„A legfőbb gazdasági cél az emberek boldogsága”

2014. március 21. péntek - 20:01 / piacesprofit.hu
  •    

Március 28-án a Boldogság Közgazdaságtana címmel rendeznek konferenciát. Olyan kérdésekre keresnek választ, mint hogy lehet-e, és ha igen, miként a végső célja a gazdasági életnek az emberi boldogság. Ennek kapcsán a konferencia egyik szervezőjével, Baritz Laura nővérrel beszélgettünk.

Baritz Laura

Mi alapján esett ezekre a témakörökre és előadókra a választás?

Egyre több alternatív irányzat, elmélet, szervezet, hálózat jelenik meg a közgazdaságtan, gazdaság területén, amelyek eltérnek a főáram azon alaptételétől, amely szerint a gazdasági tevékenység legfőbb, végső célja a profit minél nagyobb arányú felhalmozása, a részvényesek rövid távú érdekeinek a kielégítése lenne. Ezeknek a különféle alternatív irányzatoknak a java az emberre, a környezetre, az etikára helyezi a hangsúlyt a gazdaság témájában, s újra felfedezi, hogy az emberi boldogság fogalma összeköthető a gazdasággal, akár a gazdasági tevékenység céljaként is megjelenhet.

A boldogság, mint téma, egyre divatosabbá, kutatottabbá válik, és fókuszpontba kerül mind a közélet, közbeszéd, mind a tudományos élet, főleg a pszichológia, szociológia, közgazdaság-tudomány, szervezetszociológia területén, kirajzolódnak az irányvonalak, ki, kik, milyen elméletek hogyan definiálják, értelmezik.

Mi ezen a konferencián egy bizonyos értelmezésből, sőt, inkább paradigmából megközelítve szeretnénk a boldogságot, a gazdasággal párosítva, bemutatni, mint szerintünk az emberhez legközelebb álló paradigmát, s ez az arisztotelészi erényetika, amelyhez a keresztény gondolkodásmód is nagyon közel áll. Úgy véljük, ez a paradigma sok téren megoldásokat kínál jelen világunk problémáihoz, s olyan emberképet rajzol fel, amely képes elérni a valódi, kiteljesítő boldogságot, egy élhető, emberközpontú gazdasági élet keretein belül.

Előadóink, műhelyvezetőink, különböző tudományterületekről – közgazdaságtan (pl. Luigino Bruni, Kerekes Sándor, Kocsis Tamás), szociológia (Albert Fruzsina), pszichológia (Martos Tamás, Pap Judit), média (Aczél Petra), filozófia (Petres Erika Lúcia OP), teológia (Kék Emerencia, Beran Ferenc), üzleti élet (Bogsch Erik) – olyan témákról fognak beszélni, amelyek megmutatják, van lehetőség és kiút a főáramú közgazdasági, illetve teoretikus  gondolkodáson túl.

Mit jelent a boldogság közgazdaságtana?

Luigino Bruni, a római Lumsa Egyetem és a Lopiánói Sophia Egyetem professzora számos könyvet, cikket publikált ezzel a címmel, ezek megtestesítik az előbb említett erényetikai megközelítést. A 15–18. századi itáliai polgári humanizmus idején életre kelt egy sajátos közgazdasági irányzat, Antonio Genovesi, Cesare Beccaria, Vico, Palmieri, Carlo Cattaneo és számos más korabeli olasz közgazdász munkásságában, az úgynevezett civil gazdaság, „Civil Economy”, amely kimondja, hogy a gazdaság alanya, aktora az erényes, kapcsolataiban élő ember, s a gazdaság arra hivatott, hogy az emberek boldogságának szolgálatában álljon, vagyis a legfőbb gazdasági cél az emberek boldogsága, a köz-jóllét (public happiness). A boldogság közgazdaságtana tehát azt a szolgáló gazdaságot írja le, ahol az alap és központ az ember, annak kiteljesedése, mondhatjuk ezt közjónak is, s amelyet más, alternatív közgazdasági irányzatok „emberközpontú gazdaságnak” neveznek. (Vö. Ernst Schumann: A kicsi szép, vagy Bruni – Zamagni: Civil gazdaság, hatékonyság, méltányosság, köz-jóllét című könyvek.)

Mi a lényegi különbség, az alapvető gondolkodásmód-váltás, amit magában foglal?

Már az ókorban megmutatkozott a boldogságnak kétféle megragadása. Epikurosz a hedonizmus atyja lett, Arisztotelész az erényetikáé, az eudaimonia boldogságfelfogásával. Míg Epikurosz szerint a boldogság egy örömteli, kellemes állapot elérése, és az ebben való lét, ami cél (Vö. well-ness jelenség), addig Arisztotelész számára a boldogság (eudaimonia) egy dinamikus kiteljesedés, tökéletesedés egy végső cél felé, az értékek hierarchiájának mentén (legalsó szint: materiális javak, legfelső szint: erkölcsi, intellektuális javak, végső cél: az igazság szemlélése). Az eudaimoniához tartoznak még az emberi kapcsolatok, a közjóért való munkálkodás s a lelki élet. A kereszténység ehhez még hozzáteszi, hogy az öröm, a kellemes nem célok, ahogy Arisztotelésznél sem, hanem kísérik a többi érték megvalósulását (Aquinói Szent Tamás). Itt a végső cél az Istennel való kapcsolat, a Visio Beatifica, Isten boldog színe látása.

Közgazdasági téren is alapvető különbség adódik a kétféle boldogságfelfogásból: a hedonista, szubjektív önérdekét követő emberek piaca a nyer–veszít struktúra, a profit célként való felfogása, a másik ember eszközként való kezelése, s a gazdasági életben csak a „hardware”-elemeknek van helyük: csere, szerződés, hatékonyság, termelékenység, értéksemlegesség. Az „erényetikai emberek” piaca a nyer–nyer szituáció, a profit náluk eszköz valamilyen értékelvű cél megvalósításához, a másik ember méltóságát tisztelik, egyenlőként kezelik, én–te kapcsolatában állnak, a hardware gazdasági elemeken kívül helye van a gazdasági életben az értékeknek is, mint kölcsönösség, bizalom, együttműködés, nagylelkűség, ingyenesség stb. A gazdasági cél a közjó, vagy a köz-jóllét (boldogság)

Mennyire elfogadott ez a megközelítés ma a közgazdászok körében?

Egyre többen nyitnak ezekre az elvekre, Kerekes Sándor szerint ez az emberközpontú gazdasági felfogás lehet a következő mainstream. Csupán a kimondottan a Katolikus Egyház társadalmi tanítására alapozott közgazdaságtannal foglalkozó intézetek, egyetemek száma több mint 40-50 világszerte, s ennél jóval nagyobb a nem kimondottan keresztény elméleti intézmények, központok, gyakorlati szervezetek, hálózatok sokasága, amelyek az emberközpontúságot, etikus gazdálkodást vallják, nem beszélve az ebben a szellemben alkotó közgazdászokról, elméleti szakemberekről (Vö. a Nobel-díjas indiai Amartia Sen, a pakisztáni Junus, Scitovsky Tibor, Polányi Károly, Herman Daly amerikai közgazdászok stb.)

Mit képvisel a KETEG? Mit jelent a keresztény elvek beépítése a közgazdaságtanba?

A „Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban” (KETEG) szakirány a  Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a katolikus egyház társadalmi tanítására alapozza a gazdasági tanítást, s, mint láttuk, ez nemcsak a hívő keresztényeknek szól, hanem minden olyan gazdasági elméleti, gyakorlati szakembernek, akik ember közeli módon, élhetően szeretnének gazdálkodni. Ezek az elvek az emberhez, annak természetéhez állnak közel, ezért is talál oly sok közös vonást a nem katolikus közgazdasági alternatív, emberközpontú gondolkodókkal. A kereszténység, keresztény elvek itt tehát kovász, amely igyekszik megtermékenyíteni maga körül a világot. Először is egy olyan emberképet kínál, amelyben az ember rátalálhat valódi boldogságára, ezért része a KETEG-oktatásnak a teológia, a teológiai és a filozófiai antropológia, s egy olyan gazdasági rendet vázol fel, amely fenntartható, emberközeli. Ezt kínálják az elméleti és gyakorlati gazdasági tárgyak, a gyakorlati projekt.

Mennyire jelent valódi vallásos elköteleződést, vagy inkább csak egy gondolkodásmód elfogadását?

A képzés elvégzéséhez nincs szükség vallásos elköteleződésre. Aki jelentkezik, tudatában van, hogy teológiai, filozófiai ismereteket is tanul, hiszen a gazdasági rend felépítéséhez alapos emberkép-ismeretekre, -tanulmányokra is szükség van, a gyökerek megismerésére. Az ember, akit az erényetika s vele együtt a keresztény emberkép kínál, a teljes ember: test, lélek, szellem egysége.  A felvételi egyik fele hittani kérdések, megadjuk a forrást, ahonnan fel lehet készülni. Ha a jelentkező ezeket vállalja, ennyi elég. A célunk a gondolkodásmód megismertetése, a logika megtanítása, s hogy ezzel a hallgató mit kezd, rá van bízva. Eddigi hallgatóink közt voltak, vannak evangélikus, református s nem kifejezetten hívő emberek is.

Hogyan működik a KETEG?

Egyik szlogenünk így hangzik: A KETEG nemcsak képzés, hanem misszió. A képzés, amely három intézmény: a Sapientia, a Budapesti Corvinus Egyetem, valamint a római Pápai Szent Tamás Egyetem Angelicum együttműködésével jött létre, három tantárgyblokkból áll: gazdaság (képzők: elméleti közgazdászok, gyakorló üzletemberek), társadalomtudományok (pl. gazdaságetika, politikai filozófia, jog…), teológia/filozófia (főleg az antropológia területén), és van egy gyakorlati projekt is.  Négyszemeszteres, esti-levelező képzés, szakközgazdászi oklevelet nyújt. A tanárok a Corvinusról, a keszthelyi Pannon Egyetemről, az MTA-ról, a Sapientiáról jönnek, s ketten gyakorló felsővezetők az üzleti életben.

A tanuláson kívül számos más munkalehetőség is nyílik: hagyományunkká vált, hogy évente rendezünk egy kiemelt, nemzetközi konferenciát, mint most az ÉRME-hálóval  „A boldogság közgazdaságtana” konferencia, részt veszünk más projektekben (pl. a KATTÁRS rendezvény 2013 szeptemberében a Múzeum kertben, van KETEG-műhely, amely keretében cikkeket írnak, előadásokat tartanak a hallgatók, tanárok, van KETEG-szalon, amelyre előadókat hívunk egy zártabb körű közönséghez, végzős hallgatóink rendszeresen tartanak „alumni találkozókat”, s igyekszünk kapcsolatokat építeni az ilyen elveken működő üzleti hálózatokkal is. Együttműködést kötöttünk az ÉRME-hálóval, keresztény és érték mentén működő vállalkozók hálózatával, amelyben megvalósul a KETEG célja: az elvek a gyakorlatban is működnek, s a gyakorlat lehetővé teszi az elmélet megvalósulását. A kettő integrált egységet alkot, szükségünk van egymásra.

Jelentkezés a KETEG 2014 szeptemberében induló kurzusára: 2014. április 28.

További információ: www.keteg.hu

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor