A recesszió padlóra küldheti a kkv-kat?

Két évvel a második Orbán-kormány megalakulása után - az elhúzódó gazdasági válságot is számításba véve - a félidős mérleg az, hogy az ország a lehetőségei alatt teljesített, ennek főoka pedig a kiérleletlen és az összefüggéseket figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika. Ennek árát pedig mindannyian fizetjük. A kkv-szektor az átlagnál többet. Számba vesszük, mi történt évről évre. 2012-ben az év eleji költségnövekedéseket év közbeni adóváltozások egészítették ki, a stagnálás recesszióba fordulása pedig végképp padlóra küldheti a kkv-k egy részét.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Sorozatunk első, 2010-ről szóló részét itt, a második, 2011-es összefogalást itt olvashatják.

Azért van szükség egy nemzeti növekedési tervre, mert annak megalkotása és végrehajtása nélkül recesszióba esne a magyar gazdaság - kommentálta Orbán Viktor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által 2011 decemberében közzétett Magyar Növekedési Tervet. A 2011-es konvergenciaprogramban a kormány ez évre még 3 százalékos növekedéssel számolt, nyár végén 2 százalékos, ősszel már csak 1,5 százalékos növekedést prognosztizált a nemzetgazdasági miniszter. A költségvetés végül 0,5 százalékkal tervezett, a Széll Kálmán Terv 2.0 pedig már csak 0,1 százalékkal számolt. (A KSH nagyon gyenge első negyedéves adatot közölt májusban.) Az Európai Bizottság május végi prognózia: mínusz 0,3.

Lesújtó kilátások a kkv-k számára

Jelenleg a magyar gazdaság - optimista megközelítés szerint csak majdnem - recesszióban van. Ami tény: 2012 első negyedévében a magyar GDP - szezonális és naptárhatással kiigazítva - 1,5 százalékkal csökkent. Az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalék volt a zsugorodás. Ráadásul a KSH által felülvizsgált adatok szerint már tavaly a második negyedévtől stagnált a gazdaság az előző negyedévhez képest, vagyis a mostani visszaesés hosszú stagnálás után következett be.

A GDP változása Magyarországon -2012. I. negyedév

Forrás: KSH Gyorstájékoztató/MTVA Sajtó- és Fotóarchívum/MTI

A rossz növekedési kilátások az elsősorban a belföldi piacra termelő, szolgáltató kkv-k számára lesújtóak, mivel a 2012-es szabályozóváltozások megint csak ezeket érintették a leginkább hátrányosan. Foglalkoztatási költségeik tetemesen nőttek az állami kompenzáció ellenére is. A minimálbért és a garantált bérminimumot kötelezően - közel 20, illetve 15 százalékkal - minden munkaadónak meg kellett emelnie. A 218 ezer forint alatt keresők esetében pedig ahhoz, hogy a munkavállalók nominálbére az egyébként rekordmagasságú infláció mellett szinten maradjon - ez volt az „elvárás" -, irracionális mértékű béremelést kellett végrehajtaniuk. Ráadásul az elvárt béremeléshez kapcsolódó adókedvezmény igénybevételéhez minden érintettnél emelni kellett úgy, hogy az első 5 százalékot a vállalkozásoknak kellett finanszírozniuk. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint azoknak a cégeknek, amelyek megvalósították az elvárt béremelést, versenyképességük romlásával kell szembenézniük, ráadásul hosszabb távon, mert az adókedvezményt a kormány legkésőbb 2014-re kivezeti. (Itt olvashatja véleményét részletesebben.)

Kormányzati értékelés a kormányzásról

Cséfalvay Zoltán
Kép:MTI
Jelentős eredményekről és nehéz két évről számolt be Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki az MTI-nek adott interjúban elismerte, hogy a kormány néha talán túl gyorsan reagált a helyzetekre, és a gyorsaság nem mindig erősítette a kiszámíthatóságot, olykor pedig a széles körű egyeztetés is elmaradt. „Nem jutott mindig elég idő arra, hogy megmagyarázzuk, mit és miért teszünk. Ezt korrigálni kell” – mondta. Az államtitkár versenyképességi szempontból kulcselemnek nevezte a munkaerőpiac átalakítását. Úgy vélte: az új munka törvénykönyve rugalmasabbá teszi a munkaerőpiacot, megszületett a duális szakképzési rendszer, átalakult a közfoglalkoztatás, a munkanélküli-ellátás és a nyugdíjrendszer is. Az egykulcsos adórendszer politikai üzenete pedig az, hogy az állam nem sújtja aránytalanul nagy teherrel a magasabb hozzáadott értéket előállítókat, és így a vállalkozásoknak jobban megéri képzett munkaerőt alkalmazni. Hozzátette: új adók már nem lesznek, ha lesznek adóváltozások, azok a terhek csökkenését jelentik majd. A reformokat megalapozó törvények megszülettek, most már a finomhangolás következik – mondta az államtitkár, aki „bónuszfeladatként” értékelte a devizahitelesek problémájának megoldását és a nyugdíjrendszer átalakítását.

Az áfa-törvényváltozások - a kulcs 27 százalékra és az áfa-visszatérítés határidejének hetvenöt napra emelése - is rontották a vállalkozások pénzügyi helyzetét.

Újabb sarcok,
extrán pesszimista várakozások

A nehezedő körülmények egyik okaként emlegetett nemzetközi bizalomvesztés visszafordítását és az ígért államháztartási hiány tartását az áprilisban közzétett Széll Kálmán Terv 2.0-nak és az EU-nak megküldött hasonló tartalmú konvergenciaprogramnak kellene megakadályoznia. (Intézkedéseiről itt olvashat bővebben.) Az ezekben foglalt intézkedések és az ezek nyomán folyamatosan születő újabb adótörvények azonban tovább rontják a növekedés lehetőségét, s emellett újabb sarcot is jelentenek - a lakosság mellett - a vállalati szféra számára. A júliustól bevezetendő távközlési adónak és a jövő januártól hatályos tranzakciós illetéknek (ami különbözik az EU által elfogadottól) hiába a szolgáltatók az alanyai, a pluszterhet a szolgáltatásokat igénybe vevőknek kell majd megfizetniük, miként majd a biztosítási adó esetében is. Ugyanígy megérzik majd az energiaszektort terhelő különadó megemelését is, és ezen az sem segít, hogy - egy újabb, 30 százalékos kulcs bevezetésével - összevonják azt a társasági adóval.

Infláció az EU-tagállamokban, 2012. április

Forrás: Eurostat/MTVA Sajtó- és Fotóarchívum/MTI

Május végén az NGM közzétette a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat összeállításához szükséges makrogazgadasági feltételeket. A prognózis - miként a Széll Kálmán Terv 2.0 - 1,6 százalékos GDP-növekedéssel és 2,2 százalékos a GDP-arányos hiánnyal számol. A dokumentum szerint a büdzsé hiányának csökkentését a közszféra működési kiadásainál továbbra is érvényesített költségvetési takarékosság és a két Széll Kálmán-terv által kijelölt területeken megvalósított megtakarítások biztosítják. A tárca hangsúlyozta: a vártnál kedvezőtlenebb makrogazdasági környezet, az ágazati különadók kivezetése és a pénzügyi szervezetek különadójának csökkenése miatt pótlólagos intézkedések nélkül a hiány jelentősen túllépné a kitűzött értéket.

A Széll Kálmán 2.0 intézkedései és az ezek nyomán folyamatosan születő újabb adótörvények tovább rontják a növekedés lehetőségét, s emellett újabb sarcot jelentenek – a lakosság mellett – a vállalati szféra számára.

A május végén közzétett GKI-Erste konjunktúraindex 2008 ősze, a világgazdasági válság magyarországi megjelenése óta nem zuhant egyetlen hónap alatt ilyen mértékben. Az üzleti szférán belül az ipari cégek várakozása drámaian, a kereskedelmieké jelentősen, az építőipariaké kissé romlott, csak a szolgáltató vállalatoké nem változott. A foglalkoztatási hajlandóság a szolgáltatások kivételével minden ágazatban romlott, s erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az árváltoztatási törekvések is dekonjunktúrára utalnak. A magyar gazdaság helyzetének megítélése minden ágazatban és a fogyasztók körében is érezhetően kedvezőtlenebb lett. Ilyen negatív vélemények utoljára 2009 végén jellemezték a magyar gazdaságot - áll a gazdaságkutató cég elemzésében.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo