A dolgozóknak se jó a vasárnapi zárva tartás

2014. november 03. hétfő - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

A kereskedőknek, de a dolgozóknak is kész katasztrófa lenne az üzletek kötelező vasárnapi zárva tartásának bevezetése. Csökkenő bevételeket, növekvő munkanélküliséget és drágább bevásárlást prognosztizálnak.

Kép:Flickr

Újratárgyalja a kormány azt a korábbi KDNP-javaslatot, miszerint vasárnaponként és munkaszüneti napokon bizonyos kereskedelmi egységek kötelezően zárva tartanának. A kereskedelmi tárgyú törvények módosításáról szóló csomag a jövő héten kerülhet a kabinet elé – értesült a Magyar Nemzet. Az ott megjelentek szerint a törvénymódosító javaslat szerint jövő év március elsejétől a hét utolsó napján és a munkaszüneti napokon nem tarthatnak nyitva a bevásárlóközpontok és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek. A korlátozás alól mentesülnek a dohányboltok, a gyógyszertárak és a benzinkutak, az újság- és virágárusok. A pékségek külön szabályok alapján nyitva lehetnek vasárnap is, de maximum délig.

A kereskedelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet úgy rendelkezne, hogy a boltok kizárólag 6 és 22 óra között lehetnének nyitva, de az éjjelnappali boltok maradhatnak. Az alap szabályoktól való eltérésről és a más típusú egységek vasárnapi nyitva tartásáról egy bizottság hozna döntést. A többi között azt a szempontot is figyelembe veszik majd, hogy az üzlet turisztikailag látogatott területen helyezkedik-e el.

Bár a hivatalos indoklás szerint a családok érdekében került ismét elő az a néhány éve már nagy port kavaró javaslat, gyakorlatilag a multikat (400nm-nél nagyobb kereskedelmi területeket) akarja bezáratni vasárnap. Ezzel hozná helyzetbe a helyi kisboltokat, pékségeket és természetesen a trafikokat.

A dolgozóknak kész katasztrófa

Azok a csoportok, amelyek már évek óta a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi bezárását szorgalmazzák, a kereskedelmi munkahelyek tízezreinek azonnali megszüntetését irányozzák elő akkor, amikor hazánkban a munkanélküliségi ráta meghaladja a 11 százalékot. Köztudott, hogy a munkaidőlap ilyen jelentős rövidítése a kereskedelemben kizárólag az alkalmazotti létszám érzékelhető – mintegy 25.000 fős – csökkentésével együtt történhet meg – hangsúlyozza a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ).  Nehezményezik azt is, hogy a javaslat bár elvileg a dolgozók pihenőnapjáért aggódik, csak a kereskedelemben dolgozókkal foglalkozik:

„Mi lesz a hétvégén dolgozó szakácsok, portások, felszolgálók, csaposok, piacozók, múzeumőrök, újságírók és fürdőmesterek sorsa? Senki nem gondol a gépkocsivezetők, meteorológusok, virágárusok, kertészek, erdészek és mezőőrök szabad vasárnapjára, valamint a pihenéshez és szabad időhöz való alkotmányos jogaikra?! A kisboltokban, éjjel-nappalikban dolgozókra vajon miért vonatkoznak majd más szabályok? Nem is beszélve az egyházak szolgálatában álló személyek vasárnapi munkavégzéséről. Nekik nem jár szabad vasárnap?!” – fogalmaz a közlemény.

Vasárnapi pótlék
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára korábban azt nyilatkozta: a munka törvénykönyve a vasárnapi munkavégzést kétféleképpen szabályozza. Kimondja, hogy vannak intézmények, amelyek vasárnap is rendeltetésszerűen működnek, egyebek között a rendőrség, a tűzoltóság, vagy a kórházak, míg a kereskedelemből ide sorolhatóak a benzinkutak. A törvény szerint aki nem rendeltetésszerűen végzi a tevékenységét vasárnap, de ki akar nyitni, mert kereskedő vagy gyártóüzem, az fizessen 50 százalékkal több bért a dolgozóinak, de emellett a heti két szabadnap jár. Közölte, a kereskedelem elfogadta és betartotta ezeket az előírásokat, amelyek már a régi törvénykönyvben is szerepeltek.
A Kúria egy tavalyi döntése értelmében nem jogosultak vasárnapi pótlékra a plázák üzleteiben dolgozók. A főtitkár meglepőnek nevezte a Kúria ítéletét, mert eszerint a kereskedelem az eddigi jogértelmezésekkel szemben rendeltetésszerűen működik vasárnap, és így valóban nem kötelező bérpótlékot adni – szemben az összes korábbi ítélettel. Ugyanakkor Vámos szerint biztosra vehető, hogy aki nem adja meg a vasárnapi bérpótlékot, az egy esetleges munkaügyi pert biztosan elveszítene a dolgozóval szemben.

Orbán Viktor 2011-ben azzal kaszálta el a törvényjavaslatot, hogy csak akkor fogja „támogatni a vasárnapi nyitva tartás eltörlését, amikor meg lehet majd élni Magyarországon öt nap munkából. De addig nem.” Heti 5 napi munkavégzésből ma sem lehet tisztességesen megélni – teszi hozzá Dr. Kéri Ádám a Liga Szakszervezetek jogi szakértője.  A vasárnapi munka ráadásul a Munka törvénykönyve által kötelezően előírt pótlék miatt sok esetben anyagilag egyértelműen jobban megéri az alkalmazottaknak. (ld. keretes írásunkat)

A tilalom a 400 nm alatti üzleteket sem mentesíti, csupán abban az esetben, amennyiben saját maguk vagy segítő családtagjukkal folytatják a tevékenységet. Ez azt jelenti, hogy bár a fizetett alkalmazottak nem dolgozhatnak, a vállalkozói réteg éppenséggel elveszíti a szabad vasárnapot akkor is, ha egyébként örvendetes módon a bevételek lehetővé tennék, hogy a tulajdonos alkalmazottakat fizessen eme munkafeladat elvégzésére.

Kiesés az államnak

A tervezett korlátozás a helyi adók fizetésére, illetve nagyságára is kedvezőtlen hatást gyakorolna. A szakma által készített felmérések szerint vasárnaponként (éves szinten) nem csekély, 400 milliárd forint forgalom keletkezik a kiskereskedelemben. Ez a hétköznapok forgalmának 30%-a, a heti forgalomnak pedig 5-6%-a, ami nem elhanyagolható. A zárva tartásból eredő általános forgalmi adó elmaradás, valamint a turizmusra gyakorolt negatív hatás együttesen mintegy 250 milliárd forint – az államháztartást közvetlenül érintő – bevételi kiesést okozhat.

Vasárnapi munka: Európa is megosztott
Csak az EU-tagállamok felében szabályozzák külön törvények a hétvégi és munkaszüneti napokra eső munkavégzést. Az országok nagy részében extra bért kapnak érte a dolgozók, de nem ritka a plusz hétköznapi szabadnap gyakorlata sem. Itt találja a részleteket.

A vásárlóknak nem éri meg

A kisboltok az esetek 100%-ában lényegesen drágább árakkal operálnak, mivel csak így tudnak életben maradni, ami a vásárlók esetében azt jelenti, hogy a drágább üzletek felé terelik mesterségesen a beszerzéseket. A vasárnapi vásárlásnak ráadásul komoly hagyományai vannak Magyarországon (vasárnap = vásárnap = piacnap) – írja a Vállalkozók Országos Szövetségének közleménye. A vasárnapi vásárlás lehetőségének biztosítása rugalmas megoldást kínál a hét közben dolgozó ember részére, alkalmazkodik a lakosság megváltozott életstílusához, meghagyva az egyén számára is fontos szabad választás lehetőségét.

Ki nyer?

A kiszivárgott adatok alapján beazonosítható, hogy a szabályozás változása mely cégeknek kedvezne. A HVG számításai szerint az Auchan, Spar, illetve ALDI mindenképpen a vesztesek közé tartoznának. Ezzel szemben a CBA, a COOP és a Reál szerkezetük okán nem esnének a szabályozás hatálya alá.