Kép:flickr

A társadalmi jólét érdekében működő vállalkozás a klasszikus kapitalizmus fogalomkészlete szerint eleve ellentmondás. A fenntartható fejlődés keretei között viszont mondhatni, szükségszerűség. Az úgynevezett társadalmi vállalkozások a szolidáris gazdaság megteremtésének előmozdítói. Tevékenységüket három pillér – a hármas optimalizálás, vagyis a triple bottom line – határozza meg: a valódi értékteremtéshez a profit önmagában kevés, azt ki kell egészíteni a környezet és a társadalom szempontjaival.

Segíts magadon és másokon

A társadalmi vállalkozások nem egyszerűen felelősen működnek. Számukra a profit maximalizálása mellett a társadalmi és környezeti haszon maximalizálása is fontos. Működési szempontból pedig még ennél is fontosabb, hogy a nyereséget nem a részvényeseik között osztják szét, hanem felhasználják a társadalmi céljaik előmozdítása érdekében. Míg az üzleti vállalkozók új iparágakat hozhatnak létre, a szociális vállalkozók új megoldásokat találhatnak a társadalmi problémákra. Az Európai Bizottság (EB) megfogalmazása szerint: olyan gazdasági szereplők, amelyek a társadalomra pozitívan hatnak, és a tevékenységük nemcsak anyagi haszonszerzésre, hanem a társadalmi célok elérésére irányul. Társadalmi vállalkozásnak számítanak ugyanakkor a civil szervezetek által létrehozott cégek is, amelyek feladata, hogy fenntartható és a támogatásoktól független bevételi forrást teremtsenek küldetésük teljesítéséhez.

Az Európai Bizottság adatai alapján az unió vállalkozásainak tíz százaléka sorolható a kategóriába, ezek együttesen több mint tizenegymillió főt alkalmaznak. Tevékenységük szinte bármilyen irányú lehet, a társadalmi hasznosság pedig éppúgy eredhet az előállított termék vagy szolgáltatás jellegéből vagy a működésből (például a hátrányos helyzetű személyek számára hosszú távra teremtenek munkahelyet).

A társadalmi vállalkozások felfoghatók a for- és nonprofit szektor aranymetszéseként is. Önfenntartók, nem szorulnak támogatásokra, de nem kizárólag a profitérdekek vezérlik őket. Gazdaságilag életképesek, meglévő szükségleteket elégítenek ki, és szerepük van a világ égető problémáira adott válaszok megfogalmazásában is. Változtatni akarnak a rendszeren, de nem radikális kivonulással, hanem a többség által is emészthető, befogadható és vonzó alternatívák felkínálásával. A talán legismertebb társadalmi vállalkozó Muhammad Yunus, akit 2006-ban Nobel-békedíjjal is kitüntettek. A szegények bangladesi bankára mikrohitellel segíti azokat, akikkel a pénzpiac szóba sem áll. A szegények támogatása mellett a Grameen Bank sokat tett a bangladesi társadalomban elnyomott nők felemelkedéséért is, hiteleik 96 százalékát asszonyok kapták.

Könnyebb pénzhez jutni

A társadalmi vállalkozások számos speciális támogatásra jogosultak. Az EB tavaly októberben benyújtott egy átfogó tervet („Kezdeményezés a szociális vállalkozásért”) az Európai Parlament és az Európai Tanács számára a társadalmi vállalkozások működésének ösztönzésére. Ebben több olyan intézkedést is megfogalmaztak, amely elősegítené a társadalmi vállalkozások forrásszerzését. Ilyen a mikrohitelek felvételének megkönnyítése vagy az unió társadalmi változással és innovációval foglalkozó programja keretében egy 90 millió eurós pénzügyi eszköz létrehozása. A csomagban szerepel az is, hogy 2014-től élvezzenek prioritást a társadalmi vállalkozások az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatási programjaiban.

Tavaly decemberben hozta létre a bizottság az „Európai Társadalmi Vállalkozási Alapok” védjegyet, amelyet az olyan befektetéskezelők használnának, amelyek a tőkéjük 70 százalékát társadalmi vállalkozásokba ruházzák be. Az uniós szerv azt reméli, hogy így könnyebben tudnák azonosítani a magánberuházók az ilyen típusú alapokat. Az igazolvány azt is lehetővé tenné, hogy ezek a szereplők jelentősebb költségek nélkül jussanak befektetői forrásokhoz más uniós államokból. Felmerült, hogy később részletes szabályokat dolgozzanak ki az alapok hatékonyságának mérésére.

Kifejezetten társadalmi vállalkozásoknak szól a negyedik alkalommal meghirdetett NESsT–Citibank-program, amely átfogó üzletviteli képzést és a legjobbaknak finanszírozást nyújt. Szintén tudással és kockázatitőke-befektetéssel segíti a társadalmi vállalkozásokat a világ számos országa mellett Magyarországon is működő Ashoka. A legfeljebb három évre elnyerhető támogatás személyeknek szól, célja a megélhetés finanszírozása, annak érdekében, hogy a társadalmi vállalkozó teljes idejében programjára koncentrálhasson.

Nem pénzügyi segítséget kínál a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet Hungary) által Magyarországon gondozott Erasmus Társadalmi Vállalkozóknak program, amelynek keretében tapasztalatcserére, gyakorlati oktatásban való részvételre nyílik lehetőség: a résztvevők legfeljebb hat hónapot egy másik ország társadalmi vállalkozójánál tölthetnek, hogy később eredményesen felhasználható tapasztalatokat és kapcsolatokat szerezzenek.