A politikusok bizakodnak, az elemzők kétkednek

Kézzelfogható közelségbe került a megállapodás az adósságválságra megoldást jelentő intézkedéscsomag ügyében José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint. Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is megerősítette: a pénzügyminiszterek vasárnapi EU-csúcsot előkészítő ülésén sikerült előrelépni. A 100 milliárd eurónál valamivel nagyobb banki tőkepótlási tervekről szóló feltételes egyezség azonban egyes citybeli elemzői vélemények szerint nem biztos, hogy elégséges lesz a piac megnyugtatására, a legtöbb becslés ennek legalább a kétszerese az európai bankrendszer pótlólagos tőkeigénye.


Fotó: flickr

Vasárnap délelőtt megkezdődött az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek egynapos találkozója - amelyen Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte -, az ülésen az elnöklő Herman Van Rompuy szerint a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést serkentő, a nemzetközi válság kezelésére alkalmas intézkedésekről tárgyalnak. Angela Merkel német kancellár vasárnap nem vár végérvényes döntéseket, azokra elsősorban a szerda estére tervezett euróövezeti csúcstalálkozón lehet majd számítani. Álláspontja szerint az uniós alapszerződés esetleges megváltoztatásának a kérdése sem lehet tabu, hiszen EU-szinten erőteljesebb cselekvési lehetőségeket kell teremteni a pénzügyi válságok elhárítása érdekében. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is visszafogottan nyilatkozott, arra helyezte a hangsúlyt, hogy „abszolút kulcsfontosságú" találkozókról van szó, amelyeken „muszáj megoldást találni..., meg kell oldani ezt a pénzügyi válságot".

Vasárnap nem született döntés

Semmilyen döntést nem jelentettek be az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek vasárnap esti találkozóját követően az európai uniós intézmények vezetői, de azt ígérték, hogy a szerda esti újabb csúcsértekezleten véglegesítik azt az átfogó stratégiát, amelytől a zónát sújtó adósságválság leküzdését remélik.

Az elnöklő Herman Van Rompuy közlése szerint a 17 euróövezeti ország vezetőjének néhány órás brüsszeli megbeszélésén - amely a teljes EU csúcstalálkozóját követte közvetlenül - valamennyi vitatott témában, így a súlyos görög pénzügyi helyzet tartós rendezésében, a bankok feltőkésítésében, az euró stabilitását segítő mechanizmus továbbfejlesztésében, valamint a gazdasági fegyelem és együttműködés javításában további előrelépést értek el, de a következő három napban még számos részletet ki kell dolgozni. A vasárnap külön nyilatkozó Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szintén úgy értékelte, hogy komoly haladást értek el az euróövezeti adósságválság megoldásában.

Pénzügyminiszterek találkozója 

Szombaton, a vasárnapi találkozót előkészítő, több mint tíz órán át tartó brüsszeli tanácskozásukon az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei megállapodtak az európai bankok összehangolt tőkeemelésének számos részletében. A csúcsértekezlet előestéjén José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: kézzelfogható közelségbe került a megállapodás az adósságválságra megoldást jelentő intézkedéscsomag ügyében. Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök szintén megerősítette, hogy a pénzügyminiszterek ülésén sikerült előrelépni. (A menetrend Európa megmentésére.)

A szombat éjjel véget ért találkozó után az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságot képviselő brit pénzügyminiszter, George Osborne is azt nyilatkozta a BBC-nek: „valódi előrelépés történt" az uniós tagállamok pénzügyminiszteri értekezletén, tényleges haladást sikerült elérni, fontos döntések születtek az európai bankok megerősítéséről, és - mint mondta - „ez még csak az egyik eleme a csomagnak".

A pénzügyminiszteri találkozón elért megállapodások egyike, hogy az érintett bankoknak, pénzintézeteknek jövő nyárig 9 százalékra kell emelniük a kockázatos értékpapírok elégséges fedezetét jelző, úgynevezett tőkemegfelelési mutatójukat. Egyes bankok esetében ez a mutató jelenleg csak 5 százalék körüli. Abban is egyetértés mutatkozott, hogy a jutalmakat és osztalékokat a bankoknak korlátozniuk kell, amíg a 9 százalékos szintet el nem érik. A feltőkésítéshez magánforrásokat is teremteni kell, de szinte bizonyosan az egyes tagállamoknak is támogatói szerep jut ebben a folyamatban.

A választók nélkül nem megy
Ha az európai vezetőknek nem sikerül szerdáig – a maguk megszabta határidőig – kidolgozni a komplex válságellenes csomagot, a válság továbbterjedhet Rómára, Madridra, sőt megkérdőjelezheti Franciaország gazdasági jövőjének stabilitását is – írta hétvégi számában a lengyel Gazeta Wyborcza. A lap szerint Herman Van Rompuyt, az Európai Tanács elnökét bizonyosan felkérik, hogy decemberig készítse elő a fegyelmező reformok tervét, amelyben benne lenne az euróövezet vétójoga a segítségben részesülő tagországok költségvetése ügyében. Fennáll a kockázata, hogy ha a 27-ek körében a reformoknak nem lenne esélyük a ratifikációra, az euróövezet kísértést érezhet arra, hogy saját keretén belül fogadja el őket. Ez tovább mélyítené Európa megosztottságát. Az euróövezet leggazdagabb országai elméletileg képesek lennének átvállalni az egész görög adósságot anélkül, hogy ennek drámai következményei lennének saját gazdaságukra. Ám ez nem lenne elfogadható a választóik számára. Az euróövezet válságát nem lehet megoldani a tagországok választóinak hozzájárulása nélkül. Szlovákia elsőként jutott politikai válságba amiatt, hogy a politikai erők között nem volt egyetértés az uniós válságellenes intézkedések ügyében. Korábban Finnország követelt hitelgaranciákat saját részvételéhez a görög mentőcsomagban, bár Angela Merkel nyomására visszavonta követelését. Az európaiak nem készek a nemzeti kormányok hatásköreinek egy részét a demokratikusan választott európai hatóságok kezébe adni, pedig az euróövezetet hosszabb távon nem lehet stabilizálni a nemzetek fölötti szinten összehangolt politika nélkül –írja a lengyel lap.

A pénzügyminiszterek abban is majdnem teljes körű egyetértésre jutottak, hogy a tőkésítés nagyságrendje 100-110 milliárd euró lehet. Egy uniós forrás 108 milliárd eurós pontos értéket említett. Nem derült ki egyértelműen, hogy a nagyságrenddel eleinte egyet nem értő Spanyolország,Olaszország és Portugália milyen álláspontra helyezkedett.

A határozatokat a két lépcsőben - vasárnap, majd szerdán - megrendezett EU-, illetve euróövezeti csúcsértekezleten még meg kell erősíteni, vagy véglegesíteni kell. A miniszterek - elsősorban szűkebb, euróövezeti körben - az eurózónát sújtó adósságválság megoldását segítő további lehetőségekről is tárgyaltak, így a stabilitási mechanizmus javításáról és az alapelveiben nyáron elhatározott újabb görög mentőcsomag átalakításáról. Utóbbival kapcsolatban már korábban egyértelművé vált: a magánbankok lényegesen nagyobb arányban lesznek kénytelenek leírni görög kintlevőségeiket, mint azt a júliusi rendkívüli EU-csúcson gondolták. (Van, aki szerint az euróválság ellen csak az államcsőd a megoldás.)


Fotó: wiki

Elemzők a tervekről

A 100 milliárd eurónál valamivel nagyobb banki tőkepótlási tervekről szóló feltételes egyezség azonban egyes citybeli elemzői vélemények szerint esetleg nem lesz elégséges a piac megnyugtatására. Az egyik nagy londoni pénzügyi és gazdaságelemző ház, a Capital Economics még a pénzügyminiszteri értekezlet előtt, a 100 milliárd euró körüli banki feltőkésítési tervekről előre kiszivárgott híreket kommentálva kiemelte, hogy a legtöbb becslés ennek legalább a kétszeresére teszi az európai bankrendszer pótlólagos tőkeigényét. A ház szerint az európai döntéshozók arról igyekeznek meggyőzni a befektetőket, hogy Görögország elszigetelt eset. Márpedig a befektetők valószínűleg „addig nem békülnek", amíg nem érzik úgy, hogy elegendő finanszírozási forrást különítettek el az esetleges nagyarányú spanyol és/vagy olasz szuverén törlesztésképtelenné válás banki kockázatainak fedezésére is. Ha a piac úgy gondolja, hogy legalább 200 milliárd euró szükséges az euróövezeti bankrendszer összeomlásának elkerülésére, akkor valószínűtlen egy ennél bármennyivel is kevesebbet tartalmazó terv kidolgozásának kedvező fogadtatása - vélekedtek előzetes elemzésükben a Capital Economics londoni szakértői.

Olasz félelmek
Vasárnap reggeli hírek szerint a találkozón megkülönböztetett figyelem irányul Olaszországra is, miután a pénzügyi piacokon növekszik az aggodalom az iránt, hogy Silvio Berlusconi kormánya tartani tudja-e a tervezett államháztartási hiányt. Róma helytállása azért lenne különösen fontos, mert azon euróövezeti tagok között tartják számon, amelyek esetében fennáll az adósságválság kiterjedésének veszélye.
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök vasárnap este maga is elismerte, hogy országától további lépéseket kértek, és jelezte, hogy a nyugdíjrendszer reformjáról hétfőre rendkívüli kormányülést hív össze

Egy másik nagy londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) előzetes számításai szerint ha Görögország mellett Olaszország és Portugália szuverén adósságának 50 százalékát is le kell írni - bár ezt a cég londoni elemzői maguk is „szélsőséges" feltételezésnek nevezték -, akkor a Bázel III-as tőkemegfelelési előírás teljesítéséhez szükséges uniós bankrendszer szintű tőkepótlási igény eléri a 115,8 milliárd eurót. A CEBR szakértői szerint ugyanakkor még ez a számítás sem veszi figyelembe a várható továbbháruló másodlagos hatásokat, amelyek tipikusan 3-tól 6-ig terjedő szorzóval többszörözik meg a szuverén adósságleírások banki veszteséghatásait. A bankok finanszírozására kidolgozandó tervekhez figyelembe kell venni ezeket a hatásokat is, így ezeket a terveket legalább 500 milliárd eurós finanszírozási igényre kell kidolgozni - állt a londoni gazdaságkutató cég által az EU-csúcs elé időzített elemzésben.

Külügyminiszterek eltérő állásponton

A külügyminiszterek szintén szombaton tanácskoztak. Megbeszélésükön eltérő álláspontok mutatkoztak azzal kapcsolatban, mennyire szükséges és sürgős az uniós alapszerződések módosítása a gazdasági válságkezelés sikeréhez. A Németországot képviselő Guido Westerwelle megerősítette, hogy hazája elkerülhetetlennek és sürgősnek látja ezt a lépést az euróövezet stabilitásának garantálása érdekében. Más résztvevők viszont úgy vélték, hogy nem a szerződésmódosítással kellene kezdeni, hanem például a jelenlegi szabályok - köztük a magyar EU-elnökség alatt kidolgozott hat új jogszabály - teljes körű végrehajtása lenne sürgetőbb.

Orbán Viktor az európai helyzetről

Fotó: MTI
„Nem fog menni a görög csőd kezelése úgy, hogy ha a rossz görög állampapírokat saját haszon érdekében megvásárló bankok helyett közpénzből akarjuk kifizetni az így keletkezett veszteséget. (...) A magánbefektetők és az európai bankok csak fussák a saját kockázatukat, és ne az adóforintokból tegyék ezt” – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken Brüsszelben, az Európai Néppárthoz tartozó vezetők találkozójára érkezve. Úgy vélekedett, Görögország gyakorlatilag csődbe jutott, és ha nem sikerül választ adni arra, miként lehet megakadályozni e csőd átterjedését más országokra, akkor bajba kerülhet az egész európai gazdaság, benne a magyar is. Szerinte az eurózónához tartozó államoknak olyan pénzügyi alappal kell rendelkezniük, „amely elég izmos és erőteljes ahhoz, hogy hihető legyen a gazdasági élet és a pénzpiac szereplői számára, hogy a bajba jutott, eurózónához tartozó államokat abból a pénzből meg lehet segíteni”. Ma ilyen alap még nincs, hiszen a mostani, 440 milliárd eurós alap erre nem elegendő – tette hozzá. Leszögezte: Magyarország hosszú távú sikerének is az egyik feltétele az, hogy Európa sikeres legyen. Orbán Viktor szerint Magyarországnak el kell hárítania annak a veszélyeit, hogy az európai válságkezelés során rá nézve kedvezőtlen döntések szülessenek.
Orbán Viktor vasárnap a közszolgálati rádió reggeli műsorának Brüsszelből nyilatkozva azt mondta: Európa gyengesége abból fakad, hogy eladósodottak a tagállamai, ezért az európai gazdaság talpra állásának legfontosabb feltétele az, hogy szakítani kell a hitelből éléssel. Kijelentette: Magyarország és a nagy európai államok érdeke egybeesik, hozzátéve, hogy bár szükség van közös döntésekre, minden országnak lehetőséget kell adni arra, hogy a saját útját járja. A kormányfő hangsúlyozta, Magyarországnak az az érdeke, hogy a pénzintézetek konszolidációjába olyan országoknak ne kelljen befizetniük, amelyek nem felelősek a kialakult helyzetért, illetve amelyeknek bankjai nincsenek bajban. Véleménye szerint a bankok oldják meg maguk a problémájukat, ha nem tudják, akkor oldja meg az az ország, amelyhez tartoznak, és ha ez sem megy, akkor „jöjjenek egy európai feltőkésítési forrásért”. Megjegyezte: a kérdés nem a bankok feltőkésítése, hanem az, ki fogja a pénzt biztosítani.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo