A magyar cégek kockázatosak, a Fidesz-kormány kevésbé

Továbbra is a régiós átlagnál több a kockázatos cég a magyarok között, de a legfrissebb adatok némi javulást mutatnak. A tegnapi kamatdöntést viszont a londoni elemzők derűlátónak nevezik, azt sem titkolva, hogy a piac "túlárazza" a Fideszhez kötött politikai és költségvetési kockázatokat.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Némi elmozdulás mutatkozik a kockázatos cégek arányában de a régiós rangsorban legalább már nem mi vezetünk derül ki a Coface hitelbiztosító legfrissebb adataiból. Pozitív tendenciáról azonban, csak akkor beszélhetünk majd a magyar cégek esetében, ha a kockázatos vállalatok aránya legalább félévig nem haladja meg a jelenlegi 50 százalék körüli értéket, de még jobb lenne, ha egy-két százalékkal ezalatt maradna és emellett sikerülne azt is elérni, hogy  a fizetésképtelenségi eljárások száma is továbbcsökkenjen ezt pedig aligha remélhetjük tette hozzá Dercze Zoltán a Coface Hungary országigazgatója elemzésében.

Beruházások kellenek és a fizetési morálon kell javítani

Túlárazott "Fidesz-kockázat"
A Moody's szerint  az euró- és a forinthitelek közötti kamatkülönbözet 250 bázispont körüli szintre szűkült, és ez már kevésbé ösztönzi a hitelfelvevőket a kölcsönökkel járó árfolyamkockázat vállalá-sára. Ha azonban a különbözet nem szűkül tovább, és a forint eközben a válság előtti szintekre erősödik vissza, akkor a 250 bázispontnyi különbség még mindig elég szélesnek bizonyulhat ahhoz, hogy a lakossági ügyfeleket a devizahitel választására sarkallja.
Az HSBC előrejelzése azzal számol, hogy a következő hónapokban "átmeneti szünet" következhet a kamatenyhítési ciklusban, tekintettel a választásokhoz kapcsolódó piaci kilengések lehetőségére, valamint a Fidesz gazdaságpolitikai elképzeléseivel kapcsolatos bizonytalanságokra. Az HSBC elemzői szerint a piaci háttér mindezzel együtt is lehetővé teszi az MNB-nek, hogy az év végéig 4,50 százalékra csökkentse alapkamatát, feltételezve a "helyi, térségi és globális" kockázatvállalási készség további javulását az év hátralévő részében. A ház megítélése szerint a piac "túlárazza" a Fideszhez kötött politikai-költségvetési kockázatokat, tekintettel a párt "viszonylag biztató" múltbeli költségvetési teljesítmé-nyére. Emellett a Fidesz is tudatában van annak, hogy a piaci bizalom megőrzése végett szükséges "a konstruktív viszony" fenntartása a Nemzetközi Valutaalappal.

A gazdaság válságból való kilábalásához a kockázatkezelési és fizetésképtelenségi eljárások csökkenésén túl számunkra kompetitív előnyökkel rendelkező szektorokban beruházásokra és a gazdasági növekedés újraindulására lenne szükség. Addig is javítani kellene a fizetési morálon, megakadályozni, hogy két-három hétnél hosszabb ideje lejárt számlái legyenek a legtöbb cégnek. Ebben az időszakban ugyanis a legmagasabb a fizetési hajlandóság, magyarán ekkor van a legtöbb esély a követelés sikeres behajtására. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek után eltűnnének a piacról azok a társaságok - akik mondjuk piaci erőfölényükkel élve - szándékosan visszatartják a számlák ellenértékét. Velük szemben továbbra is a külső követeléskezelő bevonása lehet az egyik leghatékonyabb módszer.

"Hiába csökkenne mondjuk tartósan a kockázatos cégek száma" - teszi hozzá Dercze, aki szerint az nem jelentené feltétlenül azt, hogy több vállalkozás jutna banki forráshoz. Pedig a cégek februári kockázatossági mutatói némileg javuló képet mutatnak: annak ellenére, hogy az értékek Magyarországon továbbra is meghaladják a régiós átlagot, a közép-kelet-európai régióban már nem csak Románia, hanem Szlovákia is megelőzi Magyarországot. Bár a jelenlegi helyzet még bizonytalan, mégis kedvezőbb a kép, mint egy évvel ezelőtt volt. Ám nagyon alacsony a biztosítottság a magyar piacon, amelyben nagy szerepe van annak is, hogy a hazai cégeket nem igazán foglalkoztatja ez a kérdéskör - hívja fel a figyelmet Dercze. Mindezt jól mutatja, hogy mindössze 550-600  magyar cégnek van hitelbiztosítása és van másik 200-300 cég, amely külföldön köt biztosítást és határon átnyúló szolgáltatás keretében veszi igénybe azt. Az alacsony biztosítottságban a Coface országigazgatója szerint nem elhanyagolható szerepe van a válságnak, mert emiatt a biztosítók konzervatívabbá váltak az elmúlt évben. Ugyanakkor az előző években sem növekedett úgy a piac, ahogy egy hasonló fejlettségű országban elvárható lenne, és ahogy a biztosítók akkor törekedtek rá. Dercze Zoltán szerint a jelenleginél legalább három/négyszer nagyobb piacra lenne szükség ahhoz, hogy tényleg portfolió szinten lehessen az állományokat kezelni.

Baljós adatok jönnek

A gyenge 2009-es eredmények csak egy hónap múlva jelennek majd meg a cégek mérlegében és a minősítésekben, ám előre borítékolni lehet, a válság rendesen rányomta a bélyegét nemcsak a kisebb, hanem a közepes vállalatok likviditására, csakúgy, mint azok banki finanszírozhatóságára is - mondta Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója. Ugyanakkor azt is hozzátette a banki finanszírozás nemcsak annak a kérdése, hogy a cég mennyire számít kockázatos üzleti partnernek, vagyis mennyire hitelképes, hanem attól is függ, hogyan változott a bankok üzletpolitikája. A válságban ugyanis a pénzintézetek hitelkihelyezési stratégiája 180 fokos fordulatot vett: a korábbi hitelkínálat bővítése helyett a bankok sokkal nagyobb hangsúlyt helyeztek a betétet gyűjtésére - hívta fel a figyelmet Dercze, aki szerint ezen a téren várhatóan a jövőben sem jelentős lesz változás.

Derülátóbb MNB: bizakodnak a londoni elemzők is
A Barclays Capital kedden közzétett "MC Tracker" elemzése szerint az alapkamatot negyed százalékponttal 5,50 százalékra csökkentő előző napi ülés közleményében a monetáris tanács által, a gazdasági növekedéssel kapcsolatban használt nyelvezet továbbra is óvatos ugyan, ám egyértelmű javulást mutat a februári közleményben foglaltakhoz képest. A ház a februári és a márciusi monetáris tanácsi közlemények különbségei között említi, hogy a márciusiban a testület már nem csak "2010 közepétől" várja a növekedés újraindulását; az e havi szövegben ehelyett az szerepel, hogy "az idén valószínűleg ismét növekedés lesz".
A Barclays Capital londoni elemzői ezt úgy értelmezik, hogy az MNB most már esetleg hisz a növekedés második negyedévi beindulásában, és abban, hogy 2010 egészében is kismértékű növekedés lehet a magyar gazdaságban.
Az összehasonlító elemzés ennek kapcsán kiemeli azt is, hogy míg februárban a belső kereslet folytatódó csökkenése szerepelt az MNB-közleményben, a márciusi kamatdöntő ülés utáni monetáris tanácsi helyzetértékelésben már az áll, hogy valószínűtlen a fogyasztás "érdemi növekedése" az idén. Emellett a múlt havi közlemény az export élénküléséről, a márciusi azonban már az export "markáns" élénküléséről szól - áll a Barclays Capital összehasonlításában.
Év végére 4,5 százalékos kamat, 255 forintos euró
A cég londoni elemzői az új közleményben észrevették azt is, hogy abból hiányzik a kamatpolitikai mozgástér szűkülésére utaló előző havi kitétel. A februári közleményben még az állt, hogy a mozgástér akkor érzékelt szűkülését a bizonytalanabbá vált nemzetközi piaci környezet okozta, a márciusiból azonban ez teljes egészében kimaradt. A Barclays Capital ezt a különbséget "jelentősnek" nevezi, és a ház szerint ez "számos" további kamatcsökkentés lehetőségére utaló jelzés.
A cég londoni elemzői mindezt összevetve azt írták keddi elemzésükben: alátámasztva látják azt az előrejelzésüket, hogy az MNB a következő hónapokban még 1,00 százalékpontnyi kamatmérséklést hajthat végre, 4,50 százalékos idei mélypontra csökkentve az alapkamatot.
Az HSBC azt is jósolja, hogy a forint az év végére - a javuló globális hangulat hatására - fokozatosan 255-ig erősödik az euróval szemben, ugyancsak kedvező körülményeket teremtve a további pénzügypolitikai enyhítéshez.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo