Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Budapesten, a Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott előadást csütörtökön Soros György magyar származású amerikai üzletember, a Soros Alapítvány elnöke, a CEU alapítója és tiszteletbeli kuratóriumi elnöke. A szakember többek között arról beszélt, hogy a közös valuta bevezetésével az európai integrációs folyamat megállt, mert hiányzott a politikai szándék a folyamat továbbvitelét lehetővé tevő költségvetési összhang megteremtéséhez, és a válság ebben a helyzetben érte Európát.
Sérülékenyek az euróövezeti államok
A befejezetlen struktúra - jóllehet a döntéshozók tudatában voltak a tökéletlenségeknek - különösen sérülékennyé tette az euróövezeti államokat. A dezintegrációs szakasz akkor indult, amikor Angela Merkel német kancellár a pénzpiaci válság csúcsán, 2008-ban amellett állt ki, hogy valamennyi tagállam önállóan gondoskodjon a bankok megmentéséről. Soros szerint sokan nem veszik észre, hogy a bankok és az európai államok válsága mellett egy harmadik, politikai krízis is jelen van. (A görög kormányfő visszavonta az adósságcsomagról kiírandó népszavazás tervét, amitől a piacok is megnyugodtak.)
A közgazdász fontos lépésnek nevezte ugyanakkor, hogy fordulat következett be Németország viszonyában az euróövezethez: felismerték, hogy eddig rosszul kezelték a válságot, mára jóval elkötelezettebbé váltak a közös valuta megmentése ügyében. Tudják, hogy az euró nem tökéletes konstrukció, de azt is belátták, hogy az euróövezet szétesése beláthatatlan gazdasági következményekkel járna - tette hozzá Soros.
Kijelentette: az euróövezeti vezetők eddig csak halasztgatták a válság valódi megoldását, abban hitben, hogy nincs szándék a politikai integráció mélyítésére. Addig halogatták a válaszadást, amíg a görög helyzet fenntarthatatlanná nem vált; de most önkéntelenül is a politikai integráció irányába mutató válságkezelés alakult ki: az EFSF egy jövőbeli európai pénzügyminisztérium csírája.
Hibás lépáés a bankok feltőkésítése
A szakember bírálta az európai vezetők válságkezelő terveit, és megismételte a Financial Times üzleti napilapban október közepén ismertetett javaslatait. Ennek értelmében elsődleges fontosságúnak nevezete a piacok megnyugtatását, ami egységes fellépés nélkül elképzelhetetlen.
Hibásnak ítélte ugyanakkor a bankok feltőkésítésére irányuló terveket. Úgy vélte, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásait inkább a bankok csődjét megelőző garancia nyújtására kell felhasználni. Cserébe arra lehetne kötelezni a bankokat, hogy ne csökkentsék mérlegfőösszegeiket, és tartsák fenn hitelezési politikájukat. Soros szerint második lépésként arra kellene ösztönözni Olaszországot és Spanyolországot, hogy rövid lejáratú kincstárjegyeket bocsássanak ki, amelyeket - likviditásuknál fogva - készpénzként tarthatnának a bankok, és bármikor eladhatnának az Európai Központi Banknak.
A görög adósságválsággal kapcsolatosan kérdésre válaszolva kijelentette: Görögország adósságát csökkenteni kell. Különösen fontosnak nevezte, hogy életben tartsák a görög bankokat, és megvédjék a banki betéteket. „Ha ez nem történik meg, akkor az emberek más országokban is tömegesen vehetik ki pénzüket a bankokból, ami összeomláshoz vezetne" - fogalmazott a közgazdász.
