A kormány kedvezményeket ígér a kisvállalkozóknak

 

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

I. Orbán Viktor bevezetője
II. Matolcsy György többek között a minimálbérről
III. Varga Mihály kamarai-kormányzati kollégiumokat ígér
IV. Aktuális kérdések, röviden

„Ha én vállalkozó lennék, az is fontos lenne a számomra, hogy milyen hangulatú, lelkületű, értékrendű országban tevékenykedek” – jegyezte meg mintegy hétszáz kamarai vezető, hazai kis- közepes és nagyvállalkozó előtt február 8-án délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök. Aki nemcsak elfogadta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új elnökének, Parragh Lászlónak a meghívását a „Gazdasági Évnyitó”-ra a budapesti Kongresszusi Központba, hanem Matolcsy György gazdasági miniszterrel és Varga Mihály pénzügyminiszterrel együtt a hallgatóság – ahogy Parragh László fogalmazott – „előre nem szűrt” kérdéseire is válaszolt.

I. A miniszterelnök bevezetőjében gratulált a jelenlévőknek, hogy „a kamara megújításában meghozták fontos döntéseiket”. Ő maga nem mint gazdasági szakember – ezt nem állítaná magáról –, hanem mint politikus volt híve a kötelező kamarai tagság helyett az önkéntesség bevezetésének, mivel nagyon fontos, hogy a „kormány feje és a kamara feje között őszinte együttműködés legyen”. Ennek pedig szerinte feltétele, hogy „tudjuk kik, milyen indokoktól vezérelve vannak itt”.

Ma már talán eljött az az idő – jelentette ki – amikor a jövő körvonalai látszanak a világban, és mivel a következő tíz-tizenöt évben nem várható újabb, nagyobb átrendeződés, pontosan tudjuk Magyarország helyét mind katonai biztonsági, mind gazdasági szempontból.

A miniszterelnök az állam és a magyar vállalkozások viszonyát elemezve hangsúlyozta:
1. Szép sikereket ért el az elmúlt tíz év alatt a gazdaság, „de alapvető baj, hogy egészségtelen a szerkezete.” Orbán nem tudja, hogy lehetett-e volna ennél jobban végrehajtani a rendszerváltást, de azt igen, hogy több teret kell nyitni a magyar kis- és középvállalkozásoknak. Ma már van a magyar gazdaság olyan erős, hogy a kisvállalkozásoknak adott kedvezmények ne borítsák fel a makrogazdaság egyensúlyát.
Orbán Viktor kijelentette: 2. új gazdaságpolitika küszöbén állunk. Míg a kilencvenes években elsősorban a külföldi befektetők támogatása volt a jellemző, mára elérkezett az ideje, hogy – nem tagadva a külföldi tőke meghatározó szerepét a gazdasági szerkezetváltásban – a hazai kis- és középvállalkozás támogatására kerüljön a hangsúly.
Többek között azért, mert: 3. ma már bővül a belföldi fogyasztás, s a gazdaság növekedése tartós.
4. A német és japán ötvenes illetve hatvanas évekbeli fejlődés jellemzője volt, hogy előbb a nagy cégek futottak fel, és később követte őket a kisebbeké. Ugyanez tapasztalható Magyarországon most. De hiába indult be a folyamat, automatikusan, célzott kormányzati segítség nélkül nem hozza magával a kis- és középvállalkozások erősödését.

A privatizáció sajátos logikája – fejtegette a miniszterelnök –, hogy a szűkülő piacon már nem csak az állam és a vállalkozások kerültek gyakran szembe egymással, de a vállalatok egymással is. Most, hogy a magánosítás lényegében lezárult, „eljött a pillanat, hogy a vállalkozások összefogjanak egymással és ne tekintsék egymást ellenségnek”. A Széchenyi-terv erről szól, újfajta kormányzati és vállalati együttműködésről, ami „kamarai oldalról is fogadókészséget” feltételez.

II. Matolcsy György a miniszterelnök gondolatmenetét folytatva vette át a szót: igen, egészségtelen gazdasági szerkezet alakult ki. Ahhoz, hogy a globális térben versenyképesek legyünk, erős kis- és középvállalkozásokra van szükség, továbbá erős hidakra a kicsik és a multinacionális végek között és erős „turizmusiparra”. Nem elég rábízni magunkat a globális folyamatokra, hanem módosítani kell a beteg szerkezetet. A Széchenyi terv lényegét pedig a mintegy negyedórás elemzés összegzéseként úgy jellemezte, hogy az „zömében kínálatbővítő és részben keresletélénkítő.”

A gazdasági miniszter bejelentette, hogy tárcája a kamarával közösen megvizsgálja a megemelt minimálbér hatását a leginkább érintett ágazatokban, és elképzelhető, hogy a munkaerő-piaci alapból a leginkább nehéz helyzetbe kerülőket átmenetileg kisegítik.

III. Varga Mihály, hangsúlyozva, hogy egy hónapja hivatalban lévő pénzügyminiszter és ilyen minőségében először jelenik meg vállalkozói kör előtt, a reprezentációs költségek nagy vihart kavart új adózási szabályainak a felülvizsgálatát, illetve a „vállalatok mindennapi működését érintő jogszabályok” hatásvizsgálatát ígérte, amihez kormányzati és kamarai tagokból álló kollégiumokat hoznak létre.

IV. Kérdésekre válaszolva a kormány tagjai egyebek között kijelentették:
– A forint euróhoz kötése az árfolyam-politikában valóban a forint relatív felértékelődéséhez vezethet, ami valóban kedvezőtlenül hat az olyan exportáló cégekre, mint például az a mezőgazdasági gépgyár, amelynek a vezetője a kérdést feltette. De egyfelől a társadalomban vannak olyanok is, akiknek kedvező az ezzel együtt járó importár-csökkenés; másfelől az uniós tagsággal nem kívánunk egyidejűleg a monetáris unióhoz is csatlakozni, meg kell várnunk előbb a tagsággal járó változások hatását.

– A hatalmas kereskedő láncok erőfölénnyel való visszaélését a hazai beszerzési társulások érdekének a védelméért a Polgári Törvénykönyv módosításával kívánja a kormány biztosítani. A versenytörvény az európai normák szerint erre nem alkalmas.

– Az agrárgazdaság problémái az 1991–92-ben elhibázott kárpótlásra vezethetők vissza, ezért addig nem lehet előbbre lépni, amíg a föld kérdése nem tisztázódik. A kormány még ebben a félévben be kívánja terjeszteni a birtokpolitikáról szóló törvényt. Lehet, hogy családibirtok-modellt, lehet, hogy a korszerű művelést lehetővé tevő nagybirtok-modell kialakítása a megoldás, ezt el kell dönteni. Mivel azonban a földkérdés nemcsak gazdasági, hanem elsősorban társadalmi kérdés, a miniszterelnök a családi középbirtokoknak adna előnyt. S a támogatási rendszert úgy alakítanák ki, hogy egy bizonyos hektár fölött kell szakmai kérdésként kezelni, ez alatt azonban szociális kérdésként. A fidesz–kisgazda koalícióban van annyi erő – jelentette ki Orbán, ami a hallgatóságból nevetést váltott ki –, hogy ezt a munkát a kormány el tudja végezni. (Torgyán József lemondását az agrár-miniszteri posztról ezen a napon, este jelentették be! – a szerk.)

– Budapest fejlesztésére a 2001–2002. évi költségvetésben több milliárd forint van beépítve, ezért a kormány nem érzi úgy, hogy kivonná magát a fővárosi fejlesztésekből. Ezt szolgálja az M0-s autópálya továbbépítésére adott 100 milliárd, a vasút, a volánbusz együttműködés támogatása, az egy milliárd forinttal létrehozandó Budapesti Interglobális Logisztikai Központ, az 1996-os közlekedési koncepció megújítása, aminek a budapesti fejezetét „összhangba fogják hozni a főváros saját koncepciójával.”

– Az autópálya-építés pályáztatása illetve nem pályáztatása „állatorvosi ló”. Mert az már a miniszterelnök szerint bebizonyosodott, hogy az állami autópályák sokkal olcsóbbak, mint a koncessziósak, illetve, hogy ha ezek a hatalmas beruházások állami pénzből – értsd az adófizetőkéből – valósulnak meg, akkor a megbízásoknál a hazai tulajdonú cégeknek elsőbbséget kell élvezniük. Nem lehet tehát őket – ahogy történt az korábban – olyan pályázati feltételek kiírásával eleve kizárni – mint például a fedezet-előírás stb. –, aminek biztosan nem tudnak eleget tenni.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo