lakóingatlan, ha forgalmi értéke 15 millió forint alatt van; a harmadik – és e feletti számú – ingatlan esetében azonban a 15 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó lakás után is adózni kellett volna. Az adó mértéke 30 millió forintos forgalmi értékig 0,25 százalék, 30-50 millióig 0,35 százalék, 50 millió forint felett pedig 0,5 százalék lett volna.

A testület szerint a vagyonadó intézménye és annak önadózással történő megállapítása önmagában nem alkotmányellenes, így a törvénynek a vízi és légi járművekre, valamint a személykocsikra vonatkozó rendelkezései viszont alkotmányosak. Az Ab szerint ugyanakkor a törvényhozó, amikor a lakóingatlanokat terhelő forgalmi érték alapú adót az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényben foglalt módon önadózással is párosítja, akkor a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanság kockázatát egyoldalúan az adóalanyokra hárítja, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti.

 A lakóingatlanok adójának alapját az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerint az adóalanynak kellett volna meghatároznia, mégpedig az adóév első napján fennálló forgalmi értékkel azonosan. Az adóhatóság ugyanakkor a vizsgált törvény szerint jogosult lett volna arra, hogy utóbb a bevallott értéktől eltérően állapítsa meg a lakóingatlan forgalmi értékét, és a két érték közötti, tíz százaléknál nagyobb eltérés esetén az adóalanyt bírsággal sújtsa. Ez pedig az ötéves elévülési időn belül még az adóalany és az adóhatóság formálisan jogszerű eljárása mellett is bármikor előfordulhatott volna, hiszen a lakóingatlanok adójának alapjául szolgáló, árként általában elérhető érték konkrét jogügylet és hatósági közreműködés nélkül bizonytalan, gyakran akár 30-40 százalékos ingadozást is mutathat – tartalmazza az Ab közleménye.

Az Ab megállapította, hogy a törvény ellentmondásos szabályai következtében nem egyértelmű, milyen értéket kell adóalapnak tekinteni, és több adóalany esetén hogyan kell közöttük megosztani az adófizetési kötelezettséget akkor, ha a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, és az annak gyakorlására jogosult személy lesz az adó alanya. Ez pedig szintén sérti a jogbiztonságot.

A szocialisták még tanulmányozzák a döntést

Az MSZP ismeri az Alkotmánybíróság ingatlanadót eltörlő döntését, de annak indoklását még tanulmányoznia kell – közölte Nyakó István, az MSZP szóvivője. Elmondta, hogy részletesebb nyilatkozatuk előtt még tanulmányozzák az Ab részletes indoklását. Arra a kérdésre, hogy készülnek-e tervek, hogyan lehet pótolni a vagyonadóból tervezett közel 50 milliárd forintos bevételt, Nyakó István megismételte: erről korai lenne addig nyilatkozni, amíg szakértőik át nem tanulmányozták az Ab indoklását.

Pénteken Szollár Domokos kormányszóvivő még annak a reményének adott hangot, hogy a vagyonadó minden eleme kiállja az alkotmányossági próbát, kidolgozásakor ugyanis figyelembe vették az Ab korábbi döntéseit. Akkori nyilatkozata szerint az értékalapú vagyonadó bevezetésének célja az igazságosabb közteherviselés megteremtése volt, ugyanis az új adónem nem a kereseteket, hanem a felhalmozott vagyont adóztatja.

„A kormány elbukott, a magyar emberek győztek"

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) örül annak, hogy nem csak az alkotmányosság, hanem a jog és az igazságosság is győzedelmeskedett – reagált Halász Zsuzsa, a párt szóvivője az Alkotmánybíróság döntésére. A szóvivő kiemelte: a kormánynak a középosztály megnyomorítására kitervelt elképzelése ezegyszer "dugába dőlt".

A Fidesz szerint az Alkotmánybíróság (Ab) döntése világosan mutatja, hogy a kormány elbukott, a magyar emberek pedig győzelmet arattak. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője arra szólította fel a kormányt, hogy "ne kezdjen el trükközni", fogadja el, hogy vereséget szenvedett.

Az ingatlanadónak csak helyi adóként van értelme, ezt az adót az önkormányzatok bevételi forrásává kell tenni – mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke kedden az MTI-nek. Az MDF a polgári demokráciák szokásos és igazságos adónemének tartja az ingatlanadót, de a párt elvetette azt a megoldást, amit a szocialista kormány kialakított – közölte Dávid Ibolya.

Nem mindegy, ki állapítja meg az értéket
Nem mindegy, ki állapítja meg az értéket

Ingatlan kataszter kell mindenképpen

Elképzelhető, hogy az egy napja még 30 millió forint alatt kínált ingatlanok kínálati ára 30 millió forint fölé emelkedik az ingatlanadó Alkotmánybíróság általi eltörlése miatt, de a vételárat mindenképen az eladó és a vevő alkuja határozza meg – jelentette ki az Ab döntésére reagálva Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke. A szakember szerint ingatlan kataszter nélkül ingatlanadót bevezetni nem lehet. Egy ingatlan forgalmi értékét pedig nem állapíthatja meg az adóhatóság, azt csak független szakértő teheti meg – hangsúlyozta Mehrli Péter.

Netkovszky Kálmán, a Füti Omega Kft. ügyvezetője a katasztert egy olyan számítógépes programmal tartja elkészíthetőnek, amelyet a helyi önkormányzat üzemeltet. Az ingatlan elhelyezkedése, és a külső megjelenése alapján adna értéket a program a lakásnak, amely nyilván alatta lenne a tényleges forgalmi értéknek, hiszen a lakáson belüli felszereltséget, netán a luxust nem vizsgálná. Ugyanakkor a felújítás után kedvezmény járna, nem úgy, mint a most hatályon kívül helyezett törvényben, amely adóval büntette azt, aki felújította a lakását. Ez az angol rendszer leképezése lenne, ott az önkormányzat célja az, hogy a település épületei "jól mutassanak". A program által számított értékek nyilvánosak, így aki azzal nem ért egyet, annak az ingatlanát értékelné csak független szakértő.

A piaci érték alapú adózást azért is tartja alaptalannak az ügyvezető, mert a jelenlegi körülmények között folyamatosan változik az érték. Ezt jól mutatja az APEH kalkulátora is, amely lehet, hogy három hónappal ezelőtt – amikor az adatait merítették – napra kész volt, de gyorsan eljárt felette az idő.

Megkerülhetetlen az újabb ingatlanadó?
Az MTI-nek nyilatkozó adótanácsadók szerint az Ab döntése jogalkalmazási bizonytalanságot szüntet meg, ugyanakkor nem ad fogódzót egy újabb ingatlandó-törvény megalkotásához, amely szerintük hosszabb távon megkerülhetetlen lesz. Rámutatnak arra is, hogy nehéz lesz betömi a költségvetés bevételi oldalán keletkezett lyukat, amelyre a kiadási oldal csökkentésével, illetve a tartalékok befagyasztásával látnak lehetőséget.