5,5 százalék lett az alapkamat

A monetáris tanács 25 bázisponttal, 5,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfőn - közölte a Magyar Nemzeti Bank. Az 5,25 százalékos alapkamat 2010. április 27. óta volt érvényben, az alapkamat 5,50 százalékon 2010. március 30. és április 27. között állt. A budapesti elemzők döntő többsége változatlan kamatszintet várt, a londoni Cityben viszont egyre szélesebb körű volt az az elemzői vélemény, hogy nem kizárt a kamatemelés.

A döntést feltehetően befolyásolta az euró árfolyamának alakulása, amely - napok óta tartó erősödés után - hétfőn délelőtt 279,60-280 forint között mozgott, valamint a Magyar Nemzeti Bank szakmai stábjának már elkészült és december 1-jén publikálandó friss inflációs jelentése, amely 2012 végéig rajzolja fel a makrogazdaság és ezen belül is az infláció várható alakulását.

Barta György, a CIB Bank vezető elemzője szerint a monetáris tanács vélhetően a növekvő inflációs kockázatokkal, és az országkockázat emelkedésével indokolja a monetáris szigorítást. Utóbbiban a kedvezőtlen külső körülmények - az eurózóna egyes országainak adósság problémái - mellett a magyar fiskális döntések is szerepet játszanak - tette hozzá. Emlékeztetett rá, hogy a romló piaci megítéléssel emelkedett a magyar CDS felár, nőttek a hozamok és gyengült a forint.

A piac beárazta az emelést, sőt ennél markánsabb szigorítást is, így a jegybank a piaci árazásnak megfelelően döntött - tette hozzá. Az emelkedő inflációs kockázatok mellett szerepet játszhatott a döntésben, hogy a piac nem bízik abban, hogy a februári kormányzati bejelentések valóban jelentős strukturális reformokról szólnak majd, hosszútávon csökkentik az államadósságot és biztosítják a költségvetés 2013 utáni konszolidációját is. Barta György ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a kamatemelés már az előző kamatdöntő üléseken is szerepelt javaslatként a testület előtt.

Kritika a kormánynak

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője is hasonló okokat említett. Úgy vélte: az MNB a hétfőn publikálandó inflációs jelentésében már kisebb valószínűséggel tartja csak elérhetőnek a 3 százalékos inflációs célt jövőre. Ezt erősítheti az a sajtóhír is, miszerint a kormány 3,5 százalékra emelné az inflációs célt. Úgy vélte: bár valóban növekedtek a kockázatok, a reálgazdasági folyamatok nem támasztják még alá a kamatemelést. Az elemző várhatónak nevezte, hogy a jegybank kritikával illeti a kormány "fiskális átláthatóságot csökkentő intézkedéseit", illetve a magán-nyugdíjpénztári változtatásokat.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliókezelője az elmúlt hetek eseményeinek tükrében nem találta meglepetésnek az MNB kamatemelését. "A jegybank hónapok óta figyelmeztet, hogy az ország kockázati megítélésének romlása esetén elkerülhetetlen a monetáris szigorítás" - mondta.

Véleményvezér

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo