A hazai vendég az első számú vendég

2010. augusztus 08. vasárnap - 10:33 / Timár Gigi
  •    

A turisztikai iparág szereplői világszerte belátták: a hazai vendég sok szempontból az első számú vendég. Könnyebb megszólítani, mozgósítani, mint a távolról érkezőket, emellett nagyobb eséllyel válik visszatérő kuncsafttá. A belföldi utazások arányának növekedése Magyarországon is uralkodó trend lett, és nem csak a válság hatására.

Idén az év első négy hónapjában nőtt a belföldi turizmus az előző év azonos időszakához képest, mint ahogy a külföldről beutazók aránya is – mutatják a KSH adatai. Bár a válság komolyan érintette a turizmust – akik nem terveznek utazást, túlnyomó részben anyagi okokra hivatkoznak -, dr. Róna Iván, az Európai Turisztikai Bizottság júniusban megválasztott alelnöke szerint mostanra talán már látszik az alagút vége, bár a belföldi utazást tervezők aránya csak egy százalékkal – 73,2 százalékra – nőtt, s ezek az utazások minden eddiginél magasabb arányban (56,7 százalék) a Balaton régióba irányulnak.

Extrém árérzékenység, extrém időjárás

A hazai az első
A belföldi turizmus fellendülése áldásos hatással van a gazdaságra is, ennek köszönhető, hogy több európai ország indít akciókat a népszerűsítésére. Portugáliában a „Mozdulj ki – itt bent!” szlogennel kampányol az idegenforgalmi hivatal, de Nagy-Britanniában is határokon belül marasztalják az embereket. Ugyanakkor a spanyol, görög és olasz nyaralóhelyeken mintegy öt százalékkal esett vissza a vendéglétszám. A belföldi utazások számának növekedése a külföldre tett látogatások csökkenésével párhuzamosan azonban korántsem teljesen pozitív tendencia a turisztikai ipar számára, hiszen jelentősen csökkentheti a beutazások számát. Számunkra biztató tény lehet ugyanakkor, hogy a turisztikai világszervezet szerint azok, akik a válság és az utazási nehézségek ellenére sem mondanak le a külföldi utazásról, szívesen választanak olcsóbb és nem túl távoli helyeket úti célul.

A vendégcsábítás számos eszköze közül most minden eddiginél erősebb az olcsóság. A szállásadók többségének – annak ellenére, hogy várhatóan emelkedik a fizetős szálláshelyet igénybe vevők aránya – komoly jövedelmezőségi problémákkal kell szembenéznie, mivel erős árverseny alakult ki leginkább a fővárosban, de az ország más területein is. Emiatt az idei bevételek egy-két százalékkal elmaradnak a tavalyitól annak ellenére, hogy a szálláshelyek kihasználása is javult. A foglalások megtartásához pillanatnyilag elengedhetetlen alacsonyabb árak eredeti szinten tartására csak kartellek kialakításával lenne lehetőség. Így tehát a vendégek járnak jól, hiszen turisztikai alapigazság: az üres szobánál nincs rosszabb. Az árcsökkenésnek következményeképpen az ötcsillagos hotelek négycsillagos áron kínálják szolgáltatásaikat, és így megszerzik a korábban eggyel alacsonyabb kategóriájú szállodát választó vendégeket. A tendencia végkifejlete, hogy a legalacsonyabb kategóriájú szállók maradnak nagyobb részben vendég nélkül. Ám a túlságosan alacsony ár is visszaüthet: a korábban kellemes telítettségű hotelek zsúfolttá válhatnak, ami elriasztja a vendégeket. A lényeg tehát a még elfogadható, de a szükséges mértékben „szűrő" árszint megtalálása.

Az extrém árérzékenységnek köszönhetően az utasok a legutolsó pillanatig halogatják a foglalást, várják a legkedvezőbb ajánlatokat. Jellemzővé váltak a rövidebb nyaralások, az utasok többsége maximum négy-hét napos távban gondolkodik. Ez a bizonytalan gazdasági helyzet mellett a kiszámíthatatlan időjárási viszonyokkal is indokolható, ami miatt szintén a hirtelen, utolsó pillanatra halasztott döntésekre helyeződik a hangsúly.

Az időjárási viszonyok az irányok változásához is nagyban hozzájárulnak. A korábban jelentős mértékben a horgászturizmusra építő Tisza-tó környékén például hatalmas visszaesést okozott, hogy a sok eső miatt a gátakra nem lehetett rálépni, az árvíz pedig a vezető célpontok közé sorolt Tokajtól és környékétől is eltántorította az oda utazni szándékozókat. Természetesen az esős, hűvös nyár a balatoni szezonnak sem kedvez, ott azonban kihasználják a rossz időt is. A szeles, hűvösebb idő előnyös a szörfözés és a vitorlázás szerelmeseinek, amit, úgy tűnik, sikeresen használnak ki a Balaton környéki vállalkozások. A hazai sportkedvelők mellett külföldi csoportoknak, egyesületeknek kínálják a magyarországi edzés, táborozás lehetőségét, érezhetően növelve a kapacitások kihasználtságát.

Szép, de mire jó üresen?
Szép-szép, de mire jó üresen?

Programra éhesen

Az árérzékenység ellenére elengedhetetlen a minőség fenntartása – hangsúlyozza Kovacsics Imre, a Nemzeti Fürdőszövetség elnöke. A belföldi turizmus élénkülése ugyanis csak részben a válság következménye, szerepe van benne a minőségi turisztikai kínálat kialakulásának is. A magas szintű szolgáltatások pedig alapot teremthetnek arra, hogy a mostani vendégszám a gazdaság élénkülése és így nagyobb költési hajlandóság esetén is megmaradjon.

A hely által kínált programok, események jellege is fontos elem az úti cél megválasztásában. Ez elsősorban a konferenciaturizmusra való nagyobb felkészülést jelenti Róna Iván szerint, de vonzó események a különböző fesztiválok is. 2010 így a „Fesztiválok Éve" címkét kapta, a palettát pedig az amatőr és professzionális művészeti fesztiváloktól a gasztronómiai rendezvényeken át a népművészeti vagy éppen a „zöld" eseményekig sok minden színesíti. A családi nyaralások esetében is elvárás a színes programkínálat és a jó kapcsolódó szolgáltatások. Ez magyarázza a wellnessüdülések népszerűségét is. A folyamatos fejlesztések eredményeként 80-100 kilométeres körzetben több fürdő között is választhatnak az utazni vágyók. Folyamatosan nő a hotelek, fürdők környékének programkínálata, és felmérések szerint egy-egy különleges időtöltés lehetősége egyértelmű vonzerőt jelent. Felértékelődik az „egynapos" turizmus is, aminek célját különösen erősen határozhatja meg a program.

Egyszer hopp
A sorozatos természeti katasztrófák, amelyek látványos befolyást gyakorolnak a turizmusra, Magyarországon is kifejtették hatásukat. Az izlandi vulkánkitörés következtében összeomló légi közlekedés miatt a hazánkba irányuló forgalom is visszaesett. Ugyanakkor fontos, hogy a számokat majd az év végén, a teljes időszakot figyelembe véve ítéljük meg – hangsúlyozza dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója. Az elkövetkező hónapokban ugyanis, ha például a válság legmélyéhez képest tovább növekedik a turisztikai forgalom, és a légi közlekedés problémái miatt meghiúsult konferenciák későbbre halasztva, de nagy részben megvalósulnak, az év végére pozitív is lehet a mérleg. A bizonyos szegmensek számára drasztikus visszaesést jelentő természeti csapások sok esetben más területek számára váratlan növekedést hoznak.
A légitársaságok eurómilliárdokban mérhető bevételkiesései mellett a légkört megszálló vulkáni hamu például kifejezetten jövedelmezőnek bizonyult az autóbérléssel foglalkozó cégek, a vasút és a busztársaságok számára. Az utazók jelentős része ugyanis, ha mód van rá, nem mondja le az utazását, inkább alternatív megoldást keres. Példa erre, hogy a Duna magas vízszintje miatt a folyón közlekedő luxushajók kényszerpihenőre kerültek, mivel nem tudtak volna áthaladni a hidak alatt. Hogy mégse maradjon ki a budapesti program, a vendégeket buszokkal szállították a fővárosba, ahol belvárosi ötcsillagos szállodákban helyezték el őket, ami hotelek számára előre nem tervezett bevételként jelenik meg. Ezért azt, hogy egy nem várt esemény összességében milyen hatással van a turizmus bevételeire, csak az év végén lehet megmondani.