59 nap ingyenmunka a nőknek

2014. március 08. szombat - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Európában a nők még mindig 59 napot dolgoznak „ingyen” – ezt mutatják az Európai Bizottság által közzétett legfrissebb adatok. A nemek közötti bérszakadék – a nők és a férfiak órabére közötti átlagos különbség a gazdaság egészében – az elmúlt néhány évben alig változott, és továbbra is 16 százalék körül mozog.

Hol a legjobb nőnek lenni?
A PwC a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 27 tagországában elemzi a nők munkaerő-piaci helyzetét. Az úgynevezett Women in Work Indexet négy mutató alapján állítják össze. Ezek: a foglalkoztatottsági arány mellett a nők munkanélküliségi aránya, illetve a nők aránya a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében, valamint a férfiak és a nők fizetése közötti különbség mértéke.
A rangsorban rendre észak-európai államok kerülnek az élre, az első három helyen Norvégia, Dánia és Svédország osztozik, és valamennyi felmérés alapján az élbolyhoz tartozik még Új-Zéland, Finnország és Kanada. Magyarország a PwC listáján 2000-ben a 10. helyen, 2007-ben a 7. helyen állt, a legutóbbi rangsorban pedig a 21. helyre került a 27-es listán.

A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, eredetileg azonban a nők egyenjogúságának és szabad munkavállalásának jelképe volt. A világ egy jelentős részén mára a nemek közötti megkülönböztetést elítélik, legalábbis hivatalosan. A fejlett országokban a nemek közötti különbség tulajdonképpen minimálisra csökkent – de a bérek között még mindig valóságos szakadék tátong annak ellenére, hogy a nemek közötti egyenlőség egyike azon alapelveknek, amelyekre az Európai Unió épül. Az egyenlő díjazás elve 1957 óta rögzítve van a szerződésekben.

Az EU, hogy felhívja a figyelmet az egyenlőtlenségre, minden évben megtartja az Egyenlő Díjazás Európai Napját amely az új naptári év azon napját jelöli, amikortól a nők – a férfiakhoz képest – már ténylegesen pénzt keresnek munkájukkal. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy jelenleg a nők 59 napot ingyen dolgoznak, a fennmaradó munkanapokra leosztva így érik el a férfiak keresetét. Idén ez február 28-ra esett.

Kép: Pixabax

„A bérszakadék csupán elhanyagolható mértékben csökkent az elmúlt néhány év során. A helyzet még a láthatónál is sötétebb, hiszen az előző évek igen szerény javuló tendenciája nagyrészt a gazdasági válságnak tudható be, amelynek nyomán inkább a férfiak keresete csökkent, mint hogy a nők keresete növekedett volna” – mondta Viviane Reding alelnök, az EU jogérvényesülésért felelős biztosa. – Az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás az EU alapelveinek egyike, ám sajnálatos módon az európai nők számára egyelőre nem ez a valóság. A tétlenség évei után most eljött a változás ideje. Az Európai Bizottság jelenleg a változást ösztönző kezdeményezésen dolgozik, hogy hamarosan véglegesen szükségtelenné váljon az Egyenlő Díjazás Napja.”

Hol vannak a női fők?
Magyarországra is igaz, hogy évek óta több nő és jobb tanulmányi átlagokkal végez a hazai egyetemeken, mint férfi. Mégis, a gazdasági társaságok döntéshozói között a nők súlyosan alulreprezentáltak annak ellenére, hogy a kutatások szerint azok a vállalatok, amelyek vezetőségében magasabb arányú a nők részvétele, és nagyobb hangsúlyt fektetnek a nők előmenetelének támogatására, rendre magasabb árbevétel- és nyereségnövekedést produkálnak az azonos szektorban tevékenykedő, erősen férfidominanciájú vállalatoknál.
Az Európai Bizottság direktívában írta elő a 40 százalékos női kvótát a tőzsdei cégek igazgatótanácsában. 2013-ban ez az arány az EU átlagában 16,6 százalék volt, míg Magyarországon mindössze 12 százalék.(Ugyanakkor női cégtulajdonosok a régió országai közül Magyarországon vannak a legnagyobb arányban a Bisnode friss felmérése szerint.) A kutatások megállapításai arra is kitérnek, hogy bár egyre több vállalat igyekszik emelni a női felsővezetők számát az igazgatóságokban, az alacsonyabb alsó- és középvezetői szinteken még mindig komoly akadályokba ütközik a nők előmenetele.

A nemek közötti bérszakadékot a férfiak keresetének százalékában szokás megadni, és a férfi és női munkavállalók átlagos bruttó órabérének különbségét jeleníti meg az uniós gazdaság egészére vonatkozóan. A legfrissebb adatok szerint 2012-ben az Európai Unióban átlagosan 16,4 százalék volt a különbség a nők és a férfiak bére között. Az elmúlt évekhez képest – amikor ez az adat 17 százalék körül vagy afelett mozgott – a bérszakadék egy enyhén csökkenő tendenciát követően jelenleg stagnál. Dánia, a Cseh Köztársaság, Ausztria, Hollandia és Ciprus folyamatosan javuló tendenciát mutat, míg más országokban (Lengyelország, Litvánia) a csökkenő tendencia 2012-ben a visszájára fordult. Egyes országokban – például Magyarországon, Portugáliában, Észtországban, Bulgáriában, Írországban és Spanyolországban – az elmúlt néhány évben tovább mélyült a nemek közötti bérszakadék.

A bérszakadék csökkenő tendenciája több tényezővel is magyarázható, ilyen például a magasabban képzett női munkavállalók növekvő aránya vagy a gazdasági visszaesés súlyosabb hatása a férfiak által dominált bizonyos ágazatokra (például az építőiparra vagy a gépiparra). A változást tehát nem kizárólag a nők díjazásának és munkakörülményeinek javulása idézte elő.

A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás területén történő megvalósításáról szóló, 2013. decemberi bizottsági jelentésből kiderül, hogy számos tényező áll az egyenlő díjazás útjában. Ezek közé tartozik a bérrendszerek átláthatatlansága, a jogi egyértelműség hiánya az egyenlő értékű munka meghatározásában, valamint az eljárási akadályok. Ilyen akadály többek között, hogy a munkavállalók nem kellően tájékozottak ahhoz, hogy sikerre vigyék az egyenlő díjazásra vagy a munkavállalói kategóriák bérszintjéről való tájékoztatásra vonatkozó követeléseiket. A bérezés átláthatóbbá tétele javíthatná a bérdiszkrimináció egyéni károsultjainak helyzetét, akik ezáltal könnyebben tudnák összehasonlítani saját helyzetüket a másik nem munkavállalóinak helyzetével.

Vezetőként könnyebb?
„Azért is bátorítom női munkatársaimat, hogy vállaljanak vezető szerepet, mert így nemcsak a munkahelyükön kerülhetnek döntési pozícióba, hanem vezetőként az életüket is sokkal hatékonyabban meg tudják szervezni, mint beosztottként – árulta el egyik titkát Czakó Borbála, a HBLF és a 20-20-20 Klub elnöke, aki egyben a mintegy 140 országban 170 000 alkalmazottat foglalkoztató EY globális igazgatója.

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor