A vállalkozói kultúra is hozhatja a befektetőt

2018. november 08. csütörtök - 12:10 / piacesprofit.hu
  •    

Két neves nemzetközi Business School kilencedik alkalommal állította rangsorba a világ 125 országát aszerint, hogy mennyire vonzóak a kockázati tőke és a magántőke-társaságok befektetései számára. Magyarország a régióban elég hátul, az 52. helyen van.

Az első tíz országot nem nehéz kitalálni: (1) Amerikai Egyesült Államok; (2) Egyesült Királyság; (3) Kanada; (4) Hong Kong; (5) Japán; (6) Szingapúr; (7) Ausztrália; (8) Németország; (9) Új-Zéland; (10) Dánia. Ezt követően azonban akad, amire rácsodálkozhatunk. Országok, amelyek jó szereplését természetesnek tekintjük, mint Izraelét a 17., vagy Írországét 19. helyen. Akadnak meglepetések is – derül ki a Széchenyi Tőkealapkezelő blogjából.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Ausztria előkelőnek nevezhető 22., vagy Lengyelország 26. pozíciója mellett Magyarország 52. helyezése jónak ugyan nem mondható – főleg a régió többi országához képest –, de szégyenre nem ad okot.

Mint minden ilyen rangsor, módszertanilag ez is vet fel bőven kérdéseket, ugyanakkor látható, hogy az összeállítás készítői a lehető legnagyobb alapossággal jártak el. Így ha egy konkrét pozíció vitatható is, a tendenciákat valószínűleg pontosan mutatja.

A kutatók készítettek egy egyedülálló kompozit indexet, amely hat alapvető kritériumon nyugszik:

  • a gazdasági aktivitás
  • a tőkepiacok beágyazottsága
  • az adózás
  • a befektető-védelem és a vállalatirányítás színvonala;
  • az emberi és társadalmi környezet
  • vállalkozói kultúra és üzleti lehetőségek

A rangsor készítői ezeket a kritériumokat a szakirodalom alapos átolvasását követően, továbbá egy, az intézményi befektetők körében végzett felmérés alapján választották ki, és saját ökonometriai modellt állítottak fel.

A befektetési piacon is átveszi a hatalmat az AI
A világ intézményi befektetőinek csaknem háromnegyede véli úgy, hogy a technológiai fejlődés 2025-re átalakítja az ágazatot. Befektetési folyamata során tízből egy intézményi befektető már igénybe veszi mesterséges intelligencia segítségét.

Mivel a hat kritérium önmagában nem egzakt mutató, a tanulmány szerzői kiegészítő változókat kerestek, hogy minden országot reálisan fel tudjanak mérni.

A hatalmas adattömeget megmozgató munka eredményeképpen olyan országrangsort és alapos elemzést tettek le az asztalra, amely részletesen kitér az egyes országok erősségeire és gyöngeségeire.

A rangsor alapjául szolgáló index megbízhatóan mutatja be a kockázati és a magántőke-társaságok tevékenységét, és visszamenőlegesen is jól leköveti az egyes országok teljesítményét. Ugyanakkor jövőbeni befektetők számára nem használható varázsgömbként.

Ezzel együtt sikerült olyan megoldást találni, amellyel a különféle országok jellemzői megbízhatóan összehasonlíthatóak.

A hat meghatározó kritérium tekintetében nagy a szórás. Vannak országok, amelyek adókedvezményekkel vonzanak befektetőket. Sok országban fejlett a vállalkozói kultúra és sok az üzleti lehetőség. A gazdasági aktivitás tekintetében is nagy a szórás, különösen a feltörekvő piacokon és az emberi és társadalmi feltételek tekintetében. Ezzel együtt két kritérium bizonyult meghatározónak: a tőkepiac fejlettsége és a vállalatirányítás színvonala.

Januártól szigorúbban figyeli a kormány a külföldi befektetőket
Jövő év januárjától külföldi befektetők egy meghatározott köre csak az illetékes miniszternek történő bejelentés megtételét és a bejelentés miniszter által történő visszaigazolását követően szerezhet tulajdonrészt, illetve befolyást magyarországi székhelyű gazdasági társaságban.

Ezek azokban az országokban működnek jól, ahol közös a jogrendszer. Jól megfigyelhető, hogy azokban az országokban fejlett és likvid a tőkepiac, amelyekben a befektető-védelmi szabályok erősek és a vállalatirányítás is magas színvonalú.

(Az egyes régiók és országok változóit és összehasonlítását itt nézheti meg.)

Amennyiben a legfontosabb kritériumok rendben vannak, akkor a tőkepiaci szakemberek biztosítani tudják a kockázati tőkealapok és a magántőke-alapok számára a folyamatos üzletkötési és a kiszállási lehetőségeket. Ez a kedvező működés teremti meg azokat a feltételeket, amelyek vonzzák a kockázati tőkéseket és a magántőke-alapok befektetőit.

A tanulmány feltárja, hogy számos országban több alapvető feltétel hiányzik. Megfelelő vállalkozói kultúra híján, merev munkaerőpiaccal kisebb a kockázati tőke és a magántőke-befektetések iránti kereslet, és a befektetett tőke is kevésbé térül meg.

Különösen igaz ez azokban az országokban, amelyekben mindennapos jelenség a vesztegetés és a korrupció.

Az ellentmondás ott húzódik, hogy ritkán alakul ki egyensúly a különféle feltételek között, és ez komoly kihívást jelent a kockázati tőke és a magántőke-befektetők döntéshozóinak. Páratlan növekedési lehetőségek akadnak ott, ahol kedvezőtlenek a befektető-védelmi kondíciók, kevéssé likvid a tőkepiac, ami aztán nehezíti a kiszállást. Vagy éppen kevésbé fejlett az ország innovációs képessége és magas az érzékelhető korrupció. Ez mind nagyban növeli a kockázatot.

Lévén a rangsor kilencedik kiadása, bőven volt mód van a feltörekvő gazdaságok figyelemmel követésére is, és az index jól illusztrálja a befektetési kondíciók változását is.

A rangsor megkönnyíti az intézményi befektetők döntését. A politikusok pedig következtetéseket vonhatnak le arról, hogy hol kell változtatniuk annak érdekében, hogy több kockázati tőkét vonzzanak országukba. Az élénk kockázati tőkepiac ugyanis fokozza növeli a cégek innovációját, általában a vállalkozói aktivitást, a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottságot, valamint a versenyképességet, végső soron egy ország jólétét.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor