Mint Herman Van Rompuy, az Európai Unió állam- és kormányfői tanácsának elnöke a találkozó befejezése után fogalmazott, a 17 érintett EU-tagország és az uniós intézmények vezetői olyan döntéseket hoztak, amelyek növelik a görög államadósság fenntarthatóságát, csökkentik az adósságválság kiterjedésének veszélyét más országokra, és javítják a válságkezelés lehetőségeit az eurózónában.
A közös zárónyilatkozat szerint Görögország számára összesen 109 milliárd euró többletfinanszírozást jelent az új nemzetközi támogatási program. A programban az Európai Unió intézményei mellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is rész vesz. Hozzáadódik az említett összeghez a magánszektor "önkéntes" részesedése, amely hároméves távlatban eléri a 37 milliárd eurót. A résztvevők az adósság egy részének piaci visszavásárlására is számítanak, ennek értéke csütörtök esti számítások szerint meghaladhatja a 10 milliárd eurót. Megállapodtak abban is, hogy a hitelprogramokban alkalmazott kamatok a jelenlegi 4,5 százalékos szintről 3,5 százalékra csökkennek, a futamidő pedig 7,5 évről legalább a duplájára, 15 évre emelkedik.
Az új intézkedéscsomag kiegészíti azt a három évre szóló, már futó hitelezési programot, amelynek keretében az EU, az euróövezet tagországai és az IMF összesen 110 milliárd euróval segítik Görögországot.
Vezetői nyilatkozatok
Van Rompuy és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök az ülés után hangoztatták annak fontosságát, hogy Görögország tartsa magát pénzügyi konszolidációs programjához. A görög miniszterelnök, Jeórjiosz Papandreu erre ismételten ígéretet téve azt emelte ki, hogy a mostani lépéseknek köszönhetően láthatóvá vált egy olyan út, amelynek során a görög nép vállát nyomó terhek is enyhülhetnek. Valamennyi nyilatkozó, köztük Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is hangoztatta, hogy a Görögország számára kidolgozott program egyszeri és kivételes, nem vonatkozik más országokra és jövőbeni problémákra.
A zárónyilatkozatban ugyanakkor minden más euróövezeti tagállam vezetője "ünnepélyesen megerősítette hajíthatatlan eltökéltségét" arra, hogy országa teljes egészében teljesíti a pénzügyi konszolidáció és a szerkezeti reformok terén tett vállalásait.
A Görögország mellett uniós támogatásban részesülő két másik euróövezeti ország, Portugália és Írország vezetői az ülés után szintén úgy értékelték, hogy helyzetükön könnyítettek a találkozón született döntések, mindenekelőtt a kamatcsökkentés és a hitelek futamidejének meghosszabbítása. Pedro Passos Coelho és Enda Kenny külön méltatták az euróövezet összetartását is.
A résztvevők jelezték azt is, hogy a jövőben még rugalmasabbá válik az uniós stabilitási támogatási mechanizmus. Ez azt is jelenti, hogy immár nemcsak a közvetlenül hitelre szoruló országokban vehető igénybe, és új tevékenységek.
A hitelminősítők növekvő kockázatoktól tartanak
A nemzetközi hitelminősítők már a mostani euróövezeti válságcsúcs előtt jelezték, hogy - legalábbis szelektív - nem törlesztővé válásnak tartanának minden olyan kísérletet, amely arra irányulna, hogy a bajba jutott euróövezeti országok kisegítésében a magánszektorbeli kötvénybefektetők is vegyenek részt, veszteségeket vállalva. Minden olyan adósságkönnyítési formula ugyanis, amely a kereskedelmi adósságbefektetők számára veszteségekkel jár, a nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban nem törlesztésnek felel meg, legalábbis az érintett adóssághányad erejéig.
A Moody's Investors Service legutóbb a múlt hét elején adott ki Londonban figyelmeztetést erről, közölve, hogy ezt a növekvő kockázatot tükrözte Portugália nem sokkal korábban bejelentett leminősítése is.
A Moody's július első hetében - igen agresszív, egyszerre négyfokozatú leminősítéssel - megvonta a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Portugáliától, az addigi "Baa1"-es szintről "Ba2"-re süllyesztve a hosszú futamidejű portugál kormánykötvények osztályzatát.
A múlt héten a Fitch Ratings Görögország hosszú futamú államadós-besorolását rontotta meredeken, szintén egyszerre négy fokozattal a már rendkívüli befektetői kockázatokra figyelmeztető "CCC" szintre, és ennek indoklásában is szerepelt, hogy bizonytalan a magánszektorbeli kötvénybefektetők szerepe bármely jövőbeni görög finanszírozási csomag összeállításában.
A görög leminősítéshez fűzött londoni elemzésében a Fitch külön ki is emelte, hogy a magánszektorbeli hitelezők bevonása "besorolási szempontból törlesztésképtelenségi eseménynek" bizonyulhat. A szelektív nem fizetői - selective default, "SD" - osztályzat a hitelminősítői módszertan szerint azt az állapotot jelzi, hogy egy adós hátralékba került egyes törlesztési kötelezettségeivel, miközben más fizetési kötelezettségeinek időben eleget tesz.
