Győzött a Brexit tábor a brit népszavazáson, a kilépéspártiak 52%-kal nyertek 48% maradásra voksolóval szemben. (Az adatok szerint a nyugdíjasok vezetik ki a briteket az Unióból.) A hatások ma még nagyjából felmérhetetlenek, de mindenképpen súlyosak lesznek és magyar gazdaság is megérzi azokat.
Európában végre el kell jönnie az őszinte politika korszakának. Eddig képmutató, nem őszinte, politikai korrektségre törekvő politikát folytatott az Unió, amivel nem tudott válaszokat adni a súlyos problémákra. Itt az ideje, hogy Európában nevén nevezzük a dolgokat – mondta az Európai Unióból való kilépésről döntő brit népszavazás után tartott sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külügyminiszter. Véleménye szerint a brit népszavazás tanulsága, hogy Európának igazi megoldást jelentő válaszokat kell adnia a súlyos problémákra, illetve, hogy a politikusoknak a tagállamokban és Európában is meg kell hallania az emberek véleményét.
Mivel az európai szerződésekben meglehetősen homályosan szabályozzák ezt az eddig precedens nélküli esetet, hogy egy tagország kilép, ezért biztos, hogy hosszú és sok vitával terhelt folyamat elé nézünk – fogalmazott.
A folyamat hosszú lesz, senki nem tudja ma megmondani, hogy mikortól és milyen változások jöhetnek – mondta délelőtt lapunknak Felix Bubenheimer, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének sajtóreferense.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban 0,3-0,4%-os GDP csökkenést prognosztizált – az áttételes hatásokat is figyelembe véve – a magyar gazdaságban az idei évre a Brexit esetén, ezt Szijjártó most helyes becslésnek minősítette.
„Meg kell erősítenünk a visegrádi együttműködést, minden lehetséges negatív hatásnak közösen kell elébe mennünk. Már zajlik egyeztetés, jövő héten ez magasabb szinten is meg fog történni, de persze más közép-európai országokkal, például Romániával is készek vagyunk együttműködni” – fogalmazott Szijjártó kérdésre válaszolva.
A britek távozását követő időszak kapcsán rengeteg a függőben lévő kérdés, közülük is az első és megkerülhetetlen az ország jövőbeli viszonya az EU-val. Ez a kapcsolat várhatóan öt lehetséges modell egyikét követi majd, amelyek változó mértékben hatnak majd a jogi szabályozás változására és a kereskedelmi megállapodások tartalmára is. Az öt lehetséges forgatókönyvet itt elemzi a DLA Piper Horváth és Társai jogi iroda szakértője. Az azonban már most látható, hogy a Brexit többek között a munkajogra, a környezetvédelmi jogra és a pénzügyi szolgáltatások szabályozására lehet drasztikus hatással.
„Jövő héten az európai intézmények már lázasan üléseznek, de a következő két évben sok vitára és sok értelmezési vitára számíthatunk. Az egyik égető kérdés az uniós költségvetés kérdése lesz, mivel Nagy Britannia nettó befizetőként az unió teljes költségvetésének 8%-át adja. Ez nagyon jelentős összeg, amivel a következő ciklusban már nem számolhatunk. Emiatt hatványozottan szenvedélyes és bonyolult lesz a következő uniós költségvetés elosztásának vitája, és fel fogja erősíteni a már korábban is létező vitapontokat, egészen új dimenzió lesz” – mondta Szijjártó Péter.
A britek kilépése az Unióból fontos nekünk azért is, mert sok tízezer honfitársunk dolgozik Nagy Britanniában – mondta a miniszter, aki hangsúlyozta, most egy nagyjából két évig tartó átmeneti időszak következik, az ez alatt zajló tárgyalások során dől el, hogy hogyan változnak a munkavállalási és tartózkodási szabályok.
„Ezt a magyar kormány szorosan figyelemmel fogja követni és határozottan figyelni fog arra, hogy a magyar emberek érdekeinek megfelelő tárgyalási mandátumhoz jussunk ezen kérdés tárgyalásakor” – fogalmazott a külügyminiszter.
Az eddigi hírek szerint az Angliában munkát vállaló uniós állampolgárokat nem fogják hazaküldeni, ha van munkájuk. Azok viszont nehéz helyzetben lesznek, akik eddig a szociális ellátórendszerre szorultak. Feltehetően nem lesz lehetetlen ezután sem Nagy Britanniában munkát vállalni külföldiként, de biztosan szigorodnak a feltételek. Az Egyesült Királyságban dolgozó uniós munkavállalók háromnegyede pedig jelenleg nem felelne meg a vízumkritériumoknak az Oxford Egyetem kutatása szerint. Ennél is inkább kétséges, hogy mi lesz a kint tanuló diákokkal. A felvetések szerint a tandíjuk akár duplájára is nőhet, ha a kilépés a külföldi diákokra nem ugyanazok a feltételek vonatkoznak majd, mint brit társaikra.
Valószínűleg több év múlva lesz az Angliában működő magyarországi cégekre hatással a Brexit, és akkor sem feltétlenül lesz negatív hatással a vállalkozási környezetre. Sőt, elképzelhető, hogy egyszerűbbé válnak bizonyos jogszabályok - mondta el a Piac & Profit kérdésére Szabó Éva, az Egyesült Királyság területén működő könyvelő iroda, az EVLA Ltd. ügyvezető igazgatója.
Az Egyesült Királyságban jelenleg is alapítanak céget harmadik országból érkező állampolgárok, és számukra sem nehezebb az eljárás, és több adminisztrációval sem jár. Azaz, amit eddig előnyként emlegettünk az angliai cégalapítás kapcsán, az továbbra is fennáll.
