Ahol magyar alapkamat még sosem járt

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az elemzői várakozásoknak megfelelően, 15 bázisponttal, újabb történelmi mélypontra, 1,80 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Kép: MTI

Az előző, március 24-iki kamatdöntő ülésen is 15 bázispontos alapcsökkentésről döntött a testület. A márciusi ülést követő sajtótájékoztatón Matolcsy György jegybankelnök bejelentette, hogy azzal újabb kamatcsökkentési ciklust indult, amelyet szavai szerint addig érdemes folytatni, amíg a középtávú inflációs célt - egy új, rugalmasabb keretben - el nem  érik. Hozzátette, hogy a kamatcsökkentés erősíti a növekedést, támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, és a jegybankot a középtávú inflációs cél elérésében.

Elemzők szerint nem okozott a meglepetést a Magyar Nemzeti Bank azzal, hogy 15 bázisponttal 1,8%-ra vágta az irányadó rátát. A lépéssel kapcsolatban csupán az okozta a bizonytalanságot, hogy a Monetáris Tanács megtartja-e a márciusban látott 15 bázispontos lépésközt vagy eltér attól. A márciusban újraindított kamatcsökkentési ciklust a nyomott inflációs kilátással támasztotta alá a Tanács, amely továbbra sem enyhült, hiszen a maginflációs mutató az elmúlt hónapokban 1%-nál megtorpant. Az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja által feltüzelt kockázatvállalási kedv erősíti a forintot az euróval szemben, így ez is hátráltatja a hazai inflációs folyamatokat - írta Barczel Vivien és Ürmössy Gergely az Erste elemzői.

A szakemberek arra számítanak, hogy májusban újra kamatot vág az MNB, a 15 bázispontos lépésközökkel pedig eljuthat a 1,5%-os szintig június végére. Korábban Balog alelnök úr megjegyezte, amennyiben a forint erősödése veszélyezteti az inflációs cél teljesülését, a Monetáris Tanács akár a lengyel kamat (jelenleg 1,5%) alá vághatja az irányadó rátát.

A jegybank márciusi előrejelzése szerint 2017 elején teljesülhet a 3%-os inflációs cél. Véleményünk szerint a júniusi felülvizsgálatkor az MNB számára az a – jelenleg alternatív – forgatókönyv válhat az előrejelzés alapjává, amely szerint az eurózónában elhúzódik a defláció sújtotta időszak, illetve Magyarországon jelentkeznek az alacsony üzemanyagárak másodkörös hatásai. Ezekre a kockázati pályákra a Monetáris Tanács válaszul nem áll meg a 1,5%-nál a Tanács, hanem folytathatja a kamatcsökkentési ciklust júliusban is – kisebb lépésközzel.

A piaci várakozásoknak megfelelően vágott a jegybank, 1,80 százalékra csökkentve az alapkamatot. A döntés nem okozott meglepetést, hisz a jegybank márciusban egyértelműen kommunikálta, hogy az akkori enyhítést további kamatvágások követik majd. Az elmúlt időszakban a kamatcsökkentés ellenére erősebb szinteken tudott maradni a forint az euróval szemben, így a jegybanknak nem volt oka arra, hogy változtasson stratégiáján. A rövidebb lejáratú eurózónás kamatok áprilisban tovább ereszkedtek lefelé, egyre hosszabb lejáratok esetében láthattunk mínuszos kamatokat, ami a hozamkülönbözet miatt jelentős támogató erő a régiós - lengyel, magyar és román - kötvények és devizák számára. A kedvező, támogató folyamatok mellett azt is látni kell, hogy a görög feszültségek intenzívebbé válásával a hosszabb lejáratú eurózóna perifériás kötvények gyengültek, és a feltörekvő kötvénypiacokon is inkább eladásokat, hozamemelkedést láthattunk az elmúlt hónap során - vélekedett Bebessy Dániel, a Budapest Alapkezelő szakértője.

Az elemző szerint a befektetők továbbra is félnek a várható amerikai kamatemelés bizonytalan hatásától, illetve a jelentős nyersanyagár-csökkenés elmúltával sok ország esetében a csökkenő inflációs trend fordulatára számítanak. Ez a bizonytalanság a hazai állampapírok esetében is meglátszik, a jegybanki vágás ellenére a közép és hosszabb lejáratok esetében enyhe hozamemelkedést láthatunk. A piac az elkövetkező hónapokra további vágásokat áraz, a várakozások szerint az MNB egészen 1,5 százalékig mérsékli majd az alapkamatot. Ezt a forgatókönyvet jelenleg két esemény veszélyeztetheti. Egy esetleges görög csőd, az ország  eurózónából való kiválásával együtt jelentős pánikhoz vezethet a piacokon. Az MNB mozgásterét szűkítheti az is, ha az amerikai gazdaság esetében a gyenge téli makrogazdasági adatok után a második negyedévben ismét jelentősen erősebb számok érkeznének, amelyek fokoznák a FED-el kapcsolatos kamatemelési várakozásokat.

Negatív kamat, brókerbotrányok: mibe fektessük az pénzünket az idén?
A jegybankok támogatása még mindig fölfelé hajtja a részvénypiacokat, és lefelé tolja a kötvénypiaci hozamokat, de a jelentős kockázatok miatt nagy kilengésekre is számítani lehet. Az alacsony kockázatú eszközöknél viszont egyre csökken a hozamszint és még nincs vége a lejtőnek.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo