A neheze még hátravan?

Csütörtök hajnalban ért véget Brüsszelben az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek találkozója, ahol megszülettek azok a döntések, amelyekkel reményeik szerint sikerül kezelni a zónában kialakult adósságválságot, és visszanyerni a nemzetközi pénzügyi piacok bizalmát. Az euróövezeten kívüli uniós tagországokat is közvetlenül érintő kérdésekről, például az európai bankok feltőkésítésének szabályairól szóló a döntéseket a koraesti teljes EU-csúcsértekezleten hozták meg. A döntésekre a piacok rövid távon pozitívan reagálhatnak, hosszabb távon vannak kockázatok.


Fotó: impots-utiles.com

Az euróövezeti államok találkozóját megelőzően tartott 27-es körű, teljes EU-csúcstalálkozón hozott döntések kulcseleme az európai bankok feltőkésítése. Az elfogadott és közzétett hivatalos szöveg tartalmazza a legalább 9 százalékos tőkemegfelelési mutató követelményét, továbbá azt is, hogy ezt minden banknak jövő júliusig teljesítenie kell. Az Európai Bankhatóság (EBA) számításai szerint a tőkeemelés összes igénye 106,4 milliárd euró lesz. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a szerdai 27-es körű ülés után kiadott közleményében azt írta, helyreállítja az európai bankszektor iránti bizalmat az a megállapodás, amelyet az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői tanácsa szerda este ért el a bankok feltőkésítésének szabályairól.

Csökkenő görög adósság, növekvő stabilitási eszlöz

Az átfogó stratégia másik elemeként a Brüsszelben tárgyaló euróövezeti vezetők kompromisszumra jutottak a bankszektor képviselőivel a velük szemben fennálló görög adósság felének leírásáról. Elemzők szerint a bankok kénytelen-kelletlen belementek követeléseik 50 százalékának elengedésébe, felismerve, hogy az alternatíva Görögország rendezetlen - számukra még nagyobb veszteségekkel járó - államcsődje lehetett volna. Összesen mintegy 100 milliárd eurónyi összegről van szó. A leírás eredményeképpen az évtized végére a görög államadósság a GDP-hez képest a jelenlegi 160 százalékról lecsökken 120 százalék közelébe. Görögország számíthat a számára már nyáron kilátásba helyezett új hitelprogram jóváhagyására is.

Olasz reformok
Az uniós vezetők külön üdvözölték, hogy Olaszország további reformok beindítására vállalt kötelezettséget. Rómának azért kell mozdulnia ezen a téren, mert a GDP-arányos 120 százalékos államadóssága egyre inkább aggasztja a nemzetközi pénzügyi piacokat.

Az uniós vezetők döntöttek arról is, hogy a jelenlegi 440 milliárd euróról 1000 milliárd euróra növelik az úgynevezett Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) hatóerejét. Az alap az esetlegesen fizetési gondokkal szembesülő további euróövezeti országok kisegítésére használható. A kibővített alap az újonnan kibocsátott kötvények értékére garanciát tud vállalni, másfelől eurózónán kívüli befektetéseket is fogadhat. Ez a mechanizmus a kormányfői tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy szerint képes lesz arra, hogy tűzfalként megakadályozza az adósságválság továbbterjedését. Az átfogó csomaghoz tartozik a gazdasági fegyelem és együttműködés további szigorítása. Van Rompuy bejelentette, hogy a közeli hónapokban megvizsgálják az uniós alapszerződés módosításának lehetőségeit is.

Berlini vélemények: óvatos derűlátás

Óvatos derűlátással fogadták a csütörtök reggeli, első német kommentárok a hajnalig tartott európai uniós csúcstalálkozó eredményeit. Az értékelések szerint az adósságválság rendezése érdekében fontos lépés történt előre, de az út neheze még hátravan.

Elégedett résztvevők
A találkozó résztvevői kivétel nélkül sikerként értékelték a csúcsértekezlet eredményeit. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: a meghozott döntések bizonyították, hogy az EU mindent megtesz a közös pénz stabilitásának megőrzéséért. Van Rompuyjel együtt kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az elhatározott átfogó stratégia segít visszanyerni a bizalmat az euróövezet és a közös valuta iránt. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is elégedett a döntésekkel, Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő pedig országa életében új korszaknak ítélte a mostani megállapodások nyomán körvonalazódó helyzetet.
Angela Merkel német kancellár Brüsszelből sugárzott kora reggeli rádiónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy „rendkívül elégedett” a csúcs eredményeivel. A kancellár szerint helyes lépéseket tettek előre. Elismerte, hogy a válságot nem lehet egy csapásra megoldani, de úgy értékelte, hogy Brüsszelben fontos csomagtervet fogadtak el a nagyobb stabilitás biztosítása érdekében. Elmondta, hogy az éjszaka folyamán Nicolas Sarkozy francia államfővel a bankoknak a görög adósságok elengedésére vonatkozóan csupán „egyetlen egy ajánlatot” tettek, jelezve, hogy ez az „utolsó szavuk”. Mivel a bankok elfogadták ezt, nem volt szükség más, kényszer alkalmazását is magában foglaló fellépés átgondolására – hangoztatta a kancellár.

A kommentárok többsége kiemelte, hogy Angela Merkel kancellár a csúcs egyik főszereplője volt, és sikerrel érvényesítette a csaknem teljes parlamenti konszenzus nyomán megfogalmazott német törekvéseket. Ennek kapcsán mindenekelőtt arra utaltak, hogy a Brüsszelben létrejött megállapodások magukban foglalják a görög államadósság 50 százalékának elengedését, a bankok ebben való közreműködését, illetve ettől elválaszthatatlanul a bankok feltőkésítését. Eredményként könyvelték el azt is, hogy a tagállamok „nem söpörték le" a kancellárnak azt a sürgetését, hogy a nagyobb stabilitás biztosítása érdekében szükség van az uniós szerződések módosítására. Elismerően szóltak a német kancellár személyes közreműködéséről, különös tekintettel a bankok meggyőzésére.

Az értékelések szerint a legnagyobb kérdőjel továbbra is Görögország jövőjének alakulása, a görög vállalások betartása. Az ország megmentésének kilátásaival kapcsolatosan ugyanakkor a kommentárokból erőteljesebb optimizmus csendült ki, mint a korábbi uniós csúcsok után. Ennek kapcsán az elemzők arra mutattak rá: az adósságok 50 százalékának leírásával reális esély nyílt arra, hogy a görög államadósságot 2020-ra a GDP 120 százalékára csökkentsék. Ez - mint fogalmaztak - még mindig különlegesen magas, de jobb kiindulópont az ország talpra állásához. Németország, illetve a német adófizetők szempontjából sikernek könyvelték el azt is, hogy az euróövezeti támogatási alap kibővített alkalmazásával kapcsolatos megállapodás ellenére a 211 milliárd eurós német garanciavállalás nem emelkedik.

Elemzők szerint a vártnak megfelelő döntések születtek

A vártnak megfelelő megállapodás született az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóján az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik úgy vélték, hogy a döntésekre a piacok rövid távon pozitívan reagálhatnak.

Barta György, a CIB Bank elemzője szerint a fontosabb kérdésekben, úgy tűnik, sikerült megegyezni a találkozón. Pozitívnak nevezte, hogy egyetértés alakult ki az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kibővítéséről. Elmondása szerint vannak olyan negatív vélemények, amelyek a bővítés mértékét nem tartják elégségesnek, egy esetleges spanyol vagy olasz adósságproblémát már nem biztos, hogy kezelni lehet ebből. Elmondta azt is, hogy a piacokon sokan ellenzik azt, hogy az adósságproblémát újabb adóssággal próbálják kezelni. A döntés szerint ugyanis a kibővített alap az újonnan kibocsátott kötvények értékére garanciát tud vállalni, másfelől az eurózónán kívülről érkező befektetésekre, azaz újabb kötvénykibocsátásokra épít. Barta György fontosnak nevezte azt is, hogy sikerült megállapodni a magánszektor szereplőivel a görög adósság részleges leírásáról, bár egyes vélemények szerint ez a lépés sem tudja garantálni, hogy a görög adósság fenntartható pályára kerüljön. Úgy vélte, rövid távon a piacok fellélegezhetnek, de hosszabb távon a kockázati elemek újra jelentkezni fognak az árfolyamokban.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője úgy fogalmazott: nem okozott csalódást a csúcstalálkozón született megállapodás. Az elemző gyenge pontnak nevezte a bankok feltőkésítését érintő megállapodást. Véleménye szerint az adósságleírással nem szűntek meg teljesen a Görögországgal kapcsolatos kockázatok, de most már „talán nem lehetetlen" az adósság fenntartható pályára állítása. Az elemző ezt a döntést áttörésnek nevezte, mint mondta, itt volt a legnagyobb ellentét, nagyon hosszú vita után egyeztek bele a bankok, amelyek így jelentős tőkeveszteséget szenvednek el. A szakember szerint a pozitív hangulat támaszt adhat a magyar eszközöknek is. A megállapodás hírére az euró jelentősen, hét heti csúcsra erősödött a dollárral szemben. A tőzsdék pluszban nyitottak, a BUX index is 2,60 százalékos erősödéssel nyitott.

Orbán a bankrendszer újraszabályozásáról
Orbán Viktor miniszterelnök az uniós csúcstalálkozó után, a brüsszeli repülőtéren szerda este rögzített nyilatkozatában nyilatkozatában – amelyet csütörtökön tettek közzé a miniszterelnök Facebook-oldalán – azt mondta: az elmúlt időszak történéseiből azt a tanulságot kell levonni, hogy valami tönkrement az európai bankrendszerben, az ugyanis lehetetlen, hogy a pénzintézetek háromévente az európai emberekhez forduljanak segítségért. Ezért meg kell változtatni a bankok működésének körülményeit, újra kell szabályozni az életüket. Magyarországon ez a munka már folyik, és hamarosan a parlament elé kerül a magyar bankrendszer újraszabályozását célzó törvénytervezet. Az EU-csúcsot összegezve kifejtette: rendezték az európai bankok megsegítésének kérdését, és a jó hír az, Magyarországot nem fenyegeti az a veszély, hogy magyar adófizetők forintjaiból más államok bankjainak kisegítésére kelljen költeni. A megállapodásnak része az is, hogy ha egy bank feltőkésítésre szorul, akkor nemcsak az anyabankot, hanem a leánybankjait is el kell látni pénzügyi forrásokkal, vagyis a Közép-Európában működő leányintézményeknek is forrást kell adni, hiszen az lehetetlen lenne, hogy a térség országainak vállalkozói tönkremenjenek, ne jussanak hitelhez csak azért, mert az anyabankok a saját maguk mentése érdekében kivonják innen a hitelezésre rendelkezésre álló forrásokat – mondta a miniszterelnök.

Véleményvezér

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo