A nyakára hágott a tartaléknak a kormány

2019. április 10. szerda - 15:19 / piacesprofit.hu
  •    

A kormány több politikusa is beszél egy bekövetkező gazdasági válságról, amire fel kell készülnie az országnak. Ennek kapcsán gazdasági akciótervet dolgoznak ki. Ugyanakkor a kormány az év első három hónapjában költötte el az elmúlt nyolc évre visszatekintve a legtöbb pénzt a költségvetési tartalékból.

A kormány tagjai hónapok óta elkezdték azt a kommunikációt, amely utal arra, hogy egy következő gazdasági válság elkerülhetetlenül érinteni fogja a magyar gazdaságot is. Ezért pedig megelőző lépésekre van szükség, ami segít a majdani visszaesést átvészelni.

A magyar gazdaságban is eljött a fordulópont éve
A világgazdasági növekedés tekintetében a 2018-as 3,1 százalékos növekedést követően egyértelműen fordulópont következik. A lassulás mértékét nagyban befolyásolják azok a kockázatok, amelyek már 2018-ban is érzékeltették hatásukat: az amerikai–kínai kereskedelmi háború, Amerika és egyes európai országok fiskális politikájának következményei, a hitellufi esetleges kipukkadása, illetve a politikai kockázatok felerősödése.

A válságnak már olyan jelei lehetnek, hogy valóban rosszabb gazdasági adatok érkeznek például a német gazdaságból, azután folyik az USA–Kína kereskedelmi háború, valamint nem ismertek még pontosan a Brexit hatásai sem. Az említett veszélyekre és a további esetleg bekövetkezőkre történő felkészülés érdekében mindenképpen szükséges feladat a gazdaságpolitikai forgatókönyvek készítése.

Az elő-válságkommunikáció politikai értelemben pedig arra szolgál, hogy előállítása a „mi megmondtuk…” hangulatot. Ugyanakkor a kormány és az MNB érdemi lépéseket egyelőre csak ígérnek, de még a versenyképességi programról sem sikerült döntést hozni.

Ha válság lesz, akkor kell a pénz?

A válságkommunikációnak némileg ellentmond, hogy az általános tartalékból az országgyűlési választási évekhez képest is több pénzt költöttek el ez év első negyedében, mint 2011 óta bármikor. Például 2011–2012-ben még csak 2,8–5,1 milliárd forint közötti összeget vettek ki a váratlan helyzetekre szolgáló tartalékból. Ezzel szemben 2019-ben eddig már 47,3 milliárd forintról született döntés. Ez pedig az általános tartaléknak a 29 százalékát jelenti.

Forrás: Policy Agenda számítás

Forrás: Policy Agenda számítás

A költségvetés tartalékát („rendkívüli kormányzati intézkedések” című sor) a kormány lényegében szabadon használhatja fel, ehhez ugyanis elegendő egy kormányhatározat. Az összeg nagyságrendjét pedig jól mutatja, hogy az első három hónap döntéseivel ebből a tartalékból (a parlament politikai értelemben vett megkerülésével):

  • több pénzt költöttek el, mint az önkormányzatok kulturális feladatainak támogatására egész évre szánt összeg, illetve
  • pontosan annyit, mint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból a foglalkoztatási, képzési, szakképzési és felnőttképzési programokra szánt összeg szintén éves támogatása.

Természetesen egy esetleges gazdasági válság elleni fellépést főként nem az határozza meg, hogy a 160 milliárd forintos tartalékból mennyit is költenek el az év elején. Ettől ugyanis még lehet sikeres egy kormányzati akcióterv.

A problémát sokkal inkább abban láthatjuk, hogy nem tűnik összehangoltnak a gazdaságpolitikai irányítás. Egy elő-válságkommunikációval semmikképpen sem fér össze az, hogy 2011-óta idén költötték el a legtöbb pénzt a tartalékból. Az EU-választási kampány pedig várhatóan újra kinyitja a kormányzati pénztárcát.

Nemzeti érdek lenne az egészséges lakosság
A magyar vállalatok is nyerhetnek, ha emelik a béreket, de ez csak az egyik szükséges lépés lenne a munkaerőhiány ellen Csath Magdolna közgazdász szerint. A Szent István Egyetem professzorával a túlóratörvényről, a versenyképességi rangsorokról és arról is beszélgettünk, miért árthatnak a versenyképességnek az autóipari beruházások.