A kevés konkrétum hátráltatja a Széll Kálmán Tervet?

Az írott dokumentum bevezetőjében - melynek címe: „A magyarok munkájából ne mások gazdagodjanak!" - Orbán Viktor miniszterelnök kifejti: „A magyarok jövedelemadójának kétharmada, vagyis minden három befizetett forintunkból kettő az adósság törlesztésére megy el. Ennek jelentős részét a külföldnek fizetjük ki. (...) Magyarország számára most jött el a pillanat, hogy hadat üzenjünk az adósságnak (...). A Széll Kálmán Terv célja az adósságveszély elhárítása. Győzni indulunk. Alaposan felkészültünk a küzdelemre az elmúlt kilenc hónapban. De tudnunk kell, hogy ebben a küzdelemben csak az átfogó támadás lehet sikeres. Az életünk minden területén - az egészségügytől az oktatáson át a közlekedésig - le kell győzni az adósságot." A dokumentum erre a vezérfonalra épül: tizenegy fejezete mindegyikének témáját - ezek: munka, nyugdíj, közösségi közlekedés, oktatás, egészségügy, vállalkozások, megélhetés, állam, államadósság-csökkentő alap, végül akcióterv - az adóssághoz társítja.

Bizonytalannak tartja

a közmunkaprogramok sikerességét az MTI által megkérdezett elemzők többsége. A konvergenciaprogramban vázolt munkaerő-piaci változások kapcsán a szakértők arra mutattak rá, hogy az álláskeresési segélytől, bérpótló juttatástól vagy álláskeresési járadéktól elesőket közfoglalkoztatás keretében integrálhatják a munkaerő-piacra, azonban korántsem biztos, hogy minden, az ellátási rendszerből kieső talál munkát. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint bár a munka világával kapcsolatos intézkedések "negatív ösztönzőket" tartalmaznak annak érdekében, hogy nőjön a munkaerő-piaci aktivitás, és minél jobban "rászorítsák" az embereket a munkavállalásra. Hozzáfűzte: maga a Széll Kálmán Terv is főként a munkaerőpiac kínálati oldalának ösztönzésével foglalkozik, míg a kereslet oldali élénkítést az Új Széchenyi Tervtől várja a kabinet. Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője is a részleteket hiányolta, hangsúlyozva, hogy egyelőre nem tudni, hogy csökkentik-e a munkaadói vagy a munkavállalói járulékot, és azt sem, hogy például mennyi jogszerző idő szükséges az álláskeresési járadék folyósításához.

Az állam "sajátos adóssága"

A Széll Kálmán Terv szerint az ország újjászervezése magasabb gazdasági növekedésben, bővülő foglalkoztatásban, javuló versenyképességben és középtávon fenntartható pénzügyi egyensúlyban jelenik meg. Magyarország államadóssága 2014 végére a GDP 65-70 százalékára csökken. Ez a 2013-2014-es időszakra már az állami kiadások pazarló jellegének visszaszorításából ered, egy része azonban új bevételt hozó döntések (elektronikus útdíj), illetve az eddig számított költségvetési bevételekhez képest többletbevételeket jelentő tételeknek köszönhető. 2012-ben még sor kerül a 2010-2011-es bankadó beszedésére - ez 90 milliárd forinttal segíti az államadósság-csökkentést -, s bár „2010-ben áttörést értünk el az adórendszerben, eredeti terveink szerint 2013-ban már megszűnt volna a 19 százalékos társaságiadó-kulcs, és általánossá vált volna a 10 százalékos adómérték", 2013-2014-ben a társasági adó általános szintje még nem csökken 19 százalékról 10 százalékra - de 500 millió forint nyereségig megmarad a 10 százalékos adómérték -, ez 120 milliárd forinttal segíti az államadósság-csökkentés programját. Az államháztartás bevételét növelő három tételt a 2012. január 1-jétől működő államadósság-csökkentő alapba helyezik, amely így 2012-ben 90 milliárd, 2013-2014-ben 220-220 milliárd forint többletbevétellel kalkulálhat.

Ami a vállalati szférát illeti, a dokumentum leszögezi: az államadósság közvetett módon is nehezíti a hazai cégek gazdálkodását, hiszen „mindaddig, amíg a magas adósságszolgálat a költségvetéstől forrásokat igényel, nincs mód a vállalkozásokat terhelő adók és járulékok további csökkentésére", s nincs nagy mozgástér a vállalkozói szférában. Ráadásul „sajátos adósságot halmozott fel az állam a vállalkozásokkal szemben, a gazdasági bürokrácia és az adminisztráció területén". Emellett „a magas jegybanki alapkamat következtében magasak a hazai hitelfelvétel költségei", a körbetartozások elviselhetetlenül magas állománya pedig ellehetetleníti vállalkozások jelentős részét.

Átszervezés

A Széll Kálmán Tervben foglaltak szerint a megoldás a következetes és meggyőzően hatásos átszervezés, ami a piacok számára is fontos jelzés lehet. A dokumentum leszögezi: Magyarország továbbra is vonzó célpont befektetők számára, „hiszen politikailag stabil, a rossz gazdasági folyamatoknak pedig már az eddigi akciótervekkel megálljt parancsolt az új kormány. Ha a Széll Kálmán Tervet megismerik, az újabb jelzés lehet számukra, hogy a politikai mellé Magyarországon immár végérvényesen létrejött a gazdasági stabilitás is". Ez pedig majd csökkenti a kockázati felárat, az államadósság csökkenésével és a strukturális reformok beindításával a jegybanki alapkamat, valamint a banki kamatok is csökkenthetők. Ennek következtében a vállalkozások hitelezésének költsége is mérséklődik, így a beruházások élénkülnek, gyorsulhat a növekedés, a munkahelyek számának gyarapodása, s mindez együtt a körbetartozások mértékét is jelentősen csökkenteni fogja.

Akcióterv 26 pontban

1. A törvénymódosítás hatályba lépésétől évi negyvenről húsz napra csökkentik a miniszterek szabadságát. 2. 2011. április 1-jétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) konzultációkat folytat az érintettekkel egy új, hatékonyabb gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakítása érdekében. 3–11. 2011. július 1-jéig

■ a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Belügyminisztérium (BM) kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit,

■ az országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt,

■ elkészítik az új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, és előkészítik a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat a BM, az NGM és a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vezetésével,

■ a NEFMI koordinálásával megalkotják azokat a jogszabályokat, és létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek az új rokkanttá nyilvánítási rendszer alapjait jelentik,

■ a NEFMI az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálja a korengedményes nyugdíjak rendszerét, és javaslatot tesz azok megváltoztatására,

■ a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a BM-mel, a Honvédelmi Minisztériummal (HM) és a NEFMI-vel együtt kidolgozza az új közszolgálati életpályamodelleket,

■ a NEFMI és az NGM felülvizsgálja a táppénzfolyósítás szabályait, és javaslatot tesznek azok átalakítására,

■ a NEFMI és az NGM megalkotja az új gyógyszer-támogatási rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat,

■ a KIM megvizsgálja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben. 12. 2011 szeptemberéig elfogadják a közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó új jogszabályokat. 13–16. 2011. december 31-éig

■ megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek,

■ az NGM megalkotja azokat a további lépéseket, amelyek a vállalkozások adósságterhének további csökkenéséhez vezetnek,

■ az NFM kidolgozza a MÁV adósságrendezésének és átszervezésének tervét,

■ a KIM megalkotja azokat a jogszabályokat, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárások gyorsítása és átláthatóvá tétele révén csökkentik a vállalkozások terheit. 17. 2012. január 1-jéig az új, átlátható rokkanttá nyilvánítási rendszer keretében méltányosan és elvszerűen felülvizsgálják a korábbi minősítéseket. 18–20. 2012. január 1-jével

■ megalakul a Nemzeti Közlekedési Holding, és megkezdődik a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja,

■ elindítják a közmunkák új rendszerét,

■ hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer. 21. Befagyasztják a pártok nominális támogatásának értékét a 2011-es szinten. 22. Az új alkotmány hatálybalépésével bevezetik az adósságfék intézményét. 23. 2012. szeptember 1-jén hatályba lép az új közoktatási törvény. 24. 2012. szeptember 1-jével megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere. 25. 2013. január 1-jétől életbe lép a használatarányos elektronikus útdíj-rendszer. 26. 2014-től 200 fős országgyűlést választunk.

Jó irány, kétséges megvalósulás

A magyar kormány szerkezeti reformcsomagjának ismertetett számai jobbak a vártnál, de vannak végrehajtási kockázatok, így a piac különös figyelmet fordít a megvalósítás hatékonyságára - összegezhető a külföldi elemzők véleménye, akik jónak tartják az irányt, mivel a tervek bevételnövelés helyett a kiadáscsökkentést helyezik előtérbe. Ugyanakkor szinte mindegyikük hangsúlyozza, hogy a részletek még nem ismertek, s a tervek végrehajtása sem lesz könnyű, „magas a végrehajtás kockázata". A konkrétumok hiánya miatt nehéz megítélni a terv végrehajthatóságát. A területeket lehet látni, az irányokat kevésbé - mondta el a Piac & Profit kérdésére válaszolva Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója, aki szerint a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott célok azt mutatják, hogy a kormány - a korábbi hónapok gazdaságfilozófiájával szakítva - a realitásokat figyelembe véve kívánja csökkenteni az adósságállományt. A szakember azonban kétséges, hogy a tervezett kiadáscsökkentés teljes egészében megvalósulhat. Az viszont egyértelmű, hogy a terv nem az állami működés rendszerét érinti, hanem a pénzosztást csökkenti. Nem esik szó az évtizedek óta magunkkal hurcolt problémákról: az egészségügy, az önkormányzatok, az oktatás rendszerszintű átalakításáról. Ez a terv „a transzferekre van kihegyezve", például az oktatási rendszert is csak a támogatás oldaláról közelíti meg. Céljaiban jó, eszközeiben ingoványos - összegezte véleményét a vezérigazgató, aki szerint áprilisban, a magyar konvergenciaprogram uniós egyeztetésekor már mélyebb szakmai összefüggésekre is rámutató anyagot kell előterjesztenie a kormánynak.

Megjelent a Piac és Profit magazinban