A gazdaság növekedése a várttól elmarad

2017. február 15. szerda - 17:35 / piacesprofit.hu
  •    

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) az év elejétől tartó lassú csökkenéssel 2016. IV. negyedévében tovább mérséklődött (0,89). Az index által jelzett tendencia mind a vállalkozások gazdálkodását, mind a pénzügyi folyamatok összességét kedvezőtlenebbnek jelzi a következő időszakra, mint a megelőző negyedévekben.

A GFI index az év elejétől jelzi, hogy gazdasági folyamataink fejlődése a hivatalosan várt növekedéstől kissé elmarad. A lassan bontakozó konjunktúra nem egy megalapozott fejlődés eredménye. Mindenképpen versenyképességi nehézségekkel terhelt a gazdaság. A tervezett – akár évi 4 százalékos bővüléssel szemben – a GDP-növekedés alacsonyabb, csak 3 százalék körüli lehet. A külföldi tőke kivonulása folytatódik, az ipari termelés növekedése tovább lassul, az építőipar visszaesik, a beruházások alacsony szinten maradnak. A létszámgondok egyre komolyabb nehézségeket okoznak a gazdálkodásban. A hiányszakmák okozta problémák megoldására nem látszik azonnali megoldás.

pa

A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévi csökkenés után sem javultak, csökkenésük jelzi, hogy a világgazdaságban is erősödő gazdálkodási nehézségek hozzánk is begyűrűznek. Kedvező lehet ugyan, hogy mind a vállalati, mind a lakossági hitelezés ez évben már növekedett, de ezek volumene még mindig csak a válság előtti szintet éri el. A kkv-szektor hitelállománya 2016 végére tovább-bővült, és a hitelezési feltételek összességében továbbenyhültek, a forinthitelek átlagos finanszírozási költségeinek mérséklődésével együtt. Azonban a cégek érzik a világgazdaságban várható esetleges keresletcsökkenést, és így a magyar kivitel feltételezhető visszaesését is, ami a további hitelfelvételekre csökkentően hathat.

Kedvező pénzügyi folyamataink bizonytalanságot is jelezhetnek

A 2016. évi 2 százalék körüli költségvetési hiányt a gazdaságpolitika könnyen elérte. A költségvetés belső szerkezete azonban emiatt komoly társadalmi feszültségeket teremtett. Sikernek értékelhető adósságállományunk csökkentése, bár ez változatlanul lassan halad. Az egészségügy, oktatás és szociális területekből eddig kivont támogatások ma már nehezen visszapótolhatók.

Fontos lenne, hogy a versenyképességünk megteremtéséhez a K+F-területeken, az oktatásban is jelentősen fokozzuk a GDP-arányos költségvetési támogatásokat. A választások közeledtével növekedni fognak a költségvetés folyamatos fellazítását okozó társadalmi célú, jövedelembővítő kormányzati lépések. Nehéz helyzetet teremt majd, hogy a beruházások szükséges növelése a csökkenő uniós támogatások miatt nem valósul majd meg. Egyértelmű ma már a Nagy-Britannia távozása miatti veszteség, és várható, hogy az új amerikai kereskedelempolitika is visszavetheti a magyar exportot. A világszerte újra erősödő pénzügyi bizonytalanság, a nemzetközi együttműködésekben és az Európai Unióban is erősödő feszültségek rontják a fejlett gazdaságok, így hazánk növekedési lehetőségeit is.

Ideje belehúzni a kutatásba
Számos területen bővül a hazai K+F-tevékenység támogatása. A cél, hogy 2020-ra az országban a kutatás-fejlesztésre fordított összeg elérje a GDP 1,8 százalékát. Dr. Márkus Csabát, a Deloitte partnerét kérdeztük az esélyeinkről.

Növekvő jövedelemkülönbségek

A GFI indexünkben a háztartási gazdálkodás indikátorai kismértékben növekednek. Mind a munkanélküliség, mind a reálkeresetek adatai javulnak. A jövedelmi különbségeket, a különböző jövedelmi helyzetű családok helyzetét bemutató KSH-adatok bizonyítják a háztartások között meglévő és egyre növekvő különbségeket. A felső és alsó tizedekbe tartozó családok helyzetében kialakult jövedelmi-vagyoni eltérések most már jelentősek, érezhetők.

2016 végére a foglalkoztatottak száma már 4411 ezer főre bővült. A lakossági adatfelvétel szerint a hazai elsődleges munkaerőpiacon 4078 ezer főt foglalkoztattak. A regisztrált álláskeresők száma november végén 273 500 fő volt, azaz 22 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A 25 éven aluliak munkanélküliségi mutatója 11,6 százalék, az egy évvel azelőttihez képest 3,3 százalékponttal csökkent. Komoly gond a tartós munkanélküliség, hiszen az álláskeresők 46,6 százaléka legalább egy éve eredménytelenül keres munkát.

A munkaerőhiány és a fokozódó bérigény az újabb probléma

A GFI vállalati indikátorai összességében azt jelzik, hogy a vállalkozói szféra gazdálkodása az egyre kedvezőbb adózási helyzet ellenére sem mutat érezhető javulást. Bár év végére kedvezőbbé vált a külföldi tőkének az első negyedévet követően jelentős mértékű kivonulása, az ipari termelésbővülés folyamatos lassulása és az építőipari termelés visszaesése érezhető gazdálkodási folyamattá vált.

A vállalkozások bizonytalanságára utalnak a nem javuló tőkeellátottság és az egyre nagyobb gondokat okozó létszám nehézségek. Ez utóbbiak mellett a minimálbérek emelése is megzavarta a gazdálkodást, a cégek feltehetően nehezen lesznek képesek megoldani a jelentkező bérezési igényeket.

Az év során megvalósult kedvező fiskális folyamataink eredményeként javították a hitelminősítők besorolásunkat, a versenyképességi rangsorokban azonban változatlanul kedvezőtlen helyen szerepelünk, ennek okai a lassuló GDP-növekedésünk, illetve az azt kiváltó reálgazdasági problémáink.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor