Analfabéta, aki nem tud programozni?

2017. március 20. hétfő - 17:01 / PP/MTI
  •    

A 21. századi ember boldogulása érdekében az írás, az olvasás és a számolás mellé a programozást is be kell emelni az alapvető képességek közé - mondta Angela Merkel német kancellár vasárnap este a világ legnagyobb információs technológiai szakkiállítását, a hannoveri CeBIT-et megnyitó beszédében.

A kancellár kiemelte, hogy új világtörténelmi korszak bontakozik ki, amelyet a CeBIT idei díszvendég országában, Japánban az “5.0-ás társadalom” korának neveznek. Az embereket el kell vinni, be kell vezetni ebbe az új korszakba, de erre a politika egyedül nem képes, szüksége van a digitális technológiákat szolgáltató vállalatok segítségére, a többi között az oktatás új formáinak kialakításában, az “iskola digitalizációjában” – számol be az MTI.

Offenzív digitalizációra van szükség

Hozzátette, hogy az államnak nagyon offenzív módon hozzá kell látnia a digitalizáció folyamatának előmozdításához, meg kell mutatnia az embereknek, hogy milyen többletértéket jelent az új korszak beköszönte. Így egyebek mellett fejleszteni kell a digitális közigazgatást és gondoskodnia kell az új technológiák nemzetközileg elfogadott szabványainak kidolgozásáról.

A cégek felét letarolja a technológia
A jelenlegi vállalatok fele 2021-ben nem fog létezni jelenlegi formájában a technológiai forradalom hozta átalakulások következtében – derült ki egy friss kutatás eredményeiből. A digitalizáció nem valami távoli jelenség: a cégvezetők 98 százaléka már a bőrén érzi a változásokat.

Ezzel kapcsolatban Angela Merkel rámutatott, hogy az úgynevezett dolgok internete (Internet of Things, IoT) területét elemző ágazati előrejelzések szerint a következő három évben 50 milliárd úgynevezett buta dolog – vagyis nem okostelefon, okosóra vagy más hasonló eszköz, hanem például közlekedési lámpa és raktári polc – kapcsolódik az internetre.

Hálózat a dolgok, és a társadalmak között

Egyben hitet tett a protekcionista akadályok nélküli szabadkereskedelem mellett. “A dolgok hálózatosodásának korában társadalmainkat is össze akarjuk kapcsolni és méltányos együttműködésre törekszünk, ennek eszköze pedig a szabadkereskedelem” – jelentette ki a német kancellár. Hangsúlyozta, hogy Németország az Európai Unióval együtt a Japánnal kötendő szabadkereskedelmi egyezmény motorjának szerepét kívánja betölteni. “Szabad és nyitott piacokat akarunk, és természetesen méltányos kereskedelmet akarunk, de akadályokat nem akarunk építeni” – tette hozzá.

Abe Sindzó japán kormányfő beszédében kiemelte: Japán és Németország jövőjét is “három dolog határozza meg: az innováció, az innováció és az innováció”.
Az innováció révén népességcsökkenés mellett is biztosítani lehet a stabil növekedést és fejlődést, és Japánnak az a szándéka, hogy a világ országai közül elsőként ezt bebizonyítsa. A jövő kérdéseire és problémáira a válasz az innováció, az újítás. A japánok meggyőződése szerint minél nagyobb a feladat, annál több innovációra van szükség. Éppen ezért Japán nem fél a mesterséges intelligenciától és attól sem, hogy a robotok és gépek feleslegessé tehetik az embert – mondta Abe Sindzó. (Egy kutatás szerint három embert válthat ki egyetlen robot.)

szem, benne adatsorral

Kép: SXC

Itt az 5.0-ás társadalom

Kifejtette, az emberiség történelme öt szakaszra osztható. Az első a halászó-vadászó, gyűjtögető társadalmak kora, a második a mezőgazdasági társadalmaké, utána az iparosodás hulláma következett, majd a negyedik korszak, amelyet a kommunikáció és a számítástechnika összeolvadása jellemez. A jelenkor az ötödik szakasz nyitánya, ebben a korszakban “a megoldhatatlan problémák megoldhatóvá válnak, valamennyi dolog összekapcsolódik és az összes technológia egybeolvad, elkezdőik az 5.0-ás társadalom kora” – mondta a japán kormányfő. Japán Németországgal együtt akarja formálni az új világtörténelmi korszak viszonyait, a közös értékekre támaszkodva, ezért Japán az EU-val kötendő szabadkereskedelmi egyezmény ügyének előmozdítását javasolja – tette hozzá.

A hannoveri CeBIT a digitális gazdaság aktuális trendjeit és legfrissebb innovációit mutatja be. Önálló szakkiállításként 1986 óta rendezik meg a németországi Alsó-Szászország tartomány fővárosában. A CeBIT-en 70 országból mintegy 3000 kiállító mutatja be termékeit és szolgáltatásait. A startup vállalkozások aránya történelmi csúcsra emelkedik, a 35 országból összegyűlő 350 fiatal vállalatnak egy külön csarnokot is biztosítottak, további bő 200 startup cég pedig más helyszíneken mutatkozik be. A kiállítás hétfőn nyitja meg kapuit és péntekig tart, a szervezők 200 ezer szakmai látogatóra számítanak.

Magyarország minden eddiginél nagyobb és látványosabb, 400 négyzetméteres alapterületű pavilont állít, bemutatja a magyar innovatív cégek teljesítményének eredményeit. A kiemelt kormányzati figyelmet jelzi a magyar pavilonhoz csatlakozó diplomáciai delegáció is, tagjai között lesz Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára, és Lepsényi István a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára.