Airbnb? Süllyednek az új építésű házak a bulinegyedben!

2018. január 19. péntek - 19:01 / Kriston László
  •    

Azokról az új építésű házakról van szó leginkább, melyeknél mélygarázs is van. Mert az építtetők nem vették figyelembe, hogy a belvárosban úgy kellene építeni, mint az itáliai Velencében. Mély cölöprendszerre fektetni az alapokat. A belső kerületek ugyanis mocsarak voltak egészen a századfordulóig. A nagykörút is egy kanális volt.

Az Operaház és a vele szemben lévő Drechsler-palota is masszív épület. Mindkettőt úgy építették, hogy a föld mélyén cölöpökön nyugszanak, mesélte a minap egy belső tervező ismerősöm, aki ebből írja a szakdolgozoatát. Azzal az alapelvvel készültek, mint a velencei paloták, melyek a vízen trónolnak.

Úgy tűnik, ezt az eljárást igyekeznek kispórolni a mai építtetők, már ha egyáltalán eszükbe jut a statikai veszély, hogy megcsúszik az épület.

Márpedig ez történik a bulinegyedben, ahol direkt a rövid távú lakáskiadás (közkeletűbb nevén Airbnbzés) lehetőségei miatt akarnak sokan ingatlanba fektetni. Mondván ott hamar megtérül az ára.

Decemberben volt szerencsém egy külföldi kollégámat meglátogatni a bulinegyed kellős közepén egy új építésű épületben. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy a folyosón óriási repedések éktelenkednek a bérelt apartmanja mellett. Látszott, hogy itt nem az épületek természetes mozgásáról van szó. Hiszen minden épület mozog és repedezik egy kicsit. De azok hajszárepedések lennének.

Látható volt, hogy itt statikailag nagy baj van, a folyosó fala elkezdett gravitálni lefelé. Elég masszív repedésekkel jelezve a folyamatot. Már nem kapcsoltam, hogy megkérdezzem, vajon van-e az épületnek mélygarázsa. (Talán igen.)

fotó: Wikipedia/Sóhivatal

Itt már nincs kanális (fotó: Wikipedia/Sóhivatal)

Utcát és házszámot itt most nem mondok, nehogy bármelyik ingatlanfejlesztőnek, tulajdonosnak vagy épületüzemeltetőnek viszketni kezdjen a tenyere egy kis pereskedésre. Legyen elég annyi: a kiskörúttal és a nagykörúttal tulajdonképpen párhuzamos utcáról van szó, ami a bulnegyeden átfutó hosszú utcák (Király, Dob, Dohány stb.) keresztuctája, azokat átszeli. Híres utca, tele szórakozóhelyekkel.

A minap egy belső tervező ismerősöm mesélte, hogy ugyanilyet látott. Mit tesz isten, ugyanabban az utcában. Nem ugyanarról az épületről van szó. Sőt még csak nincsenek is egymás szomszédságában. Jó pár tömbbel arrébb állnak egymástól. Ott több emeletnyi mélygarázs van. (Nem mondom el mennyi, nehogy megint magára ismerjen egy épület tulajdonosa.) És ez az épület is izeg-mozog, elindult lefelé.

Közép-Európa Velencéje lehettünk volna

Mi a baj? Sokan nincsenek tisztában vele -jómagam sem tudtam-, amit 2016-ban a hollandiai magyar nagykövetség egyik attaséja mesélt nekem, aki mellesleg amatőr, műkedvelő várostörténész: Budapest mai belvárosának számító részei lápos-mocsaras közegként élték világukat egészen a századfordulóig.

Volt is róla terv -vagy legalábbis diskurzus és dilemma-, hogy vajon nem lenne-e jó Budapestből Velencét csinálni, ahol a nagykörút csatorna. Merthogy az volt.

Mindebből mindössze annyit tudtam színház- és filmtörténeti kutatásaimból révén (jó pár évig filmes újságíróként egzisztáltam), hogy amikor a Vígszínház megnyílt 1896-ban, a mögötte lévő terület -a mai Új-Lipótváros- még beépítetlen mocsaras terület volt alig néhány raktárépülettel és legelőkkel.

De azt gondoltam, hogy ez csak az akkor lakatlan külterületnek számító részekre volt igaz. Nem. Pest nagy részére. Ezért is tudott olyan könnyen kiáradni medréből a Duna az 1838-as árvíz idején, amikor Wesselényi bárónak kellett bárkán mentenie a lakosokat.

A Ferencziek terén lévő templom oldalán van ugye egy jelzés arról, hogy milyen magasan állt akkor a víz, ahogy a Vas utca és a Blaha közötti szakaszon álló Kisrókus templomon is. De azt még az iskolában is tanultuk, hogy a mai Orczy térig hömpölygött a víztömeg, ami már a II. János Pál pápa tér és a Keleti pályaudvar közötti szinten van, ha a Dunától való távolságot nézzük.

Állítólag van egy kép a még épülő Nyugati-pályudvarról, amelyen még látni, hogy előtte az utcát még víz borítja, és már elkezdték földdel feltölteni, lekövezni. Igen, a nagykörútat a Duna vize borította.

Mi ebből a tanulság? Mindenki legyen nagyon óvatos, amikor építésre meghirdetett projektbe vásárolja be magát, vagy már álló, viszonylag új épületben venne lakást. Tájékozódjon a fejlesztőnél arról, hogy milyen statikai elvek szerint épült a ház, hány emeletnyi mélygarázs van benne, mert egy süllyedő, billegő épület aligha értékálló…

A cikkben említett történelmi épületek a következő években épültek:
Nyugati pályaudvar 1877
Operaház 1884
Drechsler-palota 1886
Vígszínház 1896

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor