Áder védi meg a kereskedőket?

2014. december 19. péntek - 18:00 / piacesprofit.hu
  •    

Megfontolásra visszaküldött a parlamentnek Áder János köztársasági elnök két elfogadott jogszabályt, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, valamint a kereskedelemről szóló törvény módosítását.

Mindkettőt december 9-én fogadta el az Országgyűlés. Az épített környezetről szóló jogszabály módosításával a parlament újraszabályozta a plázák építésének lehetőségét, a kereskedelmi törvény átírásával pedig 2018-tól megtiltotta a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben. Áder Jánosnak mindkét törvénymódosítással kapcsolatban kifogásai vannak, ezért az elfogadott módosításokat nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte őket a Háznak.

A kereskedelmi törvény módosításával kapcsolatban – a parlament honlapján közzétett, megfontolásra visszaküldő levelében – az államfő konkrétan azt a paragrafust kifogásolta, amely az értékesítési szankcióra vonatkozik. Ez 2018-tól azokat az üzleteket érintené, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele pedig eléri az 50-50 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív. Áder János uniós szabályokra és uniós bírósági állásfoglalásra hivatkozva küldte vissza a törvényt.

Áder János
Kép:MTI

Utalt az Európai Unióról és az unió működéséről szóló szerződésre, amelynek 49. cikke tilt minden olyan korlátozást, amely egy tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozik. A dokumentum értelmében a szabad letelepedés joga kiterjed az önálló vállalkozóként folytatott gazdasági tevékenységre, vállalkozások alapítására és irányítására is az adott ország jogi feltételei szerint.

A szerződés azt is kimondja, hogy egy tagállami jogszabály alapján létrehozott társaságnak – amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az EU területén van – a szóban forgó szabályok alkalmazása szempontjából ugyanolyan elbánásban kell részesülnie, mint az adott tagállam állampolgárainak.

A köztársasági elnök idézte az Európai Unió Bíróságának egyik állásfoglalását is, amely rögzíti: az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok nemcsak a társaságok székhelye alapján történő nyílt hátrányos megkülönböztetést tiltják, hanem az ilyen megkülönböztetés rejtett formáit is, amelyek “egyéb elhatárolási szempontok” alkalmazásával “ténylegesen ugyanahhoz az eredményhez vezetnek”.Az államfő mindezek alapján úgy látja, a december 9-én elfogadott törvénymódosítás említett passzusa felveti a közvetett hátrányos megkülönböztetés kérdését. Emellett azt is aggályosnak tartja, hogy a kifogásolt paragrafus 2018. január 1-jén lép hatályba, és nyitva hagyja a kérdést, hogy a benne foglalt határidők számítása hogyan történik.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénymódosítást – amely a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmények építésének, átalakításának és bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárási szabályait állapítja meg – több szempontból is aggályosnak tartja a köztársasági elnök.

Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a 2015. január 1-jén hatályba lépő jogszabály-módosítás a szakhatósági eljárásban egy olyan bizottság véleményének beszerzését írja elő, amely testület megalakításának határideje 2015. február 1-je. A szakhatósági – és az előzetes szakhatósági – eljárás lefolytatása ezért a joghézag miatt 2015. február 1-je előtt nem lehetséges – jelezte.

Továbbá – folytatta levelében – a szakhatósági eljárásban előírt bizottsági vélemény beszerzése nem minősül előzetesen eldöntendő kérdésnek, ezért álláspontja szerint a jogszabály a szakhatósági eljárás felfüggesztését a közigazgatási hatósági eljárási törvény előírásával ellentétesen teszi lehetővé. A felfüggesztés legkevesebb 60 napos időtartamára is tekintettel, ez a szabályozás nem biztosítja az ügyfeleket megillető tisztességes ügyintézéshez való jog érvényesülését – tette hozzá. Emellett nem határozza meg a törvény a bizottsági vélemény szakhatósági eljárásban való mérlegelésének – garanciális jelentőséggel bíró – szempontjait sem – írta Áder János.

Az elnök mindkét törvény esetében a hibák kiküszöbölésére, majd ezt követően újbóli elfogadásukra kérte a Házat.