Adóval fizetnének a robotok az elvett munkákért

2017. május 19. péntek - 15:01 / piac-profit.hu
  •    

Világszerte egyre több munkakörben és szektorban erősödik a veszélye, hogy robotok veszik át az ember szerepét. Ellenállnak-e az üzleti szektor hatékonyságnövelő praktikáinak a kormányok? Vagy az önkormányzatok? San Franciscoé igen. Pontosabban meg akarja adóztatni a robotok munkaadóit.

San Franciscóban már most is robotok végzik a csomagok házhoz szállítását a Yelp Eat24-nél, s robot készíti a kávét egy bevásárlóközpont kioszkjában is. A Savioke nevű startup tömbalakú robotja a Szilícium-völgy hoteleiben gurul a folyosókon, és viszi a szobákba a vendégek által rendelt ételeket. (Egy japán hotelben már szinte mindent robotok végeznek.) A kaliforniai Redwood City-ben hatkerekű robotok viszik házhoz a csomagok a DoorDash nevű startup “alkalmazottjaiként” és a sor még hosszasan folytatható lenne.

A robotok egyre több munkafeladatot képesek átvenni az emberektől és egyre többen félnek tőle, mi lesz az állás nélkül maradó munkavállalókkal. És ki fizeti majd be az adókat, ha az emberek nem dolgoznak? Egy új koncepció szerint a robotokat alkalmazó cégek – legalábbis ezt javasolja Jane Kim, San Francisco 11 fős képviselő testületének egyik tagja.

Érdekes, hogy éppen a Szilícium-völgy szellemi és gazdasági központjában, San Franciscóban munkálkodik ezen a városvezetés egyik tagja. Ha sikerül megszavazni az adónemet, ez lenne az első város, amely ilyen adóterhet vezet be. Az EU legfelsőbb szintjén is felmerült egy hasonló adó meghonosításának terve a tagországokban, de a jogalkotók februárban leszavazták a javaslatot.

fotó: Flickr/Ars Electronica Center

fotó: Flickr/Ars Electronica Center

Jane Kim egyébként Bill Gates a Quartznak adott interjújában olvasott először a robotadó gondolatáról. (A világ leggazdagabb embere azt javasolta, hogy mivel a robotok nem fizetnek személyi jövedelemadót és társasági adót sem, igazságtalan előnyökhöz jutnak az emberekkel szemben, a kormányok vessenek ki robotadót az automatizálás lassításának és más típusú foglalkoztatási formák felkutatásának érdekében.) Elképzelése szerint a befolyó adóbevételt a város azoknak az embereknek a támogatására fordítaná, akik az automatizáció miatt veszítették el az állásukat, valamint a garantált alapjövedelem szétosztására is fordítanák a forrásokat.

Három embert válthat ki egyetlen robot?
Rövid időn belül extrém növekedés várható az értékesített robotok piacán, amely a high-tech fejlesztéseket mindennapivá teszi. Az ehhez kapcsolódó legfontosabb robotipari trendeket vizsgálta az International Federation of Robotics (IFR) legutóbbi jelentése. Úgy látszik, azért az emberekre is szükség lesz.

Kim egy ideje már egyeztet a lehetséges érintettekkel, szakszervezetekkel, munkaadókkal, technológiai gurukkal és politikai tanácsadókkal. A politikus körzetébe szegény és gazdag negyedek egyaránt beletartoznak, és egyre többet hall példákról, hogy a munkavégző robotok megjelentek már helyi kórházakban, hotelekben, bárokban. Ezek a sztorik ébresztették fel benne a felismerést, hogy az új megoldások tovább növelhetik a jövedelemkülönbségeket a gazdagok és a szegények között. Kim nem tud nevetni, amikor a technológiai szektor mérnökei és menedzserei azzal viccelődnek neki, hogy “végre senkinek sem kell dolgoznia a McDonald’s-ban”. (A Brookings Institute adatai szerint az amerikai városok közül San Franciscóban a legnagyobb a jövedelmi szakadék: hiszen itt élnek a technológiai szektor mesés vagyonokat kereső éllovasai – és mellettük az átlagemberek.)

Trump pénzügyminisztere, a korábban Soros Györggyel együtt befektető Steven Mnuchin nemrég azt nyilatkozta, hogy a Trump-adminisztráció egyáltalán nem foglalkozik az automatizációval (“még a radar képernyőnkön sincs rajta”), mert az csak “50-100 év múlva” fog hatni a munkaerőpiacra – amire minden jó érzésű tech mogul a Szilícium-völgyben dobott egy hátast. És örültek, hogy Washington -egyelőre- nem fenyegetőzik robotadóval.

fotó: Filckr/Ars Electronica

fotó: Filckr/Ars Electronica

Nem véletlen, hogy a hangadó tech-cégvezérek eddig nem kommentálták a robotadó gondolatát. Eddig jószerivel csak ketten keltek ki a kezdeményezés ellen. Az egyik Steve Cousins, a hotelrobotokat készítő Savioke vezérigazgatója, aki “innováció büntetésnek” nevezte az adó tervét, a másik Ulrich Spiesshofer, az európai ABB Group feje, aki a CNBC adásában kritizálta az elképzelést: “Megadóztatni a robotikát annyira intelligens dolog, mint megadóztatni a szoftvert. Mindkettő hatékonysági eszköz. Nem az eszközt kell adóztatni, hanem az eredményt, aki jön belőle”.

San Franciscóban, az innováció amerikai fellegvárában teljesen másként vélekednek a kérdésről. “Úgy érezzük, az automatizáció az egyik legnagyobb, vagy talán a legnagyobb probléma, amivel szembe kell néznünk, nem a következő 50-100 évben, ahogy Mnuchin mondja, hanem a következő 5-10 évben”, nyilatkozta Jane Kim a Business Insidernek, hozzátéve, hogy a kormányzatnak a változás élére kell állnia vezetőként, hogy ne az üzleti szektor diktálja a feltételeket.

A PricewaterhouseCoopers elemzése szerint az amerikai állások 38%-át kiválthatják automatizált megoldások. Az olyan rutinfeladatok, amik ismétlésen alapulnak, mint például a gyorsétteremben a húspogácsa forgatása az olajban vagy a csomagok házhoz szállítása könnyen elvégezhető beprogramozott gépekkel. Kim szerint az alacsony jövedelmű, alsóbb társadalmi réteget fogja elsőként sújtani a robotizáció. Hiszen az ő munkájuk tartalmazza a legkevesebb hozzáadott értéket és szellemi hozzájárulást, vagyis ezek helyettesíthetők a leginkább gépekkel.

Nem ez az első alkalom, hogy az USA-ban felvetődött a robotadó ötlete. 1940-ben egy szenátor állt elő ezzel a javaslattal, hogy ellensúlyozzák a gépek által okozott munkanélküliséget. Mint tudjuk, az ötletből nem lett semmi.

Forrás: World Economic Forum