A bér nem, csak a statisztika javul a cafeteria megszüntetésével

2016. április 11. hétfő - 07:30 / Sebők Orsolya
  •    

A bedarálásra ítélt cafeteriarendszer jelentős bevételt hoz az államnak és mérhetően segít több iparágat. De fontos szerepe van abban is, hogy ha kell, magunktól védjen meg minket. Ráadásul a helyette javasolt kétszintű bérrendszer a szakértő szerint csak a statisztikákban jelentene több fizetést.

„Kezdjük azzal, hogy a cafeteriát 2017. január 1-jével rögtön készpénzesítjük” – fogalmazott Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján március 10-én. Ennél több információnk azóta sincs arra nézve, hogy mivé alakul majd az a 350 milliárd forint, amelyet a munkáltatók tavaly adtak dolgozóiknak étkezésre, wellnesspihenésre vagy öngondoskodásra. A Piac & Profit által a bejelentéskor megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy a gazdaság több szegmensét nagyon súlyosan érintené ez a lépés.

A cafeteriarendszer a Horn-kormány óta segíti így vagy úgy a cégvezetőket a hatékony javadalmazási rendszer kialakításában. Voltak évek, amikor az adóelőny a bérhez képest jelentősebb volt, máskor az állam – főképp az Orbán-kormány – szigorított. Vannak, akik szerint hatékony motivációs eszköz a béren kívüli juttatás, mások úgy vélik, csupán arra jó, hogy a munkáltatók adót és járulékot spóroljanak.

Az elmúlt években – az aktuális kormányzati stratégiának megfelelően – az adókedvezménnyel adott juttatások befolyásolták a munkavállalók költéseit

Populista ígéret

Az utóbbi években gyakran változtak – leginkább szigorodtak – a vonatkozó jogszabályok, és a Nemzeti Gazdasági Minisztériumban elvileg többféle forgatókönyv is létezik a cafeteria jövőjét illetően. Az mindenesetre egyértelműen látszik, hogy az elmúlt években – az aktuális kormányzati stratégiának megfelelően – az adókedvezménnyel adott juttatások befolyásolták a munkavállalók költéseit: ösztönözték az egészségre vagy nyugdíjra félretett forintok gyarapodását vagy belföldi szálláshelyek kihasználását.

A SZÉP-kártya hatására például jelentősen fellendült a hazai turizmus. A Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb adatai szerint 2010 és 2015 között a belföldi vendégéjszakák száma 29 százalékkal, a szálláshelyek belföldi vendégektől származó bevétele pedig 64 százalékkal nőtt. A magyaroktól származó szállásdíj-bevétel több mint ötöde pedig a pihenőkártyáról érkezett 2015-ben. Mivel vidéken a belföldiek adják a forgalom kétharmadát, és a turizmusban foglalkoztatottak 76 százaléka Budapesten kívül dolgozik, egyértelmű, hogy a kártya a vidéki gazdaság fejlődése, a vidéki munkahelyek megőrzése szempontjából is kulcsfontosságú. Sok más ágazatban is érezhető volt ennek hatására a kereslet élénkülése, és nem mellékes a társadalmi haszon se. A kártyára kapott juttatások hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek üdüljenek, pihenjenek, aktívan töltsék el a szabadidejüket, ami a testi és lelki egészség alapvető feltétele.

– Tetszetősnek hangzik ugyan a bérnövekedés a cafeteria helyett, de ez valójában populizmus, és teljesítménycsökkentő hatása lehet – mondja dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára, az Objektív Kutatóintézet kutatási igazgatója, aki szerint a tudásalapú gazdaságban minden termelő egységnek, minden szervezetnek – beleértve a nemzetgazdaságot és a legkisebb vállalatot is – a feladatai közé tartozik, hogy segítse az állampolgárokat a teljesítményben és alkotóerejük kiteljesítésében. Ezt el lehet érni bérrel és más ösztönzőkkel is. Utóbbiak között szerepelhet a cafeteria vagy az önkéntes pénztári tagdíj-kiegészítés is.

nulla forintos bankjegy

Kép:flickr

– A vállalat értelme, hogy a munkavállalók és a munkaadók között partneri együttműködés alakuljon ki. Ennek fontos eleme például az egészségügyi szolgáltatások elérése és biztosítása. Az egészség olyan érték, amire a munkaadónak és munkavállalónak közösen kell vigyáznia, ezért indokolt lehet olyan intézményeket létrehozni, ösztönzőket használni, amelyek bizonyos esetekben saját magunktól is megvédenek bennünket. Sok pszichológiai, gazdaságpszichológiai kísérlet, de a mindennapi tapasztalataink is igazolhatják, hogy a rövid távú előnyök, gyönyörök kedvéért lemondunk a hosszú távról. Az emberiség kultúrája is összefoglalható abban, hogy az ember intézményeket teremt, amelyek védik az értékeket, biztosítják az erények érvényesülését. Az államnak pedig feladatai közé tartozik, hogy ezeket az intézményeket védje, fiskális és más eszközökkel segítse a működésüket. A cafeteria állami szempontból tehát nemcsak adóztatási, költségvetési probléma, hanem az értékrend védelmének kérdése is – mutat rá Trautmann.

A kétszintű bérrendszerrel nem nő a jövedelem, de a bérstatisztika növekedést mutat majd

130 milliárdról lemond a költségvetés?

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young partnere szerint amennyiben a munkavállalók az új, kétszintű bérrendszerben az eddigi juttatásaikat nem nevesített célokra, hanem munkabérben kapják, nem nő a jövedelmük, de tény, hogy a bérstatisztika növekedést mutat majd.

Jelenleg közel másfélmillió magyar munkavállaló részesül cafeteriában. A munkáltatók 2015-ben több mint 350 milliárd forintot adtak dolgozóiknak különböző juttatásokban, amely után közel 130 milliárd forint adót fizettek be. Az Erzsébet-utalvány és SZÉP-kártya együttes piaca – amelyet teljes egészében ki kívánnak vezetni a rendszerből a brüsszeli döntésre válaszul – a 2013. évi 200 milliárdról 2015-re már 240 milliárdra nőtt.

Azon túl, hogy az állam éves szinten 130 milliárd forint adót – a kedvezményes adóval terhelt juttatások után fizetendő közterhet – szed be a cégektől, maga a cafeteriás szektor is jelentős, a hazai GDP 1,5 százalékának megfelelő pénzt mozgat meg évente. (A részletes adatokat itt találja.)

A cafeteria a motivációt is felpörgeti
Habár európai átlagban nem rossz a magyar munkavállalók munkahelyi elkötelezettsége, azért bőven van még tennivalója a munkáltatóknak, hogy megtarthassák a jó munkaerőt a cégüknél. A rugalmas munkaidő és a jó hangulat mellett a juttatások is segíthetnek.

Nem kis fába vágja a fejszéjét az, aki ennek a rendszernek a teljes átalakítását tervezi, beleértve az átalakítás adójogi-adminisztrációs vonzatát is. Ez kifejezetten a választások előtti évben lehet veszélyes, amikor egy nem átgondolt, a cégek és az alkalmazottak számára esetlegesen negatív következményeket magában hordozó változás szavazatvesztéssel járhat.

A vállalati kultúra is veszít

Az ösztönzőrendszeren, az intézményi szerkezeten lehet változtatni természetesen. De gondos modellszámításokra van szükség ahhoz, hogy megismerjük a tervezett intézkedés hatásait: mely társadalmi csoportokra hogyan hat a jövedelemnövekedés, mely termékcsoportok iránt fog nőni, melyek iránt csökkenni a kereslet, ennek a keresletváltozásnak milyen hatása lehet az életmódra, és ez segíti vagy gyöngíti-e majd a teljesítményt. Ezekre a kérdésekre választ kell adni. Azt is figyelembe kell venni, hogy a cafeteriarendszer megváltoztatása hogyan fogja befolyásolni a vállalati kultúrákat.

– Minden vállalat kultúrát teremt, csak így tud fennmaradni a 21. században. A kultúrateremtés részei a különböző jóléti intézkedések, a munkaadók és a munkavállalók közötti partneri együttműködés erősítése. A cafeteria egyes elemei lehetőséget adtak a munkaadóknak, hogy kinyilvánítsák elkötelezettségüket a munkavállalóik jóléte és fejlődése tekintetében. A most napvilágra került javaslat ezt a lehetőséget csökkenti, és ezzel rontja a magyar vállalatok versenyképességét. Nem igaz, hogy csak a pénz mennyisége számít, az is számít, hogyan adják azt – teszi hozzá Trautmann.

Az Európai Unió nem a cafeteriarendszer lehetőségét támadta meg, hanem annak formáját, az állami monopólium létrejöttét utasította el. Ehhez a döntéshez azonban nemcsak úgy lehet alkalmazkodni, ha megszüntetjük a cafeteriarendszert, hanem úgy is, ha azt megszabadítjuk az önkénytől, és a teljesítményelvnek rendeljük alá.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter március közepén azt nyilatkozta, ha a munkaadókkal az egyeztetések kellő időben lezárulnak, legkésőbb nyárra megszületnek azok a döntések, amelyek alapján tisztán látni, miként működik majd a cafeteriarendszer 2017-től. De még ha el is törlik jövőre az Erzsébet-utalványt, jogi szakértők szerint a piacról korábban kiszorított szereplők még jogosan léphetnek fel kártérítési igénnyel. Az a tény, hogy a magyar jogrendszerben a jogsértő állapot 2013 elejétől 2016 végéig fennállt, megteremti a kártérítés jogalapját. Ez – a monopolizált bevételeket alapul véve – elérheti akár a több tízmilliárdos nagyságrendet is.