Az idei év első negyedévében 0,6 százalékkal bővült a GDP a megelőző három hónaphoz képest, míg éves összehasonlításban 2011 negyedik negyedévében nőtt a GDP utoljára: akkor 1,3 százalékkal. A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztásának alakulásáról a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó adatok nyújthatnak előzetes képet. Ezek alapján 2013 áprilisában 3,5 százalékos, májusban pedig 2,2 százalékos bővülést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest, mely a háztartások fogyasztásának éves alapon történő emelkedését vetíti előre. (A kiskereskedelmi forgalom azonban visszaesett a nyár elején.)
Kis lépés ez a gazdaságnak, de hatalmas az építőiparnak
2013 májusában az építőipar termelése a kiigazítatlan adatok szerint 11,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés májusi növekedéséhez – a rendkívül alacsony előző évi bázis mellett – az épületek szerkezetépítését végző és az út- és vasútépítéssel foglalkozó szervezetek termelésének emelkedése járult hozzá. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) arról készített felmérést, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett első öthavi adatok (amelyek komoly fellendülést mutatnak) mennyire tükröződnek a tagvállalati cégek eredményeiben. Az ÉVOSZ felmérése szerint a válaszadók fele jelezte, hogy nettó árbevételük 2013 első felében az előző év azonos időszakához képest csökkent, illetve változatlan maradt, növekedésről inkább az út-, autópálya- és vasútépítő cégek számoltak be. (Azonban aki eddig túlélte a válságot, az valószínűleg már túl van a nehezén.)
"A növekedés elsősorban a mezőgazdaság és az építőipar teljesítménynövekedésének köszönhető; bár mindkét ágazatnál bázishatás is szerepet játszott a bővülésben" - részletezte az eredményeket Pozsonyi Pál, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője. Hozzáfűzte: az ipar hatása semlegesnek mondható a növekedésben, míg a szolgáltatások vegyes képet mutatnak. Korábban londoni pénzügyi elemzők is arra számítottak, hogy a második negyedévben, másfél év után először éves összevetésben is növekedhetett a magyar gazdaság teljesítménye.
A GKI korábbi elemzése szerint viszont a GDP tavalyi visszaesését idén lényegében stagnálás, minimális, 0-0,5 százalék közötti növekedés követi. Ez döntően abból fakad, hogy a tavalyi nagyon kedvezőtlen időjárással szemben idén összességében sokkal jobban alakulnak a természeti feltételek, s emiatt a mezőgazdasági GDP legalább 20 százalékkal nő.
A jelenlegi aszályos időszak azonban alaposan visszavetheti az éppen éledezni készülő magyar mezőgazdaságot. Tavaly mintegy 400 milliárd forintos kárt okozott az ágazatban a csapadék elmaradása, idén pedig már mintegy 100 milliárdosra tehetőek az aszálykárok.
A román statisztikai hivatal első becslése szerint 2013 második negyedévében az ország GDP-je 1,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához, és 0,3 százalékkal az első negyedévhez képest.
Még jobb hír azonban a magyar piacoknak, hogy a jelek szerint a komoly felvevőpiacunknak számító Nyugat-Európa is a stabil növekedés útjára lépett. Franciaországban a tavalyi negyedik negyedéves és az idei első negyedéves 0,2 százalékos visszaesést követően fél százalékkal növekedett a gazdaság, több mint kétszer olyan gyorsan, mint ahogy az elemzők várták. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az országban véget ért a recesszió. A franciához hasonlóan a német gazdaság második negyedéves teljesítménye is felülmúlta a várakozásokat: negyedéves alapon 0,7 százalékos bővülést regisztráltak, miközben az elemzők 0,6 százalékra számítottak.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a várakozásoknak megfelelő növekedést a mezőgazdaság és az építőipar húzta, míg az ipari termelés alig nőtt. A szolgáltatások vegyesen teljesítettek, közülük a kiskereskedelmi forgalom és a szálláshely-szolgáltatás növekedést mutatott, az utóbbi impozáns mértékben - tette hozzá.
Az elemző szerint bár a felhasználási oldalról kevesebb információ áll rendelkezésre, a fogyasztás feltehetően enyhén nőtt, amit a kiskereskedelmi és szálláshelyszolgáltatási adatok tükröznek. Az áruk nettó exportja nem mutatott meggyőző növekedést, azonban a szolgáltatások nettó exportja a külföldiek által igénybe vett vendégéjszakák számának kimagasló növekedése miatt hozzájárulhatott a növekedéshez. „A készletek változása szintén táplálhatta a növekedést” - vélekedik Suppan Gergely.
Balatoni András, az ING vezető elemzője elmondta, hogy a GDP mind negyedéves, mind éves összehasonlításban kissé rosszabb lett az elemzők által vártnál. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy ez még csak az előzetes adat. Arról, hogy az előző negyedévhez képest 0,1 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye a második negyedévben, a szakértő kifejtette: átmeneti, egyszeri tényezők húzzák a növekedést: a mezőgazdasági teljesítmény ciklikusan változik, míg a kis súlyú építőiparon belül elsősorban az európai uniós forrásból megvalósuló út- és vasútépítések segítik a növekedést, a lakáspiac például továbbra is nyomott. Balatoni András szerint a növekedési folyamatok összességében törékenyek, a bruttó hazai termék 0,5-0,6 százalékkal nőhet 2013-ban.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője azt közölte, hogy a mostani GDP-növekedés a tavalyi utolsó negyedév visszaesése utáni "természetes visszapattanás". Véleménye szerint a második negyedéves adatok azt mutatják, hogy a hajtóerő továbbra is gyenge a gazdaságban. Az elemző az idei év egészére mérsékelt, 0,5 százalékos növekedést vár, míg 2014-re 1,2 százalékot. Ezek az előrejelzések azon a feltételezésen alapulnak, hogy az eurózóna kilábal a recesszióból, és fenntartható növekedési pályára lép - írta a szakértő.
