A fővárosi lakásárak a régióban nem ütik ki a plafont

2018. október 25. csütörtök - 17:05 / piacesprofit.hu
  •    

Kétarcú a fővárosi lakáspiac: egyrészről a budapesti lakásárak még mindig csak a régió középmezőnyébe tartoznak, bár ötödik éve kitartóan emelkednek. Másrészről egyre több vevő szemléli elképedve az árakat, mert azokat a saját jövedelméhez viszonyítva nagyon magasnak találja.

Nem véletlen, hogy az itt dolgozó külföldiek imádnak Budapesten élni. Míg ugyanis az Economist rangsorában a magyar főváros a világ 34. legélhetőbb városa, addig a megélhetési költségek tekintetében a 82., derült ki az Expatistan.com nemzetközi adatokat feldolgozó rangsora szerint. Vagyis Budapesten ár-érték arányban nagyon kellemes az élet.

hu.wikipedia.org

Kép: hu.wikipedia.org

E szerint a mérce szerint Bécs ugyan a világ legélhetőbb városa, de egyben igen drága is: a megélhetési költségek rangsorában a 31. Ezzel szemben Prága, Pozsony és Varsó helyezései a két különböző listán sokkal közelebb állnak egymáshoz. Ott tehát az életminőség és a megélhetési költségek között szorosabb az összefüggés.

A lakásvásárlók elsöprő többsége azonban természetesen nem az itt dolgozó külföldiek, hanem a magyarok közül kerül ki – ha nem is csak fővárosiakból. Ők a lakásárakat a saját jövedelmükhöz viszonyítják, és leginkább az érdekli őket, hogy saját erejükből, megtakarításaikból ‒ hitel segítségével vagy anélkül ‒ milyen lakást engedhetnek meg maguknak.

Nézzük tehát, hogy egyetlen négyzetméternyi lakás megvásárlásához hány hónap nettó jövedelmére van szükség.

Főleg Budán keresnek lakásokat a kínaiak
A Kínából érkező vevők vásárolják a legdrágább ingatlanokat a külföldiek körében, de a vietnámiak is megadják a módját a Magyarországon kezdett új életnek. Az Ázsiából érkező vevők jellemzően a 40-es éveik elején járnak, házastársukkal és gyermekükkel érkeznek, és több mint 90 százalékuknak Budapestre esik a választása.

Minden fővárosban jelentős különbség van a belső városrészek és a külsőbb területek lakásárai között. E tekintetben, a helyi lakosság pénztárcájához mérve a régió legdrágább városa Belgrád, mert ott az országos átlagjövedelemből 5,7 hónapnyi teljes bevételt kell költeni egy belvárosi lakás négyzetméterére. A következő a sorban Prága, ahol 4,2 hónapot kell dolgozni egy belvárosi lakás négyzetméteréért. Ugyanehhez Budapesten 3,7, míg Bécsben mindössze három hónapnyi helyi nettó átlagjövedelem szükséges.

A régió fővárosai közül Belgrád és Prága külsőbb kerületeiben a legdrágább a lakás négyzetmétere: itt egy átlagjövedelmet kereső embernek 2,7–3 hónapot kell dolgoznia érte. A többi fővárosban nagyjából azonosak az arányok: 1,7–2,2 hónapnyi teljes egészében megtakarított nettó jövedelemre van szükség egy négyzetméternyi lakás megvásárlásához. A legjobb helyzetben a szófiaiak vannak 1,5 havi jövedelem/átlagos lakás négyzetméterár-aránnyal.

Budapest éppen a középmezőnybe tartozik: itt 1,8 hónapnyi átlagjövedelemre van szükség egy külsőbb városrészben található lakás négyzetméteréhez.

Az azért viszonylag ritka, hogy a belső és a külső városrészek lakásárai között akkora különbség alakuljon ki, mint Budapesten.

Persze abban, hogy a belváros ilyen drága, komoly szerepet játszik, hogy itt az átlagos négyzetméterár immár elérte a 800 ezer forintot, a vásárlók harmada pedig külföldi befektető.

Megöregszünk, amíg összeszedünk egy lakásra valót
Budapesten 9 évnyi nettó fizetés kell egy használt lakáshoz, de az átlagbérekhez képest még nem is itt a legdrágábbak a lakások. Az Ingatlan.com megnézte, hogy a különböző megyékben hány átlagfizetés szükséges egy átlagos lakás megvételéhez.

Minden nemzetközi összehasonlítás és számzsonglőrködés mellett elmondható, hogy a fővárosi lakáspiac nem hozta még be a pénzügyi válság előtti évek árszintjét, ha a vásárlóerőhöz viszonyítjuk”– mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Számítása szerint a válság éveiben, 2007 és 2013 között a lakásárak összességében nominálisan 15 százalékkal csökkentek a fővárosban, miközben ugyanitt az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete egészében véve 47 százalékkal növekedett. Vagyis növekvő jövedelmükből a csökkenő lakásárak mellett többet engedhettek meg maguknak.

2013-tól aztán lassan, majd 2014-től egyre gyorsuló iramban kezdtek emelkedni az árak: 2013 és 2018 eddig eltelt időszakáig összességében 105 százalékkal. Ebben a periódusban a nettó átlagkeresetek összességében viszont csak 38 százalékkal növekedtek.

Vagyis a jövedelmek növekedése messze elmaradt a lakásárak növekedése mögött, így jellemzően csak kisebb lakásra futja.

„Természetesen az átlagok sok mindent elfednek. Az egykulcsos személyi jövedelemadó hatásaként a jól kereső rétegek nettó jövedelme számottevően emelkedett, ők hitelképesek is, így a drágább ingatlanokat is meg tudják fizetni”– teszi hozzá Valkó Dávid, aki arra számít, hogy a fővárosi lakásárak folytatják felzárkózásukat az európai szinthez, az azonban korántsem szükségszerű, hogy az eddigi dinamikus növekedési ütem minden határon túl kitartson.