Elég lett volna a Széll Kálmán terveket megvalósítani

2012. október 26. péntek - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Az elmúlt héten a kormány rövid idő után már másodszor volt kénytelen konszolidációs csomagot bejelenteni a 2013-as költségvetési hiány, az Európai Unió és a befektetők által elfogadott szintjének tartása érdekében. A kormányzati magyarázat kettős mércéről, és politikai nyomásgyakorlásról beszél. A Policy Agenda heti elemzésében megvizsgálta, hogy korábbi vállalásait (Széll Kálmán tervek) hogyan tartotta be a kormány, és ez alapján valóban erőn felüli megszorításokat várnak-e tőlünk nemzetközi partnereink. Mindeközben az EBRD (is) rontotta a magyar gazdaság teljesítményével kapcsolatos várakozásait, s az EU/IMF megállapodás szükségességére hívta fel a figyelmet. A Nemzetgazdasági Minisztérium (ngm) viszont úgy látja, hogy Magyarország már "majdnem eleget tesz" azoknak az elvárásoknak, amelyekre a - a kohéziós források miatt kiemelten fontos - túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez kellenek.

Gigacsomagok, nagy álmok

A Kormány 2011 tavaszán a Széll Kálmán Tervben összefoglalta azokat az intézkedéseit, amelyek segítik a költségvetési hiány csökkentését. Ezeket a tervezett lépéseket elküldte a kabinet az EU-nak, mint Magyarország konvergencia programját, ezzel kívánta a nemzetközi befektetők bizalmát újra építeni.

Kellene az IMF megállapodás
Változatlanul visszahúzó erővel hat a tágabb értelemben vett Közép- és Kelet-Európa gazdaságaira az euróövezeti adósságválság, amelynek kelet felé terjedő hatásai miatt az átalakuló térség egésze sokkal rosszabbul teljesített az idei első félévben, mint a tavalyi év második felében – áll az Európai Újjáépítési és Fejélesztési Bank (EBRD) Londonban ismertetett új regionális helyzetértékelésében. A pénzintézet a térség több országában, köztük Magyarországon 2012 egészére recesszióval számol, és rontotta is a magyar gazdaság idei teljesítményére adott előrejelzését. Az EBRD a tavalyi 4,6 százalék után 2012-ben már csak 2,7 százalékos átlagos gazdasági növekedésre számít a tevékenységi területét alkotó országcsoport egészében, 2013-ra pedig szerény mértékben gyorsuló, 3,2 százalékos GDP-pluszt vár ebben a régióban.
Magyarországot illetően az EBRD tavasz óta folyamatosan rontja előrejelzését: a bank a májusban valószínűsített 1,0 százalékos, illetve a júliusi előrejelzésében szereplő 1,3 százalékos gazdasági visszaesés helyett most már 1,5 százalékos magyarországi GDP-mínuszt jósol 2012 egészére. A jövő évi 0,4 százalékos GDP-növekedésre vonatkozó prognózisát a pénzintézet nem módosította. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy Magyarország továbbra is sérülékenynek látszik, szüksége lenne az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a megállapodás megkötésére.
A fejlemények egyelőre nem a közeledést mutatják a magyar kormány és a nemzetközi intézmények között. Az origo.hu értesülései szerint a magyar kormány IMF-ellenes kampányba az utolsó csepp volt. A portál kormányzati emberekkel, a Valutaalapon belüli folyamatot ismerő, a tárgyalásokra rálátó forrásokkal folytatott beszélgetésekre hivatkozva arról ír, hogy “a Valutaalapnál már csak akkor fognak foglalkozni Magyarországgal, ha gyökeres gazdaságpolitikai fordulatot látnak. A legutóbbi megszorítások szerintük nem ezt bizonyítják.” A forint délelőtt számottevően gyengült: az euró árfolyama a nap eleji 280 forint körüli szintről 282 forintra ugrott.

A 2013-as évre mintegy 900 milliárd forintos egyenlegjavulást hozó csomag végrehajthatóságát többen, köztük a Policy Agenda is, megkérdőjelezte. Az idei költségvetés összeállításakor már látszott, hogy több elemében is jelentősen lelassult a program megvalósítása. A nehézségek, a rossz gazdasági intézkedések hatására keletkező lyukakat próbálta a kabinet a Széll Kálmán Terv 2.0-val orvosolni. Ennek során 140 milliárd forint kiadáscsökkentésre, és 342 milliárd forint bevételnövelésre tettek javaslatot, valamint jelezték, hogy 2012-ben a korábban elképzeltnél 90 milliárd forinttal kedvezőbb lesz a helyi önkormányzatok egyenlege.

A Széll Kálmán Terv önmagában a növekvő bevételekkel, és csökkenő kiadásokkal 1300 milliárd forintot hozott volna a költségvetés számára. Ennek ellenére az elmúlt hetek arról szólnak, hogy megalapozatlan a 2013-as magyar költségvetési terv, és a kormány újabb intézkedéseket kénytelen meghozni.

Széll Kálmán Tervből 243 milliárd forint nem valósult meg

A jövő évi költségvetés tervezete alapján megnéztük, hogy valójában mit volt képes a kabinet végrehajtani az általa korábban felvállalt intézkedésekből (Széll Kálmán Terv és Széll Kálmán Terv 2.0). A Policy Agenda számításai szerint a 2011-es tervekben szereplő 235 milliárd forintos bevételnövekményből mintegy 170 milliárd forintot teljesülhet, míg kiadási oldalon 666 milliárd forint helyett 488 milliárd forint lesz a megtakarítás. Azaz önmagában a tavalyi terv végrehajtásából 243 milliárd forint hiányzik, ami jelentős tehertétel a jövő évre. Ily módon tehát a Széll Kálmán Terv egyenlegjavító intézkedéseinek 27 százaléka nem valósul meg.

A legnagyobb vállalást a rokkantsághoz és egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások átalakítása kapcsán tette a kabinet. Azt gondolták, hogy 2011-hez képest 117 milliárd forinttal csökkentik e területen a kiadásokat. Ahogy korábbi elemzésünkben jeleztük, véleményünk szerint a kabinet idén e téren nem képes megtakarítani, mivel lassan halad az átalakítás. Jövő évben már jelentkezhet valamekkora kiadáscsökkenés, de a kormány által a költségvetésben rögzített szám szerint is maximum 42 milliárd forint lehet, bár az idei adatokból kiindulva erősen optimistának tartjuk még ezt is.

A rokkantnyugdíjak rendszerének átalakítása mellett ugyanilyen lassan halad a közösségi közlekedés támogatásának átalakítása. A Széll Kálmán Terv szerint már működnie kellene a Nemzeti Közlekedési Holdingnak és hatékonyabbnak lennie a MÁV struktúrájának. Ez a két változás 50 milliárd forinttal csökkentené a költségvetési kiadásokat. Ezzel szemben jövő évben nőnek a terhei a büdzsének ezen a területen is.

A kabinet a szociális rendszer átalakítása során az egyik fontos teendőnek azt tartotta, hogy a bérpótló juttatás rendszerét újragondolja. Ennek hatására 41 milliárd forinttal csökkennének a kiadások ezen a területen. A valóságban az történt, hogy a korábban sem gáláns ellátást 20 százalékkal csökkentették, ugyanakkor az így keletkező megtakarítást „elvitték” azok, akik a tervezett létszámon felül megjelentek a szociális rendszerben. Téves gondolat volt az, hogy a fellendülő gazdaság, és az így létrejövő munkahelyek miatt egyre kevesebben kényszerülnek a szociális rendszerbe. Mivel ez láthatólag nem valósult meg – ezért hiába csökkentették a juttatás összegét – jövőre többet költenek el ezen a területen, mint az a 2011-es tervben szerepelt.

„Majdnem elég” a magyar csomag
Az Európai Bizottság november 7-én közli valamennyi uniós tagállamra vonatkozó féléves, őszi előrejelzéseit. A brüsszeli testület, illetve az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyminisztereinek Tanácsa (Ecofin) ezek alapján dönt a tagállamok elleni – a kohéziós pénzek szempontjából is fontos – túlzottdeficit-eljárások indításáról, folytatásáról, illetve megszüntetéséről, továbbá ezek alapján fogalmaz meg újabb elvárásokat a tagállamok költségvetési konszolidációját illetően. A Nemzetgazgasági Minisztérium e prognózis megjelenése előtt már nem számít arra, hogy az Európai Bizottság esetleges újabb költségvetési kiigazítási szükségletekről tájékoztatná a magyar kormányt – tájékoztatta az MTI-t az NGM sajtóosztálya.
A tárca közleménye emlékeztetett Orbán Viktor október 19-i nyilatkozatára, amelyben elmondta: az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szerint a második egyenlegjavító intézkedéscsomaggal Magyarország “már majdnem” eleget tesz a kívánalmaknak. Ennek nyomán azt kérte Brüsszeltől, számszerűsítse igényét, azaz mondja meg, mennyivel kell még javítani az egyenlegen ahhoz, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előbb október 5-én jelentett be egy 397 milliárd forintos egyenlegjavító csomagot, majd október 17-én egy újabb, 367 milliárdosat. Utóbbira azért volt szükség – a miniszter elmondása szerint -, mivel az Európai Bizottság nem látta megalapozottnak a korábban ismertetett intézkedések egyenlegjavító hatásának számítását.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint a nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett első csomag nettó hatása mintegy 200 milliárd, a másodiké 253 milliárd forint.

A bevételi oldalon is elég ellentmondásos a kép. 2011-ben azzal számolt a kabinet, hogy 2013-ra felére csökkenti a bankadót, és 90 milliárd forintot szednek be ezen az ágon. A jövő évi költségvetésben 72 milliárd forintot terveztek be, amelyet azóta szóban módosítottak, és 144 milliárd forint körüli bevételt prognosztizálnak. Ugyanakkor 2011-ben a kormányzat az elektronikus útdíj kapcsán 100 milliárd forintot remélt még a jövő évre nézve, amely bevételi irányzatot azóta 75 milliárd forintra csökkentettek, látva talán azt, hogy e rendszer jövő év közepére tervezett működőképessége az egyik legkétségesebb vállalás.

Széll Kálmán Terv 2.0, mindent megold a „sárgacsekk” adó?

Az idén tavasszal bejelentett második intézkedési csomag hatása a kiadások csökkentésére 23 milliárd forinttal kisebb lesz, mint az előzetesen elvárt mérték. Hiába hirdetetett takarékosabb államot a kabinet, és vállalta, hogy a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok racionalizálásával 20 milliárd forintot takarítanak meg, ezzel szemben 2013-ban 113 milliárd forintot költ majd el ezen a jogcímen, szemben az idei tervben szereplő 110 milliárd forinttal. Ezen kívül a bevételi oldalon is kisebb összegekkel számolnak néhány adó esetében a jövő évi költségvetésben, mint a Széll Kálmán Terv 2.0-ban ígérték.

Ebben a programban szerepelt először a tranzakciós illeték bevezetése, amely kapcsán azt kommunikálta a kormány, hogy a hiány tarthatósága érdekében ezen tételből elegendő 130 milliárd forint bevétel. Azóta az látszik, hogy minden időközben keletkező költségvetési lyukat – minden vállalást, amit a kormány nem tudott végrehajtani – ennek az illetéknek a megemeléséből próbál a kabinet befoltozni.

A Policy Agenda számításai szerint amennyiben a kabinet végrehajtotta volna a Széll Kálmán és a Széll Kálmán Terv 2.0.-ben szereplő terveket, akkor mintegy 280-290 milliárd forinttal lenne kedvezőbb a költségvetés helyzete. Ez pedig nagyjából akkora mérték, mint amekkora hiteles egyenlegjavulást várna az Európai Bizottság a magyar kormánytól. Azaz, a tervek megvalósulása esetén már kikeveredhettünk volna a túlzottdeficit-eljárás alól, biztossá válhatnának a következő évekre szóló EU-s támogatásaink és a nemzetközi pénzügyi bizalom visszaszerzéséhez ténylegesen elérhető lenne a pénzügyi biztonságot jelentő EU/IMF hitel-megállapodás.