80 százalék az esélye, hogy Görögország beadja a kulcsot

Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel péntek berlini találkozójukon a görög válság gyors megoldása mellett szólaltak fel és egyetértettek abban, hogy a magánbefektetőket kizárólag önkéntes alapon lehet bevonni a görög törlesztési terhek enyhítésébe. Mindeközben soha nem látott szinteken zárta a londoni kereskedési hetet a görög államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása, tükrözve a görög konszolidációs program végrehajthatóságával kapcsolatos, belpolitikai válság által is erősített piaci félelmeket.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nicolas Sarkozy szavai szerint "nincs elvesztegetni való idő" a görög segélycsomag elfogadásában. Arra utalt, hogy legkésőbb július végére létre kell jönnie a megállapodásnak. "Minél hamarabb találunk megoldást, annál jobb" - mondta Angela Merkel. "Mindent megteszünk az euró megőrzésére és megvédésére" - tette hozzá. A francia elnök és a német kancellár egyetértett abban, hogy magánbefektetők bevonására a második görög segélycsomagba csakis önkéntes módon kerülhet sor és a "Bécsi Kezdeményezés" jó alapja lehet egy lehetséges megoldásnak.

Biztos a csőd

"A magánszektor részvételét szorgalmazzuk önkéntes alapon" - mondta Angela Merkel. Nicolas Sarkozy szavai szerint "áttörést" sikerült elérni a kérdésben. A két legnagyobb euróövezeti tagállam vezetőinek kijelentései némileg megnyugtatták a piacokat, az euró a találkozó után erősödni kezdett. Ugyanakkor a görög államkötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja nem szállt kétezer bázispontos lélektani határ alá. Ez azt jelenti, hogy a piac csaknem biztosra veszi, hogy Görögország törlesztésképtelenné válik. (Lásd keretes írásunkat)

Közel a csőd?
Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a görög szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja a pénteki késői londoni kereskedésben 2200 bázispont felett járt, miután már előző nap átlépte a kétezer bázispontos lélektani határt. Ez világrekord CDS-díjszabásnak számít bármely szuverén adós esetében.
A jelenlegi görög CDS-árazás azt jelenti, hogy a görög államadósság-törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon immár több mint 2,2 millió euró minden tízmillió euró görög államadósság után az irányadó ötéves futamidőre. Magyarország CDS-árazása valamelyes napi csökkenéssel 274 bázispont - tízmillió euró magyar adósságra 274 ezer euró - környékén mozgott a pénteki londoni kereskedés zárásában.
A CMA számítási modellje szerint a kereskedési hét végére kialakult görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac jelenleg 80 százalék körüli halmozott valószínűséggel árazza Görögország mint államadós törlesztésképtelenné válását ötéves távlatban. A görög törlesztési kilátások romlásának ütemét jelzi, hogy a görög CDS-tranzakciók díjszabásai hatalmas mértékben, 670 bázisponttal drágultak a héten; a múlt pénteki zárásban az árazás még 1570 bázispont volt.
Ez azt jelenti, hogy az egységnyi, tízmillió euró görög államadósságra szóló törlesztéskockázati biztosítási ügyletek éves díjszabása egy hét alatt 670 ezer euróval lett drágább. Ehhez a belpolitikai válság szélesedése mellett a Görögországgal kapcsolatos legutóbbi, agresszív hitelminősítői lépések is hozzájárultak. A hét elején a Standard & Poor's egyszerre három fokozatú osztályzatrontással a már rendkívüli befektetői kockázatokra figyelmeztető "CCC" szintre süllyesztette Görögország hosszú távú államadós-besorolását. Az S&P lépése nyomán jelenleg Görögországé a világ legrosszabb szuverén adósosztályzata.

Elemzők szerint a társadalmi nyugtalanság és a görög kormány politikai erejének gyengülése kétségessé teszi, hogy Görögország hajlandó és képes lesz-e végrehajtani az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által a további támogatás fejében kért takarékossági intézkedéseket. Tovább rontja a helyzetet, és akár meg is akaszthatja a további segítségnyújtást az Európai Központi Bank (EKB) és Németország vitája arról, hogy a magánszektorbeli hitelezők milyen mértékben vállaljanak részt egy esetleges újabb görög segélycsomagban.

A vég kezdete vagy új korszak kezdete?

Merkel és Sarkozy szavai elszántságot és határozottságot tükröztek, egy sor felelős döntéshozó azonban aggodalmait hangoztatta pénteken. Ewald Nowotny, az osztrák nemzeti bank elnöke, az EKB Kormányzótanácsának tagja például megkérdőjelezte a görög politika elkötelezettségét a konszolidációs program végrehajtása mellett. "Bizonyos fokú aggodalommal figyeljük, hogy megvan-e a szükséges politikai akarat" Athénban - mondta Novotny. Többek szerint elkerülhetetlen a görög államadósság átütemezése, a válság azonban akár az uniós integráció mélyülését is elősegítheti. Jean-Pierre Jouyet, a francia pénzügyi felügyelet elnökének egy pénteki nyilatkozata szerint például az átütemezés a vég kezdete, de egy új korszak nyitánya is lehet.

Athénban egyelőre nem az adósság átütemezésével, hanem a kormány átalakításával próbálkoznak. Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök pénteken az eddigi védelmi minisztert, Evangélosz Venizeloszt nevezte ki pénzügyminiszterré és kormányfőhelyettessé új kormányában. Szakértők szerint Venizelosz kinevezése csak a második legjobb választás, de Papandreunak nem sikerült meggyőznie a feladat vállalásáról a másik jelöltet, Lukasz Papademoszt, az EKB egykori alelnökét. Jeórjiosz Papakonsztantinu eddigi pénzügyminiszter környezetvédelmi miniszter lesz.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke gyors kormányalakítást szorgalmazott pénteken. "Felszólítom az összes politikai erőt, minden energiáját szentelje annak, hogy biztosított legyen a széles körű politikai támogatás a gazdasági reformhoz" - mondta az uniós végrehajtó testület vezetője újságírók előtt. Szerinte ezek a reformok szükségesek, és Görögország javára fognak válni.

Fertőzés a legnagyobb baj

Athén "bedőlésének" pontos kihatásait nehéz megjósolni, mivel senki sem tudja, mekkora veszteség érheti a görög államkötvények tulajdonosait, akik az első dominót alkotják a sorban. A bankokat érő közvetlen csapáson túl az aggodalom fő forrása a "fertőzés": egy nehezen meghatározható láncreakció, amely megbolygathatja a piacokat, és megnehezítheti a többi eladósodott államnak az adósságkezelést. Végeredményben pedig az euróövezet valamennyi állama magasabb kamatok mellett juthatna kölcsönökhöz.

Egyesek végül az eurózóna leggyöngébb tagállamai közül egy vagy több kiválik a valutaunióból, noha egyelőre még erős a politikai akarat ennek megakadályozására. Mások a Lehman Brothers bankház 2008. szeptemberi csődjéhez hasonlítják az athéni gondokat. "Az euróövezetet fenyegető 'Lehman-effektus' kockázata növekszik - vélekedik Neil MacKinnon, a VTB Capital elemzője. - Az eurózónában felhalmozódott adósság és a bankválság természete hasonlít az utóbbi években átélt pénzügyi válságokéhoz. Ennek oka a bankszektor és az állami adósságok összefonódása."

Francia és német bankok együttesen az EU-val szembeni görög adósságok 55 százalékával rendelkeznek. A franciák követelése 56,7, míg a németeké 33,9 milliárd euróra rúg. Ebben van kormány- és bankhitel éppúgy, mint hitelre vonatkozó kezességvállalás. Az Athén felett gyülekező felhők hatására a Moody's figyelőlistára helyezte három, görög állampapírokkal "megterhelt" francia bank, a Crédit Agricole, a BNP Paribas és a Société Générale besorolását, mire ezek részvényei másfél-két százalékkal gyengültek. Görög bankok az államadósság mintegy harmadával rendelkeznek, őket tőkéjük megsemmisülése fenyegeti, miáltal ők maguk is pénzügyi mentőövre szorulnának.

Spanyolország is bajban
Tizenhárom éves csúcsra szökött fel az idei év első három hónapjában az államháztartási hiány Spanyolországban. A spanyol központi bank pénteken közzétett adatai szerint 680 milliárd eurót tett ki a kormányzati adósság, ami a bruttó hazai termék(GDP) 63,6 százaléka, s ami 1998 óta a legmagasabb. Egy évvel korábban a GDP-arányos adósság még csak 55 százalék volt. Az Európai Unió stabilitási és növekedési paktumának előírásai szerint egy-egy ország államadóssága nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát.
Az euróövezet negyedik legnagyobb gazdasága csak lassan tud kilábalni a válságból: az idei első negyedévben mindössze 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző három hónaphoz képest, amikor 0,2 százalék volt a növekedés. A hivatalos előrejelzések az idén 0,8 százalékos növekedéssel számolnak. A szerény növekedés miatt az első negyedévben 14 éve nem látott szintre, 21,3 százalékra emelkedett a munkanélküliség az országban, ezzel Spanyolország nemcsak az EU-ban, hanem a fejlett ipari országok között is listavezető.
Ilyen helyzetben próbálja a spanyol kormány is megszorító intézkedésekkel kordában tartani a 6-7 százalék körüli GDP-arányos államháztartási hiány növekedését egyebek mellett az állami alkalmazottak bérének csökkentésével, adóemeléssel, a nyugdíjak inflációkövető emelésének felfüggesztésével, a beruházások és a helyi önkormányzatok finanszírozásának visszafogásával.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo