A kamara a kis- és középvállalkozókért

Akár ez is lehetne annak a sajtótájékoztatónak a címe, ahol a Kamara és a Gazdasági Minisztérium képviselői arról számoltak be, hogyan igyekeznek közösen megkönnyíteni a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) helyzetét.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A globalizáció és a tőkekoncentráció világszerte nehezíti a kis és középvállalkozások működését, piacra jutását, versenyhelyzetét – állapította meg Vereczkey Zoltán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kis- és Középvállalkozási Kollégiuma képviseletében. A mintegy 80 ezer hazai KKV foglalkoztatja az összes foglalkoztatott 69 százalékát, és képviseli a GDP termelés 44 százalékát. Éppen ezért a kormányzat programjában is kiemelt figyelem irányul a kör felé. A kamara pedig folyamatos beadványaival és módosító javaslataival igyekszik, a kkv-kat egyes pontokban mégis hátrányosan érintő, kormányzati döntéseket javítani. Mindezt úgy, hogy közben a költségvetés érdekeit is szem előtt tartjuk - hangsúlyozta Vereczkey Zoltán, az MKIK általános alelnöke.
A kamara szerint előrelépés történt a 2001 évi adótörvények terén (bővül a fejlesztésre és korszerűsítésre fordítható források), valamint az adminisztráció csökkenésében is. Bővültek a kisvállalkozások hitelhez jutási lehetőségei, 2000-ben már 900 milliárd forint (a megelőző év kétszerese) került a vállalkozásokhoz. Ezen a téren a kamara mégis elmarasztalja a bankokat, és hangsúlyozottan azt állítja, hogy a forráshoz jutást kizárólag a Széchényi Terv vissza nem térítendő támogatásai könnyítik. Általánosságban azonban továbbra is probléma, hogy a kisvállalkozások nem jutnak forráshoz. Szintén nehezíti a szféra helyzetét az alacsony saját akkumuláció, a magas közterhek, a jelentős adminisztrációs terhek, és az erősödő piaci versenyben a piacra jutás.

Meghallgatott javaslatok
A kamara az elmúlt évben folyamatosan reagált a kormány minden olyan lépésére, amely közvetlenül, vagy közvetetten érintette a kkv kört, és az aktív szakértői egyeztetések után eljuttatta javaslatait a kormány, elsősorban a Gazdasági Minisztérium felé. A kamara közbenjárásának eredménye volt, hogy a Széchenyi Terv pályázati rendszerében a mikró és a kisvállalkozások pályázati részvételének megkönnyítésére a biztosíték állításához kötött beruházási támogatás értékhatára 1 millió forintról 5 millióra emelkedett. Kifogásolta a kamara azt is, hogy a Széchenyi Terv a beruházási lehetőségeknek csak korlátozott érvényesítését tette lehetővé. Az új kiírásban már a nettó fejlesztési költség 50 százaléka, maximum 50 millió forint vissza nem térítendő beruházási támogatás igényelhető – emelte ki Varga Ferenc a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője. Általánosságban is elmondható, hogy jövőre emelkednek a százalékos arányok és az egy főre elnyerhető összeghatárok is – tette hozzá.
Azonban a Széchenyi Terv kapcsán még számos neuralgikus pont maradt. Nehéz helyzetbe hozza a kkv kört a pályázat utófinanszírozási rendszere. Sokan így a saját tőke hiányában nem tudnak állami támogatást kapni. Lassú és bonyolult a szerződéskötés procedúrája is, ami szintén nem kedvez ennek a körnek. Varga Ferenc szerint a kifizetés a teljesítéssel arányosan történik, a szerződéskötési eljárás pedig már jelentősen felgyorsult, már amennyire ezt a jogszabályok lehetővé teszik.

Átvihető legyen a keret
A kamara a kormány felé javasolta a befektetések, beruházási célú megtakarítások kumulálását, ösztönzését az adórendszeren keresztül. Már folynak a tárgyalások arról, hogy a Széchenyi Pluszban már 30 millió forintrab emelt beruházási kedvezmény adott évben nem felhasznált kerete a következő évekre is átvihető legyen. A kamara az elkövetkező időszakban a gazdasági élet élénkítése céljából szeretné megoldani a vállalkozások forgóeszköz finanszírozásának problémáját. Egy MKIK-VOSZ közös konstrukcióban folynak az előkészületek egy olyan vállalkozói hitelkártya kidolgozására, amely egyéves futamidőre egy egymillió forintban maximált, rulírozó hitelt tenne elérhetővé a piaci kamatok mellett. A Vállalkozások Országos Szövetségénél hasonló vállalkozói kártya létének kérdése már vagy két éve felmerült, mindeddig eredmény nélkül. Kérdés, hogy a kamara elég hathatós partner lesz-e ehhez. Parragh László az MKIK elnöke szerint a vállalkozói hitelkártyának két lényeges pontja a mögöttes garancia, és az, hogy nagy tömegű vállalkozást kell elérni. Az MKIK és a VOSZ közösen mindkettőre megoldást hozhat.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo