A világpiacok megnyugszanak, de a pesti börze a padlón

2008. október 10. péntek - 08:25 / PP/MTI
  •    

A pénzügyi válság csapásai enyhültek világszerte, a tőzsdéken a megnyugvás jelei erősödnek, ez Budapesten is így látszott napközben, bár az OTP árfolyamesése, amit egy valótlan híresztelés okozott, mínuszba vitte a BUX-ot, és rég nem látott alacsony szintre ejtette a bankpapír árfolyamát.

A kormánynak nem kell az OTP
A tőzsdezáráskor bezuhant az OTP árfolyama a BÉT-en, mert Londonban híresztelések terjedtek el arról, hogy a banki állami segítséget kapna, minden magyar hivatalos szerv cáfolta ezt, a bank a híresztelést spekulációnak minősítette, amivel a papír árfolyamának mesterséges letörését szeretnék elérni.

A Reuters Londonból jelentette, hogy olyan hírek terjedtek el a piacon, amelyek szerint az OTP-t a “kormány megmentené”. Egyesek szerint ennek következtében csökkent a bank részvényeinek árfolyama a tőzsdei zárásban 3.855 forintra, ami 14,33 százalékkal alacsonyabb az előző napi záró árnál, míg az utolsó kötések ennél jóval magasabb szinten voltak.
Londoni befektetési banki források azt mondták, hogy a piaci rémhír nem Londonból indult útjára.

Veres János pénzügyminiszter határozottan cáfolta, hogy az állam saját felügyelete alá akarná vonni a bankot. Nincs tudomásuk arról, hogy az OTP likviditási gondokkal küzdene, sőt, tőkehelyzete kiemelkedően stabil. Más országokban is próbálkoznak spekulánsok azzal, hogy rémhíreket terjesszenek egyes bankokról, így szorítva le azok árfolyamát olyan szintre, amelyen azt fel szeretnék vásárolni.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1150,08 pontos, 7,11 százalékos csökkenéssel, 15.014,52 ponton zárt csütörtökön. A vezető részvények közül a Mol árfolyama 3,81 százalékkal 12.505 forintra csökkent, az OTP részvények ára 14,33 százalékkal 3.855 forintra esett. A forint 249 euróárfolyamig is erősödött csütörtökön, majd a nap végén bezuhant, délután öt óra körül 257 forintig jutott az euró árfolyama a budapesti devizapiacon.

A tőke- és pénzpiacok reagálása alapján úgy látszik, a fejlett piacok jegybankjainak összehangolt kamatcsökkentési akciója és az egymást követő bejelentések, amelyekben a kormányok garantálják a banki betéteket, köztük a magyar kormány is, az első reakciók ellenére pozitívan hatnak. Magyarországon külön erősítette az intézkedés hatását, hogy az ellenzéki pártok támogatják a kormány döntését a befektetésvédelmi alap nyújtotta garancia növelésére, és hozzájárultak a házszabálytól eltérő tárgyalásához, vagyis akár egy héten belül megszülethet az új jogszabály.

Mentőprogramok

Amerikában kiszivárgott, hogy készpénzes részvényfelvásárlással részleges bankállamosítási elképzelés is felmerült az amerikai pénzügyminisztériumban a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőprogram keretében. A The New York Times szerint ez új fordulat, mert a program keretében eddig arról volt szó, hogy elsősorban befagyott követeléseket és nehezen értékesíthető értékpapírokat venne a kormány. A japán központi bank (BoJ) csütörtökön mintegy 30 milliárd euró értékben (4000 milliárd jen) nyújtott rövid távú hiteleket a kereskedelmi bankoknak, hogy javítsa a piaci likviditást.

Ugyanakkor számos olyan jelzés is van a világban és Magyarországon is, ami arra utal a válságnak még nincs vége, s valósak a félelmek, hogy a pénzpiaci megrázkódtatások a reálgazdaságban is lassító hatással lesznek. Ilyen jel például Magyarországon az állampapírpiac pangása, de többen a csütörtökön közzétett külkereskedelmi adatokból is ezt a következtetést vonták le. Öt és fél éve először csökkent az egy évvel ezelőttihez képest az export és az import értéke is. Ugyancsak ezt az érzést erősítheti az, hogy a magyar pénzügyminiszter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) csütörtöki ülésén bejelentette: a jövő évi költségvetés tervezetét megalapozó makropálya számait módosítani kell. Ebből a tanács más tagjai azt a következtetést vonták le, hogy a kormánynak a költségvetési tervezetet is meg kell változtatnia.

A nemzetközi pénzügyi válság Magyarországot érintő hatásainak enyhítésére szolgáló konkrét intézkedések bemutatására és megvitatására Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megbeszélésre hívta a parlamenti pártok frakcióvezetőit, az Országgyűlés érintett bizottságának elnökeit, valamint a pénzügyi-gazdasági szféra meghatározó érdekképviseleteinek vezetőit.

Padlón a forint is
A nap végén bezuhant a forint, délután öt óra körül 257 forintig jutott az euró árfolyama a budapesti devizapiacon csütörtökön. Az eurót délután négy órakor még 252,45/55 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben, gyakorlatilag megegyező árfolyamon a szerda délutáni 252,70/80 forinttal. A délelőtt folyamán a forint és régiós deviza társai erősödő tendenciát követtek, tükrözve az euró/dollár árfolyam alakulását, és a nagy nemzetközi tőzsdék indexeinek emelkedését. A forint 249 euró-árfolyamig is erősödött, majd onnan folyamatosan visszagyengült. A román lej ezzel egy időben 1,7 százalékkal, a lengyel zloty 0,9 százalékkal erősödött