A bérből élők tovább szegényednek

2016. január 30. szombat - 10:01 / piacesprofit.hu
  •    

1760 milliárd dollár az összvagyona a világ 62 leggazdagabb emberének. Az emberiség szegényebbik alsó fele, mintegy 3,5 milliárd fő együttesen rendelkezik ilyen mennyiségű pénzzel és vagyontárggyal. És továbbra is ez a 62 ember gazdagodik a legjobban.

2010 óta egyre gyorsabban nő a 62 dúsgazdag személy kezében összpontosuló tőke és vagyon: röpke 5 év alatt 600 milliárd dollárra tettek szert, miközben a legszegényebb 3,5 milliárd ember vagyona eközben egyre csökkent. Ők több mint 1000 milliárddal lettek szegényebbek – derül ki az Oxfoam jelentéséből.

A liberális gazdaságelméletek alapteóriáját megcáfolandó, miszerint a gazdagok vagyonából csurran-cseppen az alsóbb rétegeknek is, mert ha vannak krőzusok, azok pörgetik a gazdaságot, vásárolnak, szolgáltatásokat rendelnek stb. – a valóság azt mutatja, hogy egyre csak szélesedik a szakadék, nőnek a vagyoni különbségek a top 1% (vagy inkább 0,00000000001…%?) és az alsó 50% között.

Rossz felé divergálnak... A szegények vagyona csökken, a gazdagoké nő. (illusztráció: oxfam)

Rossz felé konvergálnak…
A szegények vagyona csökken, a gazdagoké nő. (illusztráció: oxfam)

Aránytalan profitelosztás

A jelenségnek strukturális okai vannak. A társadalom munkavégző tagjainak folyósított bérek aránya folyamatosan csökken, míg a vagyontárgy-tulajdonosok (pl. főbérlők) bevétele és a menedzserek bére egyre nő, ami részben alátámasztja Thomas Piketty francia közgazdász Tőke a 21. században című könyvének alaptézisét: a munkabérből él osztály pozíciója egyre csak gyengül, míg a bérbeadók (rentier) osztályáé erősödik. (Részletesebben itt olvashat Piketty nagy hatású nézeteiről.)

A középosztály béreinek aránya azért tesz ki kisebb szeletet a tortából, mert nem emelik a fizetéseiket. E stagnálás mellett viszont a menedzserréteg juttatásai nőnek. A termelékenység növekedéséből és más okokból megtermelt céges profitok tehát aránytalanul kerülnek elosztásra.

Ha a középosztály munkabérei nem stagnálnának, mintegy 200 millió embert lehetett volna megmenteni attól, hogy lecsússzanak a szegénysorba, véli az Oxfam.

A szegénységgel és emberi jogokkal foglalkozó szervezet új jelentéséből az is kiderül:

  • Jelenleg 700 millió ember él az abszolút szegénységi szint alatt, vagyis naponta kevesebb mint 1,9 dollárból kénytelen gondoskodni magáról. (Ez napi 547 forintot jelent. Havi szinten pedig 16 410 forintot.)
  • 2014-ben a társadalom leggazdagabb 1 %-a birtokolta a globális javak 48 %-át. A lakosság fennmaradó 99 %-a osztozott a javak 52 %-án. (Az összesítés csak a felnőtteket veszi számításba.)
  • Az emberiség alsó felének vagyona is kis körben koncentrálódik: közöttük a leggazdagabb 20 % birtokolja a javak 52 %-át. Vagyis a legalsó 80 %-nak csak a globális javak 5,5 %-a jut!
  • Ha ez a tendencia folytatódik, mindössze 1-2 éven belül a leggazdagabb 1 %-nak kezében több vagyon lesz, mint a maradék 99 % birtokában. Következésképp a leggazdagabb 1 %-nál összpontosul a globális javak 50 %-a.
  • A Forbes listáján szereplő milliárdosok közül a leggazdagabb 80 személy 2010-ben 1300 milliárd dollárral bírt. 2014-re vagyonuk 1900 milliárd dollárra hízott. Vagyis évente 150 milliárd dolláros gyarapodást mondhattak magukénak.
  • 2002 és 2010 között a földlakók szegényebbik 50 %-ának a vagyona körülbelül hasonló mértékben nőtt, ám 2010-ben ez a tendencia megállt és azóta folyamatosan vesztik el anyagi pozícióikat.
  • -Egyre kevesebben birtokolnak egyre többet – a leggazdagabbak nyernek a legtöbbet. Ennyi milliárdos kezében összpontosult a globális lakosság alsó felének javaival egyenlő vagyon:
    2010: 388 milliárdos
    2011: 177 milliárdos
    2012: 159 milliárdos
    2013: 92 milliárdos
    2014: 80 milliárdos

Az adórendszer hibái számottevő szerepet játszanak az emberek elszegényedésében, állítja a jelentés. A tehetősek megengedhetik maguknak, hogy drága ügyvédek és adótanácsadók szerződtetésével találjanak kiskapukat az adórendszerben. S mivel üzleti tevékenységük rendszerint nemzetközi, könnyen áthelyezhetik székhelyüket és vagyonukat valamilyen adóparadicsomba.

Prolongálva... a vagyoni olló tovább nyílik, a különbségek a következő években is nőnek.

Rossz felé divergálnak… A vagyoni olló tovább nyílik, a különbségek a következő években is nőnek.

Az Oxfam arra is rámutat, a 62 krőzus főként a pénzügyi és a gyógyszer/egészségügyi szektorból került ki, s az általuk birtokolt-vezetett multik nagy pénzeket költenek lobbitevékenységre, főleg Washingtonban, hogy olyan jogi környezetet teremtsenek, mely megkönnyíti az adózásukat.

Az offshore adóelkerülés 8000 milliárd dollárnyi bevételtől fosztotta meg a világ kormányait. A be nem folyt adóbevételekből számtalan olyan programot lehetne finanszírozni, mely segítené a lecsúszókat.