A versenyszféra jobban fizet – Ennyit kerestünk idén

2012. szeptember 18. kedd - 13:30 / kfarkas
  •    

A nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek 4,8, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek kerek két százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakában tapasztalt béreket.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 221 300 forint volt. A keresetek eltérően alakultak a gazdaság különböző szektoraiban. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 231 600, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 212 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 400 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,8%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 7,3%-kal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent a kereset, ennek hatását kiszűrve átlagosan 3,6%-os volt a bruttó keresetek emelkedése – közölte keddi gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal.

A bérek növekedése önmagában azonban nem sokat ér, hiszen egyre gyorsul a magyarországi infláció, és a lakosság helyzetén még az olyan kormányzati ötletek sem sokat segítenek, mint például a rezsiköltségek csökkentésére tett kísérletek.

A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (465 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (412 100 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (390 100 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (138 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (151 800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (159 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Forrás: KSH

2012 január–júliusában a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 57%-a átlagosan 10 300 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ez 1,6 százalékponttal mérsékelte a szféra bruttó keresetének csökkenését, ami így az előző év szintjén alakult. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egyrészénél is részesülhetnek az alkalmazásban állók kompenzációban, ahol a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8,6%-a kapott ezen a címen 10 200 forintot.

Közmunkások tolják a munkaerőpiac szekerét
Nőtt a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség 2012. május-júliusban az egy évvel korábbi adatokhoz képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái szerint. A munkanélküliek száma 2009 vége óta nem volt ilyen alacsony szinten, a foglalkoztatottaké pedig meghaladta a 2008 őszén regisztrált értéket. Elemzők szerint ugyanakkor a kedvező adat részben a szezonalitással, részben a közfoglalkoztatás bővülésével van összefüggésbe, éves átlagban 11 százalék körüli munkanélküliségi ráta valószínűsíthető. A 2012. május-júliusi időszakban 3 millió 908 ezer főt foglalkoztattak, 76 ezer fővel, 2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A KSH ma publikált gyorsjelentésében jelezte, hogy a létszám ezzel elérte a válság előtti szintet.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január–júliusban átlagosan 5,6%-kal – ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,3%-kal – haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye 4,1%-kal nőtt. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be a 2012. évi garantált bérminimum-változás, továbbá a 2012. januártól esedékes, de a 2012. júliusban kifizetett béremelés miatt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 143 000 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 400, a szellemi foglalkozásúaké 189 000) forint volt, 2,0%-kal magasabb az előző évinél. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.)

Budapesten keresik a legtöbbet a munkavállalók
Budapesten volt a legmagasabb a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete tavaly mind a szellemi, mind a fizikai foglalkozásúak körében. A fizikai foglalkozásúak a fővárosban havi nettó 109.984 forintot vihettek haza, míg a megyékben dolgozó fizikaiak országos átlaga 96.647 forintot ért el. A szellemi munkakörökben dolgozók is Budapesten kerestek a legjobban 2011-ben: havi nettó 217.760 forintot kaptak, szemben a megyékben elért havi átlagos 155.396 forinttal.

A 233 300 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,7%-kal haladta meg a 2011. január– júliusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,1% volt. A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 813 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 33,0 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A költségvetési szférában 745 ezren dolgoztak (12,0 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 83 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első hét hónapjában több mint négyszerese volt (átlagosan 65,9 ezer fő) a 2011 azonos időszakinak.

A nonprofit szervezeteknél 105 ezer fő állt alkalmazásban. Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában (a közfoglalkoztatottakkal együtt) és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 2 millió 663 ezer fő állt alkalmazásban, 20,4 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.

Teljes (köz)foglalkoztatás?
Matolcsy György emelte a tétet, 1,5 millió munkahelyet és teljes foglalkoztatás céloz meg. Egyelőre leginkább a közfoglalkoztatás növelése látható lépés efelé, amely azonban inkább csak a statisztikákat javítja, semmint a valós gazdasági helyzetet. A munkahelyvédelmi terv lenne a megoldás? A kormány célja, hogy 2020-ig több mint 5 millió adózó munkahely legyen Magyarországon – mondta éves meghallgatásán az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában a nemzetgazdasági miniszter hétfőn. Matolcsy György kiemelte: a cél, hogy 2020-ig 1-1,5 millió új munkahely jöjjön létre az országban. Jövőre a kormány azt szeretné, ha legalább 300-400 ezer között legyen a közmunkaprogramban foglalkoztatottak száma, és ez a szám évről évre emelkedjen.