Amikor az üzlet gyorsabb, mint a jogalkotó

2017. április 19. szerda - 17:20 / piacesprofit.hu
  •    

Hiába igyekeznek világszerte egyre több helyen tűzzel-vassal irtani a piacok régebbi szereplői, a sharing economy, más néven a közösségi gazdaság ellenállhatatlanul terjeszkedik. Az innovativitás nem kérdés, a szabályszerű működés egyelőre igen. Ennek megoldásáért tenne a frissen alapított magyar Sharing Economy Szövetség.

Az Uber magyarországi története közismert és jól rámutat a területtel kapcsolatos szabályozás kialakításának szükségességére. Hazánkban is gombamód szaporodnak ugyanis a közösségi gazdasági modellre alapuló vállalkozások, melyek már számos iparágban, a közlekedésen kívül például a logisztika, a pénzügy, vagy a mezőgazdaság terén nyújtanak szolgáltatásokat.

Senki sem ússza meg a digitális versenytársakat
Vannak iparágak, mint a fotó, a média és a zene, amelyek már teljesen digitálisak, vannak amelyek most küzdenek az új versenytársakkal, mint a taxisok, és vannak, akik számára még nem jött el az igazság pillanata – de közeledik.

A közösségi gazdasági modellen alapuló vállalkozások lényege leegyszerűsítve, hogy magányszemélyek meglévő felesleges erőforrásaira építenek üzletet vagy közösséget. Így működik a városi közlekedést támogató Waze vagy éppen a Járókelő.hu, de említhetnénk a hazai kezdeményezésű PickItApp közösségi futárt vagy a VeddBérbe.hu-t, a kölcsönözhető eszközök online piacterét is – fogalma a Sharing Economy Szövetség közleménye. 

A magyar Sharing Economy Szövetséget hat hazai vállalkozás – a közösségi irodákat működtető LOFFICE, az Oszkár telekocsi szolgáltatás, a Rukkola.hu online könyvcserélő platform, az online fizetési megoldást biztosító Barion, a Tickething online jegypiactér, és a Zöldségközösség.hu közösségi mezőgazdasági szolgáltató vezetői alapították idén áprilisban. A Szövetség célja, hogy elősegítse a közösségi gazdaság hazai fejlődését, támogassa a hazai közösségi szolgáltató vállalkozások működését, illetve a megfelelő szabályozási környezet kialakítását. Fontos cél továbbá a közösségi gazdaság modell működésének és előnyeinek bemutatása a jelen és a jövő generációi számára. A szervezet továbbá aktív szerepet kíván betölteni a digitális kompetenciák és a pénzügyi kultúra fejlesztésében is.

megosztás feliratú vonal megy felfelé

Kép:Fotolia

„A közösségi gazdaság világszinten új, de rohamtempóban fejlődő terület. A szabályozási környezet sok esetben nehezen tud lépést tartani az újfajta üzleti és vállalkozási modellel, amit az Uber vagy az Airbnb ellentmondásokkal teli hazai és nemzetközi példája is jól mutat. Míg az utazási információk megosztását hasznosító Waze mindenki számára hasznos, a városi közlekedést segítő világméretű szolgáltatássá fejlődött. Szakértők szerint azonban a sharing economy további robbanásszerű fejlődés előtt áll világszerte. Magyarországon is egyre több szolgáltató, startup cég kezd bele közösségi alapú üzletbe, éppen ezért látjuk szükségét egy olyan szakmai szervezetnek, ami hidat képez a piac, a vállalkozások és a kormányzat között” – fogalmazott Pataki Gábor, a Sharing Economy Szövetség elnöke.

Verseny 2.0: az Uber-hatás
A közösségi gazdaság szexi és korszerű, ezért ma az a megközelítés dívik, hogy az ellene küzdőknek inkább haladniuk kellene a korral. A képlet azonban ennél bonyolultabb. A szabályokat egyelőre jó részben kikerülő, új platformon versenyző cégek színre lépésével egyesek szerint a kapitalizmus legvadabb időszaka tér vissza.

A közösségi gazdálkodáson alapuló vállalkozások világszerte rengeteg kérdést vetnek fel és vitát gerjesztenek. Számos szolgáltatás a felhasználók, fogyasztók számára egyértelmű előnyökkel jár, támogatja a fenntartható fejlődést, növeli a hatékonyságot – például a fuvarmegosztás, vagy a szálláskiadás esetén. Ugyanakkor sokan rávilágítanak arra, hogy a sharing economy például az adózás szempontjából kérdéseket vet fel, de az általában egyéni vállalkozóként dolgozó munkavállalókat is rengeteg kompromisszumra kényszeríti, például a munkaidő kapcsán.

„Hiszünk abban, hogy a közösségi gazdaság egy olyan modell, amely a megfelelő szabályozási környezet kialakítása esetén mind a vállalkozók, mind a felhasználók, mind az állam számára pozitívumokkal jár. Másrészt egyértelmű előnynek tartjuk azt is, hogy a közösségi gazdaságon alapuló szolgáltatások köré valós közösségek szerveződhetnek, mely ellensúlyozza azt a folyamatot, hogy a digitális technológia fejlődésével egyre inkább a virtuális térben éljük társasági életünket” – fűzte hozzá Pataki Gábor.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor